Újabb ország, Ausztria kormánya is folytatná Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, miután a belga külügyminiszter a hétvégén már belengette a jogi atombombaként emlegetett procedúra továbbléptetését. A végső soron a magyar tanácsi szavazati, vagyis vétójog felfüggesztésével fenyegető eszköz elfogadásához teljes egyetértésre lenne szükség, ami valószínűtlen, de jelzi, hogy szűkül a magyar kormány mozgástere.
Az Európai Bizottság új kísérleti mechanizmust indít az európai hidrogénpiac fejlődésének támogatására. Az öt évig működő, az Európai Hidrogénbank részét képező keretrendszer célja a beruházások felgyorsítása azáltal, hogy világosabb képet ad a piaci helyzetről mind a szállítók, mind a beszállítók számára, és megkönnyíti a köztük lévő kapcsolatfelvételt – derül ki az uniós végrehajtó testület közleményéből.
Az Európai Bizottság frissítette a helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF) végrehajtásáról szóló iránymutatását. A módosított iránymutatás további gyakorlati lépéseket tartalmaz az RRF végrehajtásának javítására, valamint reagál a Tanács 2024. áprilisi következtetéseire is.
Ezúttal a soros elnökséget ellátó Belgium külügyminisztere, Hadja Lahbib követeli, hogy az EU léptesse tovább a magyar kormány ellen zajló hetedik szerinti eljárást. Alig egy hónappal a magyar EU-elnökség előtt valószínűtlen, hogy valóban már a következő, június végi uniós csúcson szavaznának a szavazati jog felfüggesztésével járó procedúra folytatásáról, azonban egy erős üzenet a magyar kabinetnek, hogy vörös vonalat ért a fontos ügyek egyedüli megvétózásával.
A külkereskedelmi kapcsolatok kialakulását és intenzitását alapvetően a vállalatok profitnövelő magatartása formálja. A költségek csökkentése miatt a munkaintenzív folyamatokat olcsóbb munkaerővel rendelkező területekre költöztetik és a termeléshez szükséges alkatrészek beszerzésénél azt tartják szemmel, hogy olcsón és megfelelő minőségben vásárolják meg azokat, függetlenül a földrajzi lokációtól. Az elmúlt években azonban egyre több geopolitika feszültség figyelhető meg a világ legnagyobb gazdasági tömbjei között, amelyek erőteljesen hatást gyakorolnak a kereskedelmi kapcsolatokra. A hasonló gondolkodású országok elkezdtek többet kereskedni egymással. Mi vezetett idáig és hogyan változott a szereplők gondolkodása?
Tavaly több mint 15 év után először csökkent az Európai Unió kereskedelmi deficitje Kínával szemben. Ebben már szerepe volt az Európai Bizottság kockázat- és kitettségcsökkentési lépéseinek, de olyan külső tényezőknek is, mint az energiaválság. Brüsszel hamarosan több büntetővámot is kivethet, hogy megvédje a belső piacát a kínai áruk dömpingjétől, amire Peking csak korlátozottan tud majd reagálni. A legvalószínűbbnek ezért az látszik, hogy protekcionista intézkedések helyett végül tárgyalóasztal mellett alakítják ki az új kereskedelmi kapcsolatrendszert.
A Bázel III reformok keretében új uniós szabályokat fogadott el az Európai Tanács a bankok gazdasági sokkokkal szembeni ellenállóképességének a növelésére, így többek között a bankok belső modelljei alapján számított tőkekövetelményeknek alsó határt szabó „output floor” bevezetésére is sor kerül – közölte az uniós intézmény.
Az Európai Unió egyhangú megállapodásra jutott az Energia Charta Egyezményből (ECT) való kilépésről, amit pont az európai zöld pártok már régen követeltek és most üdvözöltek – számolt be a Reuters.
Az Európai Tanács ma elfogadta a pénzmosás elleni új szabálycsomagot, amely az uniós polgárok és az EU pénzügyi rendszere számára nyújt védelmet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen - közölte a Tanács. A pénzintézeteket és a többi érintett szereplőt egy új frankfurti székhelyű ügynökség fogja felügyelni.
Az EU-nak a szoros szövetség és a közös értékek ellenére egyenrangú félként kell tárgyalnia az Egyesült Államokkal. Az uniós saját gazdasági érdekei miatt erélyesen kell fellépnie Washingtonnal szemben is – mondta el a Politico Playbooknak adott interjújában Thierry Breton belső piaci biztos.
A kötelező sorkatonaság bevezetése nemzeti döntés, erre nem is gondolok – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. Az uniós biztos ismertette, hogy a felvetésnek nincsen valóságalapja, de nem is tervez ilyet senki.
