Hszi Csin-ping kínai vezető három évnyi koronavírus-járvány miatti elszigeteltség után ünnepséget tervez az Övezet és Út infrastrukturális program megünneplésére. Az európai országok azonban kihagyják az ünnepségeket, ami az Európa és Kína közötti kapcsolatok megromlását tükrözi. Az egyetlen valószínűsíthető résztvevő a konferencián Magyarország lehet értesüléseink szerint.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) nem azonosított kritikusan aggályos területeket az emberekre és állatokra, illetve a környezetre jelentett kockázat tekintetében a gyomirtóként hasznosított glifozát hatóanyag-szakértői felülvizsgálata során - olvasható az uniós szervezet szerdán közzétett jelentésében.
Egyre komolyabb kereskedelmi háború frontvonalai rajzolódnak ki Kína és az Egyesült Államok között, amelyben egyre jobban eltávolodnak egymástól a felek. Mindez pedig ráirányítja a figyelmet a nagyrészt az ázsiai országok által irányított ellátási láncokra, valamint az Egyesült Államok és az EU által felügyelt technológiai szabadalmakra. Mindez egyszerre jelent kihívást és lehetőséget sok feltörekvő országnak, míg az Európai Uniónak meg kell őriznie harmadikutasságát - többek között ezekről esett szó az Asia Society Northern California konferenciáján, amelyen a Portfolio is részt vett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden további megállapodások megkötését szorgalmazta partnerországokkal az illegális bevándorlás megfékezése érdekében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében folytatjuk a tegnapi téma feldolgozását, vagyis hogy lehetséges-e megduplázni a magyar GDP-t 2030-ig, ahogyan azt Orbán Viktor Tusványoson előrevetítette. Úgy tűnik, hogy ez a vállalás igen kockázatos, és nagyon nem mindegy az sem, hogy miként sikerül elérni az áhított célszámot. Vendégünk Beke Károly, a Portfolio makroelemzője. A második blokkban arról volt szó, hogy mekkora globális fenyegetést jelent Kína dominanciája az akkumulátorgyártásban. Ez a magyarok számára különösen kényes kérdés, tekintve, hogy a kormány milyen fontos szerepet szán ennek a szektornak az ország életében. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Az Európai Bizottság tizenegy ágazatban fogadta el azon alapvető szolgáltatások listáját, amelyek a jövőben a kritikus egységek ellenállóképességéről szóló irányelv (CER) hatálya alá tartoznak majd. A cél, hogy megerősítsék azokat az alapvető szolgáltatásokat nyújtó létfontosságú cégeket és szervezeteket, amelyek biztosítják a legalapvetőbb társadalmi szükségletek kielégítését, a közegészségügyet és a közbiztonságot, valamint támogatják a környezetvédelmet. Mindennek értelmében akár el is vehetik az EU-n kívüli tulajdonban lévő cégeket, hogy azokat nemzeti tulajdonba vegyék a tagállamok.
Már meghallgatható a Portfolio Checlist szerdai adása. A mai műsor első részében arról a Politico által megszellőztetett európai parlamenti tervről volt szó, mellyel kicsavarnák Magyarország – és a többi tagállam – kezéből azt a jogot, hogy vétóval akadályozza az EU-s döntéshozatalt. Erről Weinhardt Attilát, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Mai másik témánk a héten 32. alkalommal elstartoló Művészetek Völgye volt, a szervezés sajátosságairól, valamint a gazdasági helyzet rendezvényre gyakorolt hatásáról Oszkó-Jakab Natáliát, a fesztivál igazgatóját kérdeztük.
A Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködés vagy "16+1" néven is ismert KKE-Kína kezdeményezés iránti érdeklődés csökken a közép- és kelet-európai tagok körében. A 2012-ben indított program célja a Kína és a tagországok közötti kapcsolatok elmélyítése volt, de a legtöbb ország már kifarolt az együttműködésből, mert a Peking által hitelezett projekt megterülése jelentősen visszaesett, míg az ázsiai ország külpolitikája is ellentétes az uniós értékekkel - írja az Euractivon megjelent elemzésében Patrick Triglavcanin, a Geostratégiai Tanács vezető kutatóasszisztense.
Sok szempontból a Balkánhoz hasonló, ősi ellenségeskedés határozza meg a csendes-óceáni térség konfliktusait, ahol a legkisebb nézeteltérések is könnyen vezetnek oda, hogy az egyes országok készültségbe helyezik hadseregeiket, a valódi háború a tengereken már nem országok között folyik. Az elmúlt évtizedekben ökológiai katasztrófával fenyegető problémává nőtte ki magát az illegális halászat, ami miatt még a legősibb ellenségek is képesek összefogni. De ahogy az internet új harctérré vált, az egyes országok kiberhadtestei pedig már lassan fontosabbak, mint a bevetett tankok, úgy váltak a halászhajók, és a fenékhálos eszközök is szépen lassan részei válnak a hadviselésnek. Mindez pedig arra készteti az EU-t és az Egyesült Államokat is, hogy a térségbe küldjék a partiőrségeiket, hogy kihúzzanak egy méregfogat. Helyszíni beszámoló az amerikai partiőrség alamedai bázisáról.
