Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint a vízhiány évről évre egyre több területet érint az Európai Unióban, a legnagyobb kockázatot pedig a mezőgazdaságra és az iparra jelenti. Az EU területének egyötöde és lakosságának közel egyharmada szenved vízhiánytól, míg a kontinens víztestjeinek kétharmada rossz ökológiai állapotban van.
Az EU miniszterei először tettek hivatalos támogatói gesztust a nukleáris energia felé az ENSZ közelgő klímacsúcsához kapcsolódó tárgyalási mandátum részeként, ami a nukleáris energia növekvő európai jelentőségét jelzi. A döntést súlyos viták előzték meg Franciaország és Németország között, ám végül az EU országai egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az „alacsony kibocsátású technológiák” fejlesztését, amelyek közé a korábbi COP28 megállapodás értelmében a nukleáris energia is tartozik – írja a Financial Times.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által bemutatott „Stratégiai Párbeszéd az EU Mezőgazdaságának Jövőjéről” című jelentés vegyes fogadtatásra talált az agrárszektorban. Bár a hét hónapig tartó egyeztetések során sikerült enyhíteni a gazdák és civil szervezetek közti feszültségeket, Európa legnagyobb mezőgazdasági lobbiszervezete, a Copa-Cogeca erőteljesen bírálta a növényi alapú étrendek előmozdítására tett javaslatokat. A konfliktusban még a V4-ek is újra egy platformra kerültek.
Az Európai Unió 2040-es energia- és klímacéljai körüli viták középpontjában elsősorban a társadalmi hatások, a gazdasági elosztási kérdések és az ipar igényei állnak. Azonban Andrei Covatariu, ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának tagja és Camille Defard, a Jacques Delors Energiaközpont vezetője és az EU energiapolitikájának kutatója arra hívják fel a figyelmet, hogy a bővítési folyamat is jelentős befolyással bírhat ezen célok elérésére.
A Nyugat-Balkán és az Európai Unió közötti kapcsolat erősödése kulcsfontosságú. A találkozón bejelentett új akcióterv és a Növekedési Terv 6 milliárd eurós befektetése tovább segíti a régió gazdasági integrációját és közelebb hozza a nyugat-balkáni országokat az EU egységes piacához. Von der Leyen kiemelte, hogy az EU bővítése jelenleg az egyik legfontosabb stratégiai prioritás, és elkötelezett abban, hogy a régió országai az Unió teljes jogú tagjaivá váljanak – mondta el hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozó, amely a Nyugat-Balkán és az Európai Unió közötti szorosabb együttműködést célozza. Kiemelte a kezdeményezés fontosságát, amely az elmúlt évtizedben a régió és az EU közötti szilárd kapcsolat szószólója volt.
Sikerként könyvelte el a nyugat-balkáni államok uniós csatlakozásának az előkészítését szolgáló tízéves berlini folyamat eddigi eredményeit Olaf Scholz német kancellár Szerbia, Koszovó, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Észak-Macedónia állam- illetve kormányfőivel Berlinben tartott csúcstalálkozó kezdetén.
Az Európai Bizottság egy kutatási és innovációs szuperalap létrehozását fontolgatja, amely számos meglévő kezdeményezést egyesítene egy hatalmas Európai Versenyképességi Alap (ECF) alatt. A javaslat, amely az EU 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretén (MFF) belül valósulhat meg, aggodalmat keltett a kutatási közösség és az autonóm finanszírozási programok hívei között – írja az Euractiv.
Az olívaolaj ágazat, különösen Dél-Európában, egyre nagyobb kihívásokkal szembesül az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági módszerek terjedése miatt. Az andalúziai olajfaligetek, amelyek hagyományosan a globális olívaolaj-termelés központjai, komoly veszélyben vannak a szélsőséges időjárás és az új típusú „szuperintenzív” olajbogyó-ültetvények versenyétől. Az EU is politikai reformmal mentené már a gazdálkodókat, és védené meg a fogyasztókat az olívaolaj egyre jelentősebb drágulásától a következő évtizedben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tervei, melyek szerint az EU hét éves költségvetését szorosabban összekötnék gazdasági reformokkal, heves reakciókat váltottak ki az Európai Parlamentben és egyes tagállamokban. A kohéziós politika átalakításáról szóló vita még csak most indul, de már konfliktusforrássá vált.
Konfliktusos lehet az uniós külügyminiszterek e heti csúcstalálkozója: Annalena Baerbock német külügyminiszter nem lesz jelen az eseményen, pedig pont Izrael esetében fontos témákról szavaznak. Ukrajna ügyében a Magyarország által továbbra is blokkolt támogatásokról egyeztetnek, de a magyar kormány inkább a bővítéspolitikai kérdéseket venné napirendre.
Egyre súlyosabb a probléma az uniós támogatások szabálytalan elköltése, különösen a közbeszerzéseknél, valamint a kohéziós alapoknál látszódnak válságtünetek. Tavaly az előző évhez képest 33 százalékkal több volt a problémás forrásfelhasználás. A jelentés megállapításai az EU több tagállamát érintik, de különös figyelmet szentel Magyarországnak, ahol számos súlyos szabálytalanságra derült fény – derül ki az Európai Számvevőszék legújabb jelentéséből. A luxemburgi szervezet EU-szintű reformot sürget.
Átadták a Regiostars 2024 díjakat, a kitüntetettek között szerepel a Bythos, a Biogreenfinery, a BITS - Bicycles and Intelligent Transport Systems, a Telemedicina a legnélkülözőbb települések számára című egészségügyi fejlesztési program, valamint a Gdynia OdNowa: Revitalisation projekt.
