A jelenlegi Európai Bizottság a mandátumának kezdete óta azon dolgozik, hogy a bővítés ügye visszakerüljön a legfelső politikai szint napirendjére - fogalmazott Várhelyi Olivér, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa pénteken, Budapesten.
Ma olyan harcokat kell vívni az Európai Unióval, amelyek nem segítik Magyarország fejlődését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.
A közeljövőben tovább fokozódhat a már most is számos ágazatban és szakmában kimutatható szakemberhiány az EU-ban. A probléma kezelésére az Európai Bizottság komplex intézkedéscsomagot hirdetett: elsősorban a belső tartalékokat mobilizálnák, de megkönnyítenék a külföldről (unión kívülről) érkezők letelepedését is.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután Berlinbe utazott, ahová Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szervezett konzultációt az Európai Unió stratégiai menetrendjéről több uniós tagállam vezetőjének részvételével - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói egy péntek késő esti egyeztető ülésen véglegesítették az Európai Unió 2024-es költségvetéséről szóló megállapodást. Bár így eldőlt, hogy jövőre milyen célokra költhet az Európai Bizottság, de a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát (MFF) még fúrja több tagállam, köztük Magyarország is. Ezen múlhat Ukrajna támogatása és a közös hitelfelvétel törlesztése is, valamint az egész EU működése a jövő évben. De a Portfolio-nak bizottsági források arról beszéltek, van terv arra, hogy a magyar kormány vétója miatt ne váljon fizetésképtelenné az EU.
Mintegy 3300 halálos munkahelyi baleset történt az EU-ban 2021-ben. Ezek közül 82 haláleset Magyarországon következett be – derül ki az Eurostat munkahelyi balesetekről szóló friss adataiból. Magyarország az uniós tagországok középmezőnyében található a 100 ezer foglalkoztatottra jutó halálos, illetve nem halálos, de legalább négynapos távolléttel járó munkabalesetek előfordulási arányában. A tagországok mutatóinak összehasonlítását azonban megnehezíti, hogy az egyes országokban eltérő arányban jelentik be hivatalosan a munkahelyi baleseteket. A balesetekkel leginkább sújtott ágazatnak az építőipar számít az EU-ban, az összes uniós munkahelyi haláleset több mint ötöde ebben az ágazatban történt 2021-ben.
Az Európai Unió tagállamai tartaléktervet vizsgálnak arra az esetre, ha Magyarország esetleg megvétózza az Ukrajna támogatására javasolt 50 milliárd eurós finanszírozási csomagot. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elfogadhatatlannak nevezte az uniós tervet Kijev megsegítésére a csütörtöki kormányinfón, ami miatt szükség lehet a brüsszeli vésztervre. Fordulatot hozhat, hogy nemcsak a magyar kabinet nem támogatja a javaslat egy részét.
Az események meglepő fordulataként Kína engedményt tett az európai vállalkozások esetében az adatáramlási korlátozások enyhítésével. A növekvő geopolitikai feszültségek közepette ez egy a feszült kapcsolatok javítására tett kísérlet, ami kulcsfontosságú Pekingnek az egyre romló kínai gazdssági környezetben.
A kormány eredetileg azzal az elképzeléssel adta koncesszióba a hazai hulladékpiac jelentős részét a Molnak, hogy javítsák a hulladékhasznosítási arányokat. Azonban egy konferencián a MOHU, a hulladékgazdálkodásért felelős leányvállalat vezetője elismerte, hogy a helyzet rosszabb, mint a koncesszió megkötése előtt, és az adóhivatal is hanyatló trendről számolt be. Az Energiaügyi Minisztérium már készül a beadvánnyal, amelyben derogációt kérnének az Európai Uniótól, mert jelenleg úgy néz ki, hogy 2030-ig sem fogják elérni a 2025-ös célokat – tudta meg a Szabad Európa. A MOHU szerint egy jogi szabályozás miatt látszódnak csak nehézségek.
Az EU-bővítés felé tett jelentős lépésként az Európai Bizottság javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával, de lényeges jogállami reformokat köt ki feltételként – tudta meg a Politico, amely szerint bár eredetileg Bosznia-Hercegovinával is megnyitották volna a csatlakozási tárgyalásokat, esetükben további elvárásokat fogalmazhatnak meg. A magyar kormány lehet a kerékkötője az ukrán EU-tagságnak.
