Az Európai Unió külügyi főképviselőjeként eltöltött mandátuma végén Josep Borrell kemény szavakkal figyelmeztette az uniós tagállamokat: az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, és az EU jövője is múlik azon, milyen gyorsan és hatékonyan képesek cselekedni. Búcsúinterjúban Borrell hangsúlyozta: „Most van itt az idő, hogy a tagállamok eldöntsék, támogatják-e Ukrajnát – és ha igen, akkor azonnal lépniük kell.”
Németország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője, és Lengyelország, a legnagyobb nettó kedvezményezett, közös álláspontot fogalmaztak meg az uniós kohéziós politika jövőjéről. A két ország szerint a régiók szerepének megtartása mellett szorosabb összeköttetésre van szükség a strukturális és jogállamisági reformokkal. Az együttműködés azonban nem mentes a konfliktusoktól, hiszen a források elosztása továbbra is versenyhelyzetet teremt a tagállamok között.
Raffaele Fitto, az új uniós kohéziós biztos, még el sem kezdte a munkáját, de máris szembesül a helyi vezetők és az Európai Bizottság közötti hatalmi harccal. A tét óriási: a következő hétéves költségvetésben évi 392 milliárd euró sorsa dől el.
Magyar közvetítéssel közelebb került Románia és Bulgária a schengeni csatlakozásához, miután a tanácsi soros elnökség bejelentette: előkészítették a szárazföldi belső határellenőrzések megszüntetéséről szóló döntést 2025 januárjától. A lépés fontos mérföldkő a két ország számára, amely évek óta várja, hogy teljes jogú tagja lehessen az övezetnek.
Az Európai Unió Tanácsának nagykövetei ma megállapodtak a RESTORE-javaslatról szóló tárgyalási álláspontban, amely a kohéziós alapok felhasználását könnyítené meg a természeti katasztrófák által sújtott tagállamok számára. A javaslat célja, hogy a helyreállítási és újjáépítési folyamatok gyorsabbá és rugalmasabbá váljanak az érintett régiókban.
Az Európai Parlament szerdán véglegesítette az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság jóváhagyását, lehetővé téve, hogy az 2024. december 1-jén hivatalba lépjen.
Az Európai Unió vezetői az Egyesült Államok elnökválasztásának eredménye után komoly dilemmával szembesültek: hogyan készüljenek fel Donald Trump második elnökségére, amely az EU gazdasági és biztonságpolitikai érdekeinek jelentős átrendeződésével fenyeget. Tervek már vannak az együttműködésre és a visszavágásra is, ha keménykedne az új washingtoni adminisztráció, de Brüsszelben a legtöbben kivárásra játszanak. Ezzel együtt az unió csőre tölti fegyvereit, hogy erőt mutathasson.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a 2025-ös éves költségvetést, amelynek összege kötelezettségvállalásokban 199,44 milliárd euró, kifizetésekben pedig 155,21 milliárd euró. A tárgyalásokat vezető magyar soros elnökség szerint a költségvetés biztosítja az EU politikai prioritásainak megvalósítását és elegendő mozgásteret hagy az előre nem látható kihívások kezelésére.
Donald Trump elnök gazdasági protekcionizmusra épülő kereskedelempolitikája miatt aggódnak Brüsszelben: az EU-t és annak tagállamait súlyos gazdasági veszteségek fenyegethetik, ha Trump második elnöksége alatt bevezeti az általa ígért magas vámokat. A vámszankciók nemcsak az európai exportőröket, különösen a német autóipart érinthetik érzékenyen, hanem az EU belső egységét is próbára tehetik. A kontinens vezetői bíznak abban, hogy tárgyalóasztal mellett beszélhetik le Trumpot a terveiről. A tárgyalói küldött Trump valamely európai partnere lehetne: brüsszeli tisztviselők szerint bár az Orbán-kormány kézenfekvő megoldás lehetne, az uniós–magyar konfliktusok miatt mégis inkább Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet a befutó.
Magyarország jelentős uniós forrásokat veszít el idén, ami közvetlenül és közvetve is súlyosan terheli a költségvetést, miközben szűkíti a kormány mozgásterét. Az uniós támogatások elbukása, a melléjük kiszámlázott EU-s bírságok a költségvetési hiány növekedéséhez vezethetnek, mivel a programok előfinanszírozása az ESA-szabályok miatt csak akkor semleges, ha az EU visszatéríti az összegeket. A kormány által tervezett GDP-növekedési és hiánycsökkentési célokat tovább rontja az exportpiacok lassulása, a belső fogyasztás mérséklődése és a gyengülő forint hatása.
