Az Európai Unió hat orosz hekkerrel szemben vezetett be szankciókat a tagállamok és Ukrajna ellen elkövetett, rossz szándékú kibertevékenységek miatt - közölte az Európai Unió Külügyek Tanácsa hétfőn.
Az Európai Unió jóváhagyta az orosz gázzal szembeni első szankciókat, ami jelentős változást jelent az eddigi megközelítésben. Németország és Magyarország hetekig ellenezte a 14. büntetőintézkedésekről szóló csomagot, végül azonban egy letekert javaslatot már elfogadhatónak tartottak.
Robert Habeck német alkancellár pekingi látogatása során Kína beleegyezett abba, hogy tárgyalásokat kezd az Európai Unióval a kínai elektromos járművekre kivetett vámok közelmúltbeli emeléséről. A látogatás célja a két ország közötti feszültségek enyhítése volt. Az EU két hete vezetett be 17,8-38,1 százalékos büntetőtarifákat, amelyek a már meglévő 10 százalékos kötelező vámon felül alkalmazandók.
Az Európai Unió és Kína közötti gazdasági kapcsolatok az utóbbi években egyre feszültebbé váltak, különösen az elektromos járművek estében, amit jelez, hogy egy szubvenciós vizsgálat után 17,1% és 38,1% közötti büntetővámot vetettek ki az ázsiai országból érkező importra. Azonban zajlanak uniós eljárások a napelem- és szélturbinapiacon is, továbbá Brüsszel a szabadalmak védelménél és a fejlett technológiai eszközök exportjánál is korlátozásokra készül. Hamarosan pedig az akkumulátoripar is célkeresztbe kerülhet. Egyelőre Brüsszel még csak jelzésértékű lépéseket tett, a valódi keménykedés csak most jöhet.
Az Európai Bizottság 2025-re 199,7 milliárd eurós (mintegy 79 250 milliárd forintos) éves uniós költségvetést javasolt, amelyet a NextGenerationEU becsült 72 milliárd euróval egészít ki. A közös büdzsé célja az EU politikai prioritásainak támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése, a munkahelyteremtés, valamint Európa stratégiai autonómiájának és globális szerepének megerősítése.
Túlzottdeficit-eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a most közzétett 2024-es európai szemeszterre vonatkozó tavaszi csomag szerint, amelynek célja, hogy erős és jövőálló gazdaságot építsen az EU számára. A csomag középpontjában az EU hosszú távú versenyképességének, jólétének és globális vezető szerepének fokozása áll, miközben fegyelmezett államháztartási rendszereket követel meg a tagállamoktól. Magyarország esetében mind az államadósság, mind a deficit túl magas a Bizottság szerint, a Tanács dönthet az eljárások elindításáról.
Mentességet kaphatnak a hosszú távú repülőjáratok a kibocsátásuk ellenőrzésére vonatkozó új EU-s szabályok alól, miután a nagy légitársaságok lobbiztak érte – írja az Euractiv.
Magyarországon az állami nyugdíjkiadások mértéke a GDP 7%-át tette ki 2021-ben – derül ki az Eurostat egy friss jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy az EU 27 tagállamából 24 többet fordít a nyugdíjasaira, mint Magyarország. A kétségbeejtőnek tűnő elmaradást más tényezők mellett a magyar nyugdíjasok várható élettartamának fájdalmas rövidsége is okozza.
Az üres álláshelyek aránya 2,6%-ot tett ki az EU-ban 2024 első negyedévében, vagyis nem változott a mutató az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban 0,3 százalékponttal csökkent a ráta – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. Ezzel folytatódott az a közel két éve tartó trend az unióban, hogy a betöltetlen állások aránya csökken vagy stagnál. Ez nem is meglepő, hiszen az EU gazdasága az elmúlt négy negyedévben csak minimális mértékben (0,1, illetve 0,3%-kal) tudott bővülni az előző negyedévekhez képest. Az üres álláshelyek hazai aránya 2,2% volt az idei év első három hónapjában, amivel hazánk a tagországok középmezőnyében helyezkedik el.