Az Európai Unió új törvényt fogadott el az olaj- és gázimportból származó metánkibocsátás 2030-tól kezdődő korlátozásáról. A jogszabály célja, hogy nyomást gyakoroljon a nemzetközi szállítókra, hogy csökkentsék a földgáz fő összetevőjének számító, erős üvegházhatású gáz szivárgását, amely a szén-dioxid után a második legjelentősebb éghajlatváltozást okozó anyag.
Az Európai Bizottság lépéseket tesz a kritikus technológiák – például a fejlett chipek, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és a biotechnológia – Kínától és más versenytársaktól való megvédésére. Közben egyre több chipgyártó dönt EU-n belüli beruházásokról.
A külügyminiszterek és a védelmi miniszterek a héten találkoznak, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtandó további katonai segélyek kérdését. Magas rangú tisztviselők azonban attól tartanak, hogy nem tudnak majd újabb csomagot nyújtani, mivel az Európai Békekeret (EPF) legutóbbi feltöltési kísérletét a magyar kormány blokkolta – értesült a Politico.
Az olyan válságok társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére, mint a közelmúltbeli energiaár-emelkedés, az extraprofit-adók fő célja a vagyon igazságosabb elosztásának biztosítása kell, hogy legyen. Az ilyen terhek bevezetése azonban kihívást jelent, mivel a vállalatok a profitjuk áthelyezésével vagy a költségszerkezetük kiigazításával megpróbálják elkerülni azokat. Egy alternatív módszer lehetne a piaci kapitalizáció alapján kivetett adó, amelyet a vállalatok nehezebben tudnak manipulálni – mondta Manon Francois, az EU Tax Observatory és a Paris School of Economics kutatója a Portfolio-nak adott interjújában. A szakértő egy új megközelítést javasol az eddig alkalmazott többletnyereség-adók helyett.
Korántsem halad olyan jól az EU Vision Zero terve, mint ahogy szeretnék, a jelenlegi tempóban nem fogják a tagországok elérni azt a célt, hogy 2030-ra felére csökkenjen, 2050-re pedig teljesen meg is szűnjön a halálos kimenetelű közúti balesetek száma. Idén július 7-től azonban számos olyan rendelet lép életbe, amelyek technológiai oldalról javíthatnak a biztonságon, és számos balesetet előzhetnek meg mostantól a furgonokban is. Az alkoholszonda helyének kiépítése és a fekete doboz újdonságként érkezik, de számos, a szabályzásban szereplő rendszer már ma is a mindennapok részét képezi a személyautóknál. A jogalkotók célkeresztjébe a furgonok kerültek, a rájuk vonatkozó, eddig talán elnagyoltabb szabályozás is sokat szigorodik. Halmos Zsolt, az MHC Mobility haszongépjármű flotta értékesítője szerint, igaz, hogy emelkedni fognak a komplex biztonsági rendszerekkel rendelkező furgonok árai, ugyanakkor számos járulékos költség, mint a javítási- vagy állásidő jelentősen csökkenthető. De melyik az a 10 rendszer, ami kötelezővé válik? Lássuk!
Magyarországon becslések szerint beszállítókkal együtt körülbelül 2500 céget érint az EU kiberbiztonsági szabálycsomagjának, a NIS2-nek való megfelelés - hangzott el a Telekom szakértőivel tartott háttérbeszélgetésen. A kiberbiztonsági tudatosság itthon alacsony szintű, a szabályozás ezen segíthet: ha nem lépnek a cégek, milliós bírságokat kockáztatnak. A NIS2-ben érintett cégek auditálása körül jelenleg nagy a homály, kevés a szakember, kevés az auditor, és a részletszabályok megjelenésére várunk. A témáról június 11-ei Fincnail IT rendezvényünkön is szó lesz, regisztráció és részletek itt!
Az Európai Bizottság vagy megfékezi a kínai e-autógyártók előrenyomulását, vagy az egész európai autóipar felkészülhet a zuhanásra – lényegében erre a megállapításra jutnak az Allianz szakértői. A cég e-járműipari elemzése szerint ha így folytatódik a kínaiak európai térnyerése, 2030-ra már évi 25 milliárd eurós kárt szenvednek el a belső autógyártók. Magyarország lenne az egyik legnagyobb vesztes Csehország, Németország és Szlovákia mellett. Ráadásul egyre biztosabb, hogy a kínai szereplők versenyképességüket az állami támogatásoknak köszönhetik, ami miatt várhatóan a következő hetekben az Európai Bizottság vámokat vezet be, hogy megvédje a belső piacot.
A Revolut arra kéri az Európai Unió kormányait, köztük a magyar kormányt is, hogy alkalmazzanak új megközelítést az online csalás mint egyre növekvő probléma elleni küzdelemben, hiszen az adatok azt bizonyítják, hogy az EGT-n belül 2023 második felében a Revolut számára jelentett csalások 77%-a közösségimédia-platformokon kezdődött. A banki csalásokról és az uniós szabályozásról szó lesz június 11-ei Financial IT rendezvényünkön. Regisztráció és részletek itt!