António Costa, az Európai Tanács hamarosan hivatalba lépő elnöke, határozott álláspontot képvisel az EU előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatot a bizalom újraépítésével kezelné, miközben támogatná Ukrajnát egy igazságos és tartós béke érdekében. A migráció terén a határellenőrzés erősítését és a legális bevándorlás ösztönzését szorgalmazza, míg az EU belső megosztottságát az együttműködés és a különböző kultúrák megértése révén hidalná át – derül ki a Financial Timesnak adott interjújából.
Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa szerint az idő rövidsége miatt kevés az esély arra, hogy még az idén megegyezés szülessen a 21 magyarországi egyetem uniós finanszírozásának feloldásáról. A biztos ugyanakkor jelezte, hogy ha megállapodás születik, a szükséges források rendelkezésre állnak.
Az Európai Bizottság válaszlépéseket készít elő az amerikai termékekre kivetendő vámok formájában, miután az Egyesült Államok 2017-ben magas importvámokat vetett ki a spanyol fekete olajbogyóra. Az intézkedés a Közös Agrárpolitika keretében nyújtott uniós támogatásokat célozta, amelyek állítólagosan hátrányosan érintették az amerikai termelőket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentős átalakítást tervez a Bizottságon belül, hogy megerősítse ellenőrzését az EU 1200 milliárd eurós közös hétéves költségvetése felett. Az elképzelés szerint a reformokért felelős igazgatóságot összevonnák a helyreállítási alap kezelését végző egységgel.
A magyar kutatóhálózat átalakítását célzó törvényjavaslat benyújtása ismét komoly vitákat váltott ki a tudományos közösségben és az Európai Unióval folytatott tárgyalások során. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) élesen bírálta a kormány javaslatát, amely szerintük tovább súlyosbítja a hazai kutatás és felsőoktatás helyzetét-
Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde szerint Európa gazdasági növekedési problémái veszélybe sodorhatják a jóléti állam fenntartását, a védelmi kiadások növelését és a klímaváltozás elleni küzdelmet. Lagarde párizsi beszédében hangsúlyozta, hogy az EU-nak egységes gazdasági stratégiát kell kialakítania a fenyegető kihívásokkal szemben.
Tovább húzódik a magyar kormány és az Európai Unió közötti vita a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatóságáról és a felfüggesztett uniós források feloldásáról. Miközben Brüsszel a korábban elvárt szigorúbb szabályok betartását hiányolja, a magyar fél optimista a legutóbbi törvénymódosításokkal kapcsolatban. Az idő szorít, de a magyar kormány végre megfelelő önértékeléssel kiküldi a törvényt, hogy az Erasmus- és Horizont-programokba visszakerüljenek a magyar modellváltott egyetemek és intézmények. Kedden ráadásul a hetes cikk szerinti eljárást is leporolták német kezdeményezésre az EU Tanácsban.
Európa, a Közel-Kelet és Afrika az elmúlt több mint húsz év legsúlyosabb erdőtüzeit szenvedte el, több mint 500 000 hektárnyi terület égett le – derül ki az Európai Bizottság jelentéséből, amely rávilágít a klímaváltozás súlyosbodó hatásaira, valamint a megelőzés és felkészülés szükségességére.
Magyarország kedden az Európai Bíróság elé áll a 2021-ben elfogadott, itthon és külföldön is sokat támadott gyermekvédelmi törvény miatt, amelyet LMBTQ+-ellenes szabályozásként bírált az Európai Bizottság és több tagállam is. A Brüsszel és a 16 EU-tagországgal szembeni perben a jogállamiság és az uniós alapértékek kérdését került középpontba, így jelentős politikai és jogi következményekkel járhat. Magyarország rengeteg uniós forrásának blokkolása is kockára kerül.
Brutális fegyverkezést terveznek Európában: a védelmi kiadásainak drasztikus növelésére lehet szükség az orosz agresszió és az esetleges csökkentett amerikai támogatás miatt, különösen egy Donald Trump által vezetett elnökség alatt. Egy friss elemzés szerint az éves költségek akár 720 milliárd dollárra is emelkedhetnek a NATO európai tagállamai körében.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