Az Európai Bizottság vádat fog emelni az Apple ellen, mert állítólag megsértette a digitális piaci törvényt (DMA), egy új jogszabályt, amelynek célja az online nagy platformok, kereskedelmi hálózatok – vagyis kapuőrök – közötti verseny előmozdítása. A vádak az Apple App Store gyakorlataival kapcsolatosak, különösen azzal, hogy az alkalmazásfejlesztők nem engedélyezik, hogy a felhasználókat az App Store-on kívüli ajánlatokra irányítsák, anélkül, hogy díjat számítanának fel. Ez az első alkalom, hogy a DMA-t egy technológiai vállalat ellen alkalmazzák – számolt be a Financial Times.
Mario Draghi volt olasz miniszterelnök sürgette az Európai Uniót, hogy aktívabban védje gazdasági érdekeit az olyan országokkal szemben, mint Kína, amelyek „tisztességtelen előnyökkel” rendelkeznek. Egy Spanyolországban tartott beszédében Draghi azt javasolta, hogy az EU-nak készen kell állnia arra, hogy több vámot és támogatást alkalmazzon jólétének védelme érdekében – írja a Financial Times.
Az Európai Unió és Ukrajna arra kérte Azerbajdzsánt, hogy segítse elő a tárgyalásokat Oroszországgal egy gáztranzit-megállapodás ügyében, amely az év végén lejár – közölte egy azeri elnöki tanácsadó csütörtökön a Reuters hírügynökséggel.
Az Európai Bizottság megállapította, hogy az akkumulátoros elektromos járművek értéklánca Kínában tisztességtelen támogatásokból részesül, ami veszélyt jelent az uniós BEV-gyártókra. Brüsszel ezért a legnagyobb kínai cégekre büntetővámokat vet ki. Sokan lobbiznak, hogy az akkumulátorgyártók esetében is tegyen hasonló lépést az EU. Magyarország sem az e-autók, sem a cellagyártók esetében nem támogatja a brüsszeli keménykedést.
A tavalyi évhez képest javult a bírói függetlenség közmegítélése, többek között azokban az országokban is, amelyek rendszerszintű kihívásokkal szembesültek, ezek közé tartozik Magyarország is – derül ki az uniós igazságügyi eredménytábla tizenkettedik kiadásáról szóló EB-közleményből.
Az EU 15 ország számára több mint 40 millió adag madárinfluenza elleni vakcinát biztosít, az első szállítmányok Finnországba érkeznek. A vakcinákat a leginkább veszélyeztetett személyek, például baromfifarmokon dolgozók és állatorvosok kapják.
A frissen végzett 20-34 évesek körében tízből közel kilenc magyar fiatalnak volt állása 2023-ben – derül ki az Eurostat friss adataiból. A 87,9%-os foglalkoztatottsági ráta a hatodik legmagasabbnak mutatónak számít az EU-ban.
A leggyorsabban Málta és Ciprus gazdasága nőtt az idei első negyedévben Európában.
Hajlamosak vagyunk az EU-tagságunkra elsősorban gazdasági szempontból tekinteni, hiszen ez egy megalapozott érv amellett, hogy jól jártunk a belépéssel. Az Unió részéről Magyarországnak utalt források összege már önmagában meggyőző lehet, de nem ez az egyedüli ok, ami miatt jól jártunk a belépéssel – és nem is a legfontosabb. Érdemes megvizsgálni, hogy a régiós országok közül a belépők gazdasági teljesítménye felülmúlta-e azokét, akik kimaradtak.
Németország Magyarországgal és Lengyelországgal együtt lett az élharcosa a politikai kampányok külföldi befolyásolásának átláthatóságát növelni hivatott új uniós jogszabályok elleni lázadásban. A legmeglepőbb, hogy a magyar kormány a szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal gyakorlatilag hasonló szabályozást vezetett be 2024-ben. A német és a lengyel kabinetek pedig úgy bírálják a rendszert, hogy közben nagyobb fellépést várnak el az orosz manipulációs kísérletekkel szemben.
A kínai gyártmányú elektromos járművek (EV) regisztrációi Európában 23%-kal nőttek január és 2024 áprilisa között a tavalyi év azonos időszakához képest. A Schmidt Automotive Research szerint minden ötödik újonnan behozott EV-ből egy már kínai gyártmányú volt Nyugat-Európában – beleértve az Egyesült Királyságot is – írja a Financial Times. Hamarosan az Európai Unió büntetővámokkal sújthatja az ázsiai országból érkező e-autós importot, a döntés június 10-én várható.
Egy fontos diplomáciai ügyben viszont tisztázta magát a kabinet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Donald Tusk az Oresnyik kilövésére reagált.
Az Anthropic a szerencsés.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
