A magyar EU-elnökség időszakában számos kényes területet sikerült előmozdítani, köztük az illegális migráció kezelését, a Schengen-bővítést, valamint a tőkepiaci unió és a versenyképesség erősítését célzó jogalkotási folyamatokat. Miközben a nemzetközi sajtóban jelentek meg kritikus hangok, a brüsszeli magyar állandó képviselet eredményesen tudott együttműködni az Európai Bizottsággal. Az Európai Parlament és az uniós végrehajtó testület késedelmes felállása is lassította a munkafolyamatokat, ezzel együtt is a magyar elnökség több jelentős politikai megállapodást ért el. A schengeni bővítés különösen nagy siker, amelynek hatása január elsejétől kézzelfoghatóvá válik” – többek között ezekről a témákról beszélt a Portfolio-nak adott interjúban Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének nagykövete.
Döntött a kormány: az Európai Unió Bíróságának magyar menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos ítéletében kiszabott egyszeri 200 millió eurós és napi 1 millió eurós bírságának ügyét jogi úton támadja meg. Az Igazságügyi Minisztérium ehhez most több százmillió forintos keretet is kap – derül ki a szerdai Magyar Közlönyben megjelent határozatból.
Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége vezényletével a tagországok Brüsszelben ülésező európai ügyekért felelős miniszterei jóváhagyták az uniós csatlakozási tárgyalások harmadik fejezetcsoportjának megnyitásához szükséges, Szerbiának címzett levelüket – írta friss közleményében a soros elnökség.
Az Európai Unió egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy kezelje a Donald Trump elnök új kereskedelmi tarifái által kiváltott esetleges kínai dömpinghelyzetet. Brüsszel attól tart, hogy a tagállamok közötti megosztottság akadályozhatja az unió gyors és hatékony válaszát a piacra zúduló olcsó kínai termékekkel szemben – írja a Financial Times. A belső piac védelme során Magyarországon befektető kínai cégeket is súlyos csapás érinthet.
Hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt az ellenzéki képviselők kérdéseire az Országgyűlés azonnali kérdések órájában. Az esemény során az ellenzék számos aktuális és vitatott témában szorította kérdésekkel a miniszterelnököt. Az ülés során szó esett az uniós forrásokról, a vendégmunkások helyzetéről, a szociális szféra béreiről, a vasúti infrastruktúráról, valamint az egészségügy állapotáról.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter elismerte, hogy Magyarországon jelentős területi egyenlőtlenségek vannak, amelyeket a kormány célja orvosolni. A miniszter szerint Budapestnek, mint sikeres városnak, nagyobb szerepet kellene vállalnia a gazdaságilag elmaradottabb térségek támogatásában.
Emmanuel Macron francia elnök Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt próbálja szövetségesként megnyerni az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás blokkolásához. Ugyanakkor Meloni kettős játékot játszik, és még nem döntötte el, hogy végül melyik oldal mellé áll.
Magyarország kénytelen elbúcsúzni több mint egymilliárd eurónyi (400 milliárd forint) uniós támogatástól, mivel a kormány nem teljesítette a pénz feloldásához szükséges brüsszeli feltételeket. Emellett az ősszel a parlament által megszavazott jogszabálymódosítás sem orvosolja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi aggályait, ezért az Erasmus- és Horizon-programokba sem térhetnek vissza a modellváltott egyetemek és kutatóintézetek.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a pénzügyi benchmarkokra (másnéven: referenciamutató) vonatkozó szabályozás reformjáról csütörtök éjszaka. Az új szabályok jelentősen csökkenthetik a vállalati adminisztratív terheket, különösen a kkv-k számára, miközben a kritikus fontosságú benchmarkokat továbbra is szigorú kontroll alatt tartják majd. A reformok célja a pénzügyi piacok stabilitásának növelése és a rendszer átláthatóbbá tétele. Ez pedig az uniós versenyképességre is kihathat, miközben egy újabb lépés a tőkepiaci unió fokozatos kiépítésére.
A 2025 januárjában kezdődő lengyel EU-elnökség fókuszában a közös biztonságbiztonságpolitika áll majd minden lehetséges dimenziójában – mondta Agnieszka Bartol, Lengyelország EU-nagykövete. Az energia-, védelmi- és gazdasági biztonság elsődleges prioritás lesz az Európai Tanács következő, magyar utáni hat hónapos elnöksége alatt.
Az Európai Tanács két fontos adóügyi kezdeményezést fogadott el, amelyek célja az adminisztratív terhek csökkentése, az adócsalás elleni küzdelem és a gazdasági hatékonyság növelése. Az elektronikus áfa-mentességi igazolás bevezetése és a gyorsított forrásadó-visszatérítési eljárások új irányelvei egyaránt a modernizáció jegyében születtek.
A Draghi-jelentés egyértelműen hangsúlyozza az innováció fontosságát – 320 oldalán 400 alkalommal említi ezt a fogalmat –, de hogyan biztosíthatjuk, hogy az innováció több legyen, mint egy divatos kifejezés? Egy exkluzív interjúban Martin Kern, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója az innovációs finanszírozás növelésének szükségességéről, a startupok támogatásáról, a készségbeli hiányosságok áthidalásáról és az uniós régiók közötti különbségek kezeléséről beszélt a Portfolio-nak. Kern emellett rávilágított az EIT azon erőfeszítéseire, amelyek a határokon átnyúló együttműködéseket támogatják, a közép- és kelet-európai innovációs kapacitások fejlesztésére összpontosítanak, és elősegítik a nyugat-balkáni régiók fejlődését. „Európa versenyképessége attól függ, hogy minden területen sikerül-e növelni az innováció mértékét” – hangsúlyozta Kern, miközben vázolta az EIT szerepét ebben az átalakulási folyamatban.
A kormány módosítja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) végrehajtási szabályait. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre küldött előterjesztés a pénzügyi és adminisztratív folyamatokat is érinti, az uniós források elérésénél is változtatásokat vezet be. Több lépés érinti a szupermérföldköveket, amelyek kezelése az RRF-pénzek feltétele, de közben a kohéziós keretre is átterhelhetik a megvalósítási költségeket, ami a támogatások elvesztésére való felkészülés része lehet.
Az EU agrárpolitikája új irányt vesz. Az új mezőgazdasági biztos, Christophe Hansen szerint az uniós támogatásoknak inkább a kisgazdaságokat kellene segíteniük, mintsem a nagy agrárvállalkozásokat. A 2028-tól induló költségvetési időszak tárgyalásai során a közös agrárpolitika (KAP) történelmi átalakítása is napirendre kerülhet – számolt be a Financial Times.
Elérhető az EUYOU projekt második kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy aktívan hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéhez.
Az Európai Bizottság új szén-dioxid-kibocsátási rendszer (ETS2) bevezetésére készül, amely a közúti közlekedés és az épületfűtés szektoraiban szabályozná az emissziót, de az intézkedés várható hatásai komoly társadalmi vitákat válthatnak ki. Az ETS2 célja az emisszió csökkentése, ám az üzemanyag- és fűtési árak emelkedése jelentős kihívás elé állíthatja a kormányokat – számolt be az Euronews.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
