Folyamatosan növekszik a zöld finanszírozás aránya az MBH Jelzálogbank kihelyezett hitelállományában, és a bank célja továbbra is a hazai lakásállomány korszerűsítése zöld hitelek segítségével – derül ki az MBH Csoporthoz tartozó hitelintézet 2022-es évről szóló fenntarthatósági jelentéséből, amelyet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tettek közzé kedden. 2022-ben a bank növelte a zöld finanszírozás arányát, valamint fejlesztette a károsanyag-kibocsátás mérésére szolgáló módszertanát.
Közzétette fenntarthatósági jelentését a Tetra Pak a 2022-es évre vonatkozóan, újabb erdőtelepítési programot hirdetett az MNB, közzétette a fenntartható kávétermesztésre vonatkozó eredményeit a Nespresso, valamint hitelesítést szerzett a Vitesco Technologies a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljaira a Science Based Targets initiative (SBTi) szervezettől - csak néhány azon eredmények közül, amelyek az elmúlt egy hónapban történtek az itthon is aktív vállalatok körében a fenntarthatóságon belül.
Az S&P Global leállította a vállalatok ESG-kritériumok alapján történő pontozását, mert egyre több kérdés merült fel a mérőszámok, valamint a kritériumok hasznosságával kapcsolatban - írja a Financial Times.
Összefort a gazdasági élet és a fenntarthatóság minden területe, nincs finanszírozás a zöld szempontok nélkül, az energiapiac jövőjét is a megújuló energiamegoldások dominálják, az agrárium egyre inkább szakítani kénytelen a hagyományos, eddig megszokott megoldások alkalmazásával, de a közlekedésszervezés, a városok, épületek, ingatlanpiaci folyamatokat is a környezeti szempontok határozzák meg. Az üzleti világ legnagyobb vállalatai, és már a kisebbek is az ESG szempontoknak való megfelelés jegyében hoznak stratégiai döntéseket, ebben a szellemben választanak fejlesztési pályákat. Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át. Minden iparág, minden szereplőjét érintik azok a kérdések, amiket a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, a fenntartható üzleti élet találkozóján feszegetünk.
A legnagyobb brit védelmi vállalat, a BAE Systems jelentősen megemelte a 2023-ra vonatkozó profitvárakozását. Az optimista előrejelzés hátterében döntően a növekvő globális kockázatok állnak, amelyek rekordszintre emelték a haditechnikai megrendeléseket.
Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.
A hírnév vagy reputáció a négy hazai tőzsdei blue chip piaci értékét, kapitalizációját nagyságrendileg 4000 milliárd forint körüli összeggel, azaz a magyar GDP közel 7 százalékával képes javítani vagy rontani - derül ki a Pressinform kommunikációs ügynökség és a Portfolio friss online kutatásából. A részt vevő 147 magyarországi vállalati felsővezető szerint a hírnév vagy reputáció átlagosan mintegy 60 százalékban befolyásolja a cégek piaci értékét, sőt, közel egyharmaduk úgy tartja, hogy ez az arány meghaladja a 76 százalékot is.
Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy hogyan lehet megragadni az energiaátmenet és az energiafüggőség jelenlegi helyzetéből adódó előnyöket, vagyis profitálni abból, hogy a megújuló energiatermelés sosem látott szintre emelkedik, míg a szükséges technológia ára kisebb emelkedés után továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A Schneider Electric szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogy ebben a helyzetben hogyan lehet úgy minimalizálni a kockázatokat, hogy egy adott cég nyereségességét ne az irányíthatatlan nemzetközi energiapiaci események határozzák meg, hanem a vállalatok saját kezükbe vehessék az energiabeszerzés irányítását.
Szakértők bevonása, diverzifikálás, digitalizáció, fenntarthatóság, jövőorientáltság – ezek a fő sikerkritériumok a családi tulajdonban lévő kis- és középvállalkozásoknál. A vállalati hatékonyság növelése felelős gondolkodásmóddal, a rendelkezésre álló erőforrások megfelelő felhasználásával érhető el a KPMG szakértői szerint.
A Samsonite szekszárdi gyára az egész világon egyedülálló, a vállalat húzótermékeinek döntő része Magyarországról kerül Európa, Amerika, Ázsia vagy Ausztrália boltjainak polcaira. Az üzem óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évben, a covid-járvány utáni turisztikai boom miatt megnövekedett keresletre a termelési kapacitás megduplázásával, és közel 200 új munkavállaló felvételével válaszoltak. Szekszárdon komoly innovációs tevékenység is zajlik, a budapesti és belga kollégákkal együttműködve fejlesztik a legújabb bőröndöket, amelyeknél a személyre szabhatóság, a tartósság és a fenntarthatóság is egyre fontosabbá vált. Az évek alatt felépített reputáció és a munkáltatói márka középpontjában az emberközpontú vezetés áll, a gyárban ezért messze átlag alatti a fluktuáció, és döntő szerepet játszik a termelés felfuttatásában is. A vállalat határozott célja, hogy nyisson a város és a lakosság irányába, mert annak ellenére, hogy közvetve több ezer ember megélhetését biztosítja, mégis sokan nincsenek tisztában azzal, hogy Európa két Samsonite gyára közül az egyik a településen működik. A Portfolio a vállalat szekszárdi gyárának idén tavasszal kinevezett új igazgatóját, Pataki Zoltánt kérdezte az üzemet érintő kihívásokról, energetikai- és technológiai beruházásokról, valamint az új vállalatirányítási szemlélet meghonosításáról.
