Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozója, Francois Villeroy de Galhau szerint a következő ülésen minden lehetőség az asztalon van annak ellenére, hogy a kamatlábak a csúcspontjuk közelében vannak - írja a Reuters.
Jóváhagyta a magyar jegybanktörvény tervezett módosítását az Európai Központi Bank (EKB), így az egyébként is feszített 2024-es költségvetés nagyjából 300-400 milliárd forintos időzített bombáját sikerülhet hatástalanítani. A probléma ettől persze nem oldódik meg, csak reménykedhetünk abban, hogy középtávon az MNB majdani nyeresége vissza tudja pótolni a jegybank saját tőkéjét, hogy ne legyen szükség költségvetési feltőkésítésre. Ráadásul a pozitív válasz mellett az eurózóna jegybankjának is vannak kétségei a magyar megoldással kapcsolatban.
Délelőtt már Varga Mihály már ellőtte a puskaport, mely szerint az Európai Központi Bank (EKB) rábólintott a magyar jegybanktörvény tervezett módosítására. Persze a dolog nem ennyire egyszerű, az eurózóna jegybankja hatoldalas jogi szakszövegben magyarázza el a döntést, ami délután jelent meg.
A bankoknak többet kell tenniük az éghajlat védelme és az éghajlati válság ellensúlyozása érdekében - véli Frank Elderson, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfői beszédében tartózkodott attól, hogy bármilyen jelzést is adjon, hogy a következő ülésen kamatemelésről vagy -tartásról döntenek a közelgő ülésen. Viszont a makrogazdasági helyzetben nagyon megfontolt lépés kell most az euróövezeti jegybanktól.
Az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására – jelentette be Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter. Ezzel egy komoly kockázat hárulhat el a 2024-es költségvetés elől, hiszen az MNB várható veszteségét nem a büdzséből kell megtéríteni.
Váratlanul elakadt az infláció csökkenése az eurózónában augusztusban, ez pedig muníciót adhat a szigorúbb jegybankároknak, hogy a két hét múlva esedékes kamatdöntő ülésen a kamatemelések mellett érveljenek majd.
Christine Lagarde Jackson Hole-ban nem tett egyértelmű utalást az Európai Központi Bank jövőbeli politikájára vonatkozóan kapcsolatban, és ez csak növeli a jelentőségét az eurózónából ezen a héten érkező kulcsfontosságú adatoknak – írja elemzésében a Bloomberg.
Egyelőre csak sejteni lehet, milyen megoldással küszöbölné ki az MNB várható negatív tőkéje miatti feltőkésítési kötelezettséget a kormány. Hivatalosan továbbra sem nyújtották be a jegybanktörvény ismételt módosítását, a hírek szerint az Európai Központi Bank (EKB) szakvéleményére várunk. A kérdéssel a következő hónapokban foglalkozni kell, ellenkező esetben a 2024-es költségvetésen akár 300-400 milliárd forintos lyukat is üthet a jegybank tőkevesztése.
Az inflációs ráta az euróövezetben valószínűleg még évekig az Európai Központi Bank által kitűzött cél felett marad, gazdaságkutatók inflációs várakozásai azonban hosszú idő óta először érezhetően enyhültek a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet szombaton publikált felmérése alapján.
A Corriere della Sera olasz napilap szerint az Európai Központi Bank (EKB) arra készül, hogy levelet küldjön Olaszországnak, amelyben aggodalmát fejezi ki a kormány által a bankok nyereségére nemrégiben bejelentett váratlan adó miatt.
Európa alulbecsüli a téli időjárás kockázatait – vélik a Bloombergnek nyilatkozó elemzők és kötvénykereskedők. A kockázat pedig akár az Európai Központi Bankot (EKB) is nehéz helyzet elé állíthatja.
Az Európai Központi Bank (EKB) nem a szokásos dél-európai országok, hanem a legnagyobb tagország, Németország részéről néz szembe egy esetleges gazdasági visszaeséssel. Az ország gazdaságát a Kínával folytatott gyenge kereskedelem, a feldolgozóipar és az építőipar visszaesése, valamint az Oroszországból származó olcsó üzemanyagra támaszkodó üzleti modelljével kapcsolatos bizonytalanságok sújtják. Ez a helyzet az egész euróövezet növekedésére kihat, és azzal fenyeget, hogy recesszióba taszítja azt. Ennek következtében az EKB már a jövő hónapban fontolgatja, hogy szünetelteti a kamatemelések leghosszabb sorozatát.
A vártnak megfelelő mértékben tovább csökkent az éves infláció az eurózónában júliusban, a GDP pedig a vártnál nagyobb mértékben nőtt a második negyedévben. Összességében kedvezőnek nevezhető a ma délelőtti adatközlés.
Újabb 25 bázisponttal 3,75 százalékra emelte az irányadó kamatot ma az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. Az ülés, illetve az azt követő sajtótájékoztató a devizapiacon is hullámokat vethet, érdemes lesz kiemelten figyelni az árfolyamokat.
A szinte már biztosra vehető mai kamatemelésen túl sok konkrétumra nem számíthatunk az EKB-tól ma, a következő kamatdöntésről vélhetően most nem árulnak el annyi információt, mint legutóbb. Leginkább azért, mert minden bizonnyal még maguk sem tudják, mit fognak lépni. Az inflációs helyzet elsőre jól néz ki, a reálgazdasági helyzet viszont nagyon bizonytalan. Ilyen helyzetben a jegybanknak érdemes lehet kivárnia a beérkező adatokat, mielőtt elkötelezné magát a szeptemberi emelés mellett. Jól megkomponált kommunikációra van szükség, hogy a mai sajtótájékoztató ne legyen semmitmondó, de a kamatpálya tetejére vonatkozó ígéreten túl vannak egyéb eszközei az EKB-nak, ha szigorúk akarnak lenni.
Az Európai Központi Bank (EKB) szeptembertől a bankoktól heti likviditási adatokat fog kérni, annak érdekében, hogy gyakrabban ellenőrizze a bankok ellenálló képességét az esetleges sokkhatásokkal szemben, miközben a kamatlábak folyamatosan emelkednek.
Francois Villeroy de Galhau, az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja arra számít, hogy az EKB hamarosan befejezi kamatemelési ciklusát. Megjegyezte azonban, hogy ez egy "magas fennsíkhoz" vezet majd, ahol a kamatlábakat még jó ideig fenntartják, hogy a monetáris politika gazdaságra gyakorolt teljes hatását biztosítsák. Villeroy úgy véli, hogy az EKB szigorítási ciklusa 2025-re sikeresen összhangba hozza az inflációt a 2%-os céllal. Ellenzi viszont a Nagy Márton magyar miniszter által is felvetett inflációscél-emelést.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke kijelentette, hogy a bank nem fogja passzívan figyelni a profitok és a bérek egyidejű növekedését, miközben az infláció tartósan magas marad az euróövezetben.