Az EU 2004-es bővítésének 20. évfordulóján és a következő tagfelvételi hullám előtt folyamatos vita folyik a kohéziós politika jövőjéről. A 10 tagállam – köztük Magyarország – csatlakozásának kétévtizedes története azt mutatja, hogy a felvett országok jelentős gazdasági és politikai fejlődésen ment át, de rávilágít a reformok folytatásának és a tagjelölt országok támogatásának szükségességére is. A 22. Régiók hetén a fejlesztéspolitika jövőjéről felszólalók hangsúlyozták a decentralizáció, a demokratikus kormányzás, valamint a helyi és regionális hatóságok szerepének fontosságát a bővítési folyamatban. A vita kitért az Ukrajnában zajló konfliktusra és az ország eltökéltségére is, hogy a kihívások ellenére a lehető leghamarabb EU-tag lehessen.
Orbán Viktor miniszterelnök a magyar EU-elnökség programbeszédében a versenyképesség növelését, a szabályozások egyszerűsítését és a tagállamok közötti együttműködés erősítését hangsúlyozta az Európai Parlament előtt. Kijelentette, hogy a magyar elnökség novemberben új versenyképességi paktumot mutat be, és kiemelte, hogy az EU ipari kapacitásainak megtartása, a magas energiaárak kezelése és a zöld átállás megalapozása kulcsfontosságú. A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök a schengeni rendszer összeomlásától óvott, és az unió határain kívül kialakítandó menekültügyi hotspotokat javasolta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke erősen kritizálta a magyar miniszterelnök kijelentéseit és a kormány intézkedéseit, álszentséggel vádolva a kabinetet.
Az EU kohéziós politikája, amely az uniós költségvetés egyik legnagyobb és legpolitikusabb tételét képezi, évtizedek óta a szegényebb régiók gazdasági felzárkóztatását célozza. Azonban egyre látványosabban bukik ki, hogy a rendszer folyamatosan csökkenő hatásfokkal éri el a kitűzött célokat, mivel nem a megfelelő földrajzi területekre fókuszál és nem azoknak nyújtja a legnagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük lenne rá. Európai Bizottság már dolgozik a fejlesztéspolitika reformján, amely a kisebb területi egységek és régiók bevonására fókuszálna. Csakhogy a Jacques Delors Intézet szakértői szerint nem elég módosítgatni, hanem újra kell írni az egész kohéziós politikát, hogy az valóban hatékony legyen.
Magyarország hivatalosan is kérvényezi kimaradását az Európai Unió új menekültügyi és migrációs szabályozásaiból. Ylva Johanssonnak, az Európai Bizottság belügyi biztosának írt levelében a kormány jelezte: amennyiben szerződésmódosításra kerül sor, Magyarország a jövőben nem kíván részt venni az uniós menekültügyi rendszerben. – jelentette be Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn. Mindez egy újabb konfliktust mérgesíthet el Brüsszellel: a tagállamok és az EP is szükséges a szerződésmódosításhoz, amíg ez nem történik meg, nincs esély a kimaradásra.
Az Európai Unióban a jövedelmi egyenlőtlenségek a 2008 előtti szintre tértek vissza, a nagy pénzügyi válság okozta sokk ugyanis eltüntette az addigi felzárkózás eredményeit, azóta pedig a különbségek csak lassan csökkennek. Ez pont arra utal, hogy a krízisekre adott nemzeti és uniós politikai intézkedések hatékonyak voltak, hogy mérsékeljek a negatív hatásokat. Ugyanakkor az egyenlőtlenségek stabilizálódása komoly kihívást jelenthet az EU-nak és a tagállamoknak. Főként, hogy az emberek nagyobbnak ítélik meg a vagyoni különbségeket, mint a tényleges helyzet. Magyarországon különösen szélsőséges a helyzet – állapítja meg a jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgáló jelentésében az Európai Bizottság. A készítők ezért további reformokat sürgetnek a társadalmi feszültségek megszüntetésére, mivel a zöld és digitális átalakulás súlyos veszélyeket hordoz.
Összehangolt regionális politikák szükségességesek a gazdasági egyenlőtlenségek, a demográfiai kihívások és az „agyelszívás” növekvő veszélyének kezelésére, különösen a kevésbé fejlett régiókban – mondta el a Régiók és Városok Európai Hete alkalmából tartott sajtótájékoztatón két prominens európai vezető, Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős európai biztos és Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke. A két szakember úgy látja, hogy a következő támogatási ciklusokban még inkább a régiós és városi önkormányzatokkal való együttműködésre kell támaszkodnia a felzárkóztatáspolitikának. A rendszert várhatóan teljesen átdolgozzák a következő években.
Csehország jelentős változtatásokat akar az Európai Unió autóipari kibocsátáscsökkentési céljainál, amelyet Petr Fiala cseh miniszterelnök és Martin Kupka közlekedési miniszter jelentettek be pénteken. Kiemelték, hogy az egyik fő cél az belső égésű motorok betiltásának felülvizsgálatának felgyorsítása, valamint az új autók és furgonok emissziós határértékeinek újraértékelése a következő évre – írj az Euractiv.
A Draghi-jelentés jelentős lépés az EU gazdasági prioritásainak újragondolására, különös tekintettel az innovációra, az energiára és a biztonságra. Bár az azonnali gazdasági hatások korlátozottak lehetnek a fiskális és demográfiai akadályok miatt, a széles körű szabályozási reformok hosszú távon támogathatják a növekedést és a versenyképességet az egész EU-ban. A tagállamok között viszont heves konfliktus lehet az unió kocátkazatleépítő új stratégiája miatt – értékeli az UBS Bank az uniós versenyképességi reformcsomagot, amelyet bemutatása óta több ponton kritizált a magyar kormány.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