Az építőipar és az épületüzemeltetés felelős a globális széndioxidkibocsátás 40%-áért, ezért is kulcsfontosságú, hogy a szektorban elkezdtek a fenntarthatóság témakörével foglalkozni. A hazai ágazatban meghatározónak számító Market Csoport jelenleg a 2025-ig tartó, ötéves fenntarthatósági ciklusának felénél tart. Ennek részeként a tavalyi évben a magyar tulajdonú építőipari vállalatok közül elsőként készítette el fenntarthatósági jelentését. A cégcsoport fenntarthatósági céljairól és a stratégia részleteiről Végh Stellát, a cég fenntarthatósági referensét kérdezte a Portfolio.
2024-2025-től már minden nagyvállalatnak - amelyeknek az árbevétele, mérlegfőösszege, illetve a munkavállalói létszáma eléri a jogszabályban meghatározott számokat - kötelező lesz a fenntarthatósági jelentés készítése a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) alapján. Vannak hazai nagyválallatok, amelyek már évekre visszamenőleg készítenek jelentést, illetve egyre több olyannal is találkozni, akik még 2024 előtt, az idei évben is beszámolnak a nem pénzügyi eredményeikről. A Magyarországon mintegy 800 főt foglalkoztató Unisys, illetve a KÉSZ Csoport is közzétette a 2022-es évre vonatkozó fenntarthatósági jelentését.
Több, mint 260 vállalatvezető részvételével készült el a KPMG Global Construction Survey 2023-as nemzetközi kutatása, a mérnöki és építő vállalatok, valamint a fejlesztők válaszai alapján a többség optimistán tekint az építési piac változásaira, a prioritások között olyan tényezőket említettek, mint a munkaerő megtartása és bevonzása, valamint a karbonkibocsátás csökkentése. A megkérdezettek csupán fele válaszolta azt, hogy 2023-ban a projekteket időben be tudják fejezni. A jövőt illetően a megkérdezett magyar építési piaci szakértők egyetértettek abban, hogy többek között a meglévő épületállomány felújítása, a retrofit lesz az új irány, ez fog igazán értéket teremteni a jövőben.
Az Európai Unió új javaslatcsomagot dolgozott ki az ESG-minősítési iparág átalakítására az átláthatóság növelése érdekében. Az új szabályok előírják, hogy az ESG minősítéseket nyújtó szolgáltatóknak közzé kell tenniük módszertanaikat, és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság fogja szabályozni őket - írja a Reuters.
A Greenpeace aktivistái felmásztak szerdán reggel a Deutsche Bank frankfurti székházára, hogy tiltakozzanak a bank befektetési politikája ellen – írja a Reuters.
A klímaváltozás messze nem csupán a környezetünk megváltozásáról szól, hanem az ehhez kapcsolódó társadalmi és technológiai folyamatokról is. Ezeknek a változásoknak a felismerése óriási jelentőségű az ingatlanszektor számára, ha azt akarjuk, hogy épületeink 15 év múlva is gazdaságosan használhatók legyenek és ne a 70-80-as években épült, ma már fenntarthatatlan lakó- és irodaépületek sorsára jussanak. Az épületeknek a hosszú távú változásokhoz kell igazodniuk, ami a fizikai terek új funkcióit, a zöld technológiák használatát és az okos megoldások helyett már a kognitív épületüzemeltetést hozza magával.
Az Európai Unió felügyeleti szervei megállapították, hogy az EU-n belüli bankok, biztosítók és befektetési vállalkozások félrevezetik a befektetőket a fenntarthatóságukról szóló hamis állításaikkal.
Az energiaválság miatt a földgáz és az áram ára is az égbe szökött, nem volt ritka, hogy a vállalatok hússzoros árat is fizethettek az energiáért. A költségek ugyan csökkenésnek indultak, de a Portfolio – MAGE Járműipar 2023 szakértői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az olcsó energia korának vége, és a néhány évvel ezelőtti árakhoz képest is jelentősen magasabb szinten fognak stabilizálódni. Az energiaintenzív iparágak számára ez súlyos versenyképességi hátrányt jelent, különösen úgy, hogy jelentős, akár 40-50 százalékos energiaköltségfelárral is számolni lehetett a nyugat-európai szereplőkkel szemben. Mit tehet ilyenkor egy vállalat, hogy talpon maradjon? Mi jöhet a tűzoltás után, milyen stratégiát kell folytatnia a hosszútávon is sikeres működéshez?
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Fenntarthatósági jelentésének publikálása apropóján szervezett online szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fenntarthatósági Szakosztálya. A jelentés bemutatása mellett az előadások során többek között szó volt az MNB 2023-as "zöld" terveiről is, Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, hogy jelenleg is vizsgálják, hogy az eredetileg három évig tartó egyes zöld területek finanszírozása esetén igényelhető tőkekövetelmény-kedvezmény a bankoknál meghosszabbítható-e, illetve a hitelez során kitöltendő ESG kérdőívekre vonakozóan is terveznek egy minimum standardot kialakítani az adminisztráció egyszerűsítése érdekében.
Az elmúlt évek piaci folyamatai miatt igen nehéz helyzetbe került az EU és Magyarország autóipara is. A költségek drasztikus növekedése és az elektrifikáció is kihívás elé állítja a szereplőket, de egyben történelmi lehetőséget is jelent számukra. Magyarország kulcsszereplő lehet az európai elektromos autó gyártásban, az újonnan megjelent ázsiai akkumulátoripari vállalatok már elkezdték keresni a hazai beszállítókat, szándékaik szerint a termelési lánc minél nagyobb szeletét hoznák az országba. A Debrecenben beruházó CATL minőségbiztosítási és tesztelési kompetenciákat építene ki a gyártás mellett, amelyhez helyi vállalatok és egyetemek együttműködését keresi.