A GDPR alapján személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbítása akkor lehetséges, ha az Európai Bizottság értékelése szerint a harmadik ország megfelelő védelmi szintet biztosít, azaz, ha az adott állam az uniós polgárok részére ugyanolyan mértékben biztosítja a magánélethez és személyes adatok védelméhez való jogaik érvényesülését, mint az Unióban működő mechanizmusok. A július 10-én elfogadott, az EU-USA adatvédelmi keretről szóló határozatában a Bizottság az Egyesült Államokat ilyen országnak ismerte el; a döntés újabb mérföldkő a transzatlanti adatáramlások garanciális biztosítékait illetően. A témáról Bárányos Krisztinát, a Smart Specialist Zrt. GDPR üzletágért felelős szakmai igazgatóját kérdeztük, aki rész vett a GDPR Rendelet EU-s szintű előkészítésében is.
Kiváló fejlődést ért el Ukrajna az európai uniós csatlakozás felé vezető úton - jelentette ki Kijevben az Európai Bizottság elnöke szombaton, néhány nappal azelőtt, hogy az unió kulcsfontosságú jelentést tesz közzé Ukrajna tagfelvételi kérelmével kapcsolatban.
Még mindig nem lát tisztán az Európai Bizottság a magyar igazságügyi reformokkal kapcsolatban, ezért újabb kérdéseket küldtek a kormánynak - értesült hivatalos forrásból az Eurologus. A levelezés megszakítja az eljárást, ami a magyar pénzek további csúszását jelenti.
A teljes állásban dolgozók esetében az éves munkaórák átlagos száma Észtország mellett Magyarországon volt a legmagasabb tavaly az EU-ban, ha a heti munkaórák maximálisan megengedett számát összevetjük az egy évre minimálisan járó szabadságnapok, illetve a munkaszüneti napok számával – derül ki az Eurofound jelentéséből. Eszerint 2022-ben átlagosan 1856 órát – 8 órás munkanappal számolva 232 napot – dolgoztak a magyarok, miközben az EU-ban átlagosan 1714 órát tett ki a munkaórák száma tavaly, vagyis éves szinten közel 18 munkanappal kevesebbet dolgoztak átlagosan az unióban a magyar munkavállalókhoz képest.
Optimistának mondta magát csütörtökön az Európa jövőjéről Berlinben tartott konferencián Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió rövidesen megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szerdán kötelező erejű határozatot fogadott el, amely megtiltja a Meta technológiai nagyvállalatnak, hogy a felhasználók személyes adatait vegye igénybe a célzott hirdetésekhez. A határozatot azt követően hozták meg, hogy a Meta hétfőn közölte: a Facebook és az Instagram közösségi platform európai felhasználói novembertől kezdve előfizetést vásárolhatnak a hálózatok hirdetés nélküli használatára.
A felnőttek (25-64 évesek) mintegy 8%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben Magyarországon egy tavalyi felmérést megelőző négy hétben, ami elmarad a közel 12%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat adataiból. Az országos mutató mellett egyik magyarországi régióban sem éri el az EU-átlagot az oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése szerint ezen korosztály legalább 60%-ának kellene évente felnőttképzési, -oktatási programban részt vennie. Ettől a céltól még a tavalyi adatok szerint legmagasabb uniós mutatóval bíró stockholmi régió (38,1%) is jócskán elmarad, igaz utóbbi ráta a felmérést megelőző négy hét adatait tükrözi, míg az uniós célkitűzés 12 hónapos időszakra vonatkozik.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy mikor juthat végre európai uniós forrásokhoz Magyarország, és hogy inkább szakmai vagy politikai megállapodás látszik-e a horizonton. A témával kapcsolatban Szabó Dániel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy könnyen megkerülhető az a korlátozás az állampapírpiacon, mely szerint egy magánszemély egy befektetési szolgáltatónál csak 25 millió forintnyi PMÁP-ot jegyezhet le, erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Emmanuel Macron francia elnök és Laurence Boone uniós ügyekért felelős miniszter egy olyan kampány élére állt, amely az Európai Unión belüli összeférhetetlenségi szabályokat szigorítaná, valamint átláthatóbbá tenné az intézményrendszer működését, hogy visszaszorítsák a korrupciót. Párizs arra ösztönzi a többi uniós tagállamot, hogy támogassák egy független megfigyelőszerv létrehozását. Kérdés, hogy a magyar kormány hova áll az ügyben, ugyanis a jövő évi soros elnökség fókusza állítólag az uniós korrupcióellenes reform lesz.
Magyarországon egy év alatt tíz százalékkal nőtt az EU-val elégedetlenek aránya. Ehhez képest Lengyelországban az orosz-ukrán háború óta egyre többen látják pozitívan az államszövetséget – derül ki a Pew Research Center legújabb felméréséből, amelyet a Népszava szúrt ki.