Magyarországon jelenleg egyensúlyhiány áll fenn a nagyon erős árnyomások, valamint a külső és kormányzati finanszírozási igények miatt – állapította meg pénteki közleményében az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács. Az uniós vezetők szerint „sürgős szakpolitikai intézkedések” szükségesek a problémák kezelésére.
Hétfőn az EU tagállamai megszavazták az uniós akkumulátor-rendeletet, amely véglegesíti az új szabályokat, amelyek célja az akkumulátorgyártás fenntarthatóságának és versenyképességének előmozdítása az EU-n belül. Mindez meghatározó lesz a magyarországi akkumulátoripari beruházások szempontjából.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében azzal foglalkozunk, hogy az EU gyökeresen átírná az adórendszereket, a fenntarthatóság és a digitalizáció kettős átmenetével kapcsolatos különböző kihívásokra reagálva. Ráadásul nem pusztán környezetvédelmi adókat vetnének ki, hanem a bérekre rakodó terhekhez is hozzányúlnának, de a cégek esetében is jelentős változásokat javasolnak. Erről kérdeztük Szabó Dánielt, lapunk makrogazdasági elemzőjét. Adásunk második részében az állampapírokról lesz szó. Tavaly óta ugyanis minden hónapban egyre nagyobb lakossági megtakarítások áramlottak Diszkont Kincstárjegyekbe, a május viszont fordulatot hozott: bő másfél év után most először csökkent a magyarok DKJ-állománya. Az okokról Árgyelán Ágnessel, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével beszélgettünk.
Nem lesz üres a naptár a héten, de igazán sorsfordító adatokra még várni kell. Magyar szempontból az lehet a legfontosabb kérdés a következő napokban, merre megy tovább a forint a múlt heti meredek gyengülést követően.
Az Európai Unió (EU) és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) közösség közötti kapcsolatokat szabályozó szerződés továbbra is ratifikálatlan, ami frusztrációt okoz a jogalkotók körében. A késedelem mind az AKCS-országok, mind az EU számára hátrányos, két évig a magyar kormány vétója miatt fortyogtak az indulatok a 115 érintett ország között, most viszont a 89 EU-n kívüli állam a lengyelekre haragudhat, akik nem hajlandók jóváhagyni a megállapodást.
További reformokat szorgalmazott Kiriákosz Micotákisz újraválasztott görög miniszterelnök kormányprogramja csütörtöki ismertetésekor mindenek előtt a fejlesztések, a bürokrácia leépítése, valamint az adósságtörlesztés terén.
Az Európai Innovációs Eredménytábla 2023 és a Regionális Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az uniós tagállamok és régióik a közelmúlt válságai ellenére jelentősen javították innovációs teljesítményüket. Az EIS rangsorban Magyarország eddig is a mezőny hátsófelében volt, de az elmúlt időszakban csak nőtt a lemaradása, egyre messzebb kerül az uniós átlagtól a hazai teljesítmény, pedig itthon enyhe javulást mérték több területen is.
A BBC által idézett források szerint Rishi Sunak miniszterelnök jóváhagyására vár az a lehetséges megállapodás, amelynek értelmében Nagy-Britannia ismét csatlakozna az Európai Unió Horizont tudományos kutatási programjához. Az Egyesült Királyság kormánya tárgyalásokat folytat az EU-val a Horizont programhoz való újbóli csatlakozásról, miután az év elején megoldódott az Észak-Írországgal kapcsolatos, brexit utáni kereskedelmi szabályokról szóló vita. Magyarországon viszont sok szereplő egyelőre a közérdekű vagyonkezelő alapítványok miatt még nem vehet részt az uniós programban.
Magyarországon a munkavállalók alig 20 százaléka használ digitális eszközt munkája nagyobb részében – derül ki az Eurostat felméréséből. A 19,2%-os hazai adat az ötödik legalacsonyabb rátának számít az EU-ban, ahol az átlag mutató közelíti a 30%-ot. Európa keleti és nyugati fele közötti törés megmutatkozik a digitális eszközöket használók arányában, amit azt is jelzi, hogy az alacsonyabb fejlettségű országokban ez komoly problémát jelent.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról a friss kormányhatározatról volt szó, amelyben a kabinet előrevetíti az állami kiadások felülvizsgálatát egy új munkacsoportot is létrehozva. Hogy ez mit jelent, arról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. A második részben arról beszélgettünk, hogy gond van azoknak az uniós forrásoknak az elköltésével, amelyeket Magyarország még meg sem kapott. Az uniós helyreállítási alap pénzeiről van szó, amelyekre egyelőre még várunk. Hogy ez hogy lehetséges arról Szabó Dániel, a Portfolio Uniós ügyekkel foglalkozó elemzője beszélt.