Európa alulbecsüli a téli időjárás kockázatait – vélik a Bloombergnek nyilatkozó elemzők és kötvénykereskedők. A kockázat pedig akár az Európai Központi Bankot (EKB) is nehéz helyzet elé állíthatja.
Az Európai Központi Bank (EKB) nem a szokásos dél-európai országok, hanem a legnagyobb tagország, Németország részéről néz szembe egy esetleges gazdasági visszaeséssel. Az ország gazdaságát a Kínával folytatott gyenge kereskedelem, a feldolgozóipar és az építőipar visszaesése, valamint az Oroszországból származó olcsó üzemanyagra támaszkodó üzleti modelljével kapcsolatos bizonytalanságok sújtják. Ez a helyzet az egész euróövezet növekedésére kihat, és azzal fenyeget, hogy recesszióba taszítja azt. Ennek következtében az EKB már a jövő hónapban fontolgatja, hogy szünetelteti a kamatemelések leghosszabb sorozatát.
A vártnak megfelelő mértékben tovább csökkent az éves infláció az eurózónában júliusban, a GDP pedig a vártnál nagyobb mértékben nőtt a második negyedévben. Összességében kedvezőnek nevezhető a ma délelőtti adatközlés.
Újabb 25 bázisponttal 3,75 százalékra emelte az irányadó kamatot ma az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. Az ülés, illetve az azt követő sajtótájékoztató a devizapiacon is hullámokat vethet, érdemes lesz kiemelten figyelni az árfolyamokat.
A szinte már biztosra vehető mai kamatemelésen túl sok konkrétumra nem számíthatunk az EKB-tól ma, a következő kamatdöntésről vélhetően most nem árulnak el annyi információt, mint legutóbb. Leginkább azért, mert minden bizonnyal még maguk sem tudják, mit fognak lépni. Az inflációs helyzet elsőre jól néz ki, a reálgazdasági helyzet viszont nagyon bizonytalan. Ilyen helyzetben a jegybanknak érdemes lehet kivárnia a beérkező adatokat, mielőtt elkötelezné magát a szeptemberi emelés mellett. Jól megkomponált kommunikációra van szükség, hogy a mai sajtótájékoztató ne legyen semmitmondó, de a kamatpálya tetejére vonatkozó ígéreten túl vannak egyéb eszközei az EKB-nak, ha szigorúk akarnak lenni.
Az Európai Központi Bank (EKB) szeptembertől a bankoktól heti likviditási adatokat fog kérni, annak érdekében, hogy gyakrabban ellenőrizze a bankok ellenálló képességét az esetleges sokkhatásokkal szemben, miközben a kamatlábak folyamatosan emelkednek.
Francois Villeroy de Galhau, az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja arra számít, hogy az EKB hamarosan befejezi kamatemelési ciklusát. Megjegyezte azonban, hogy ez egy "magas fennsíkhoz" vezet majd, ahol a kamatlábakat még jó ideig fenntartják, hogy a monetáris politika gazdaságra gyakorolt teljes hatását biztosítsák. Villeroy úgy véli, hogy az EKB szigorítási ciklusa 2025-re sikeresen összhangba hozza az inflációt a 2%-os céllal. Ellenzi viszont a Nagy Márton magyar miniszter által is felvetett inflációscél-emelést.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke kijelentette, hogy a bank nem fogja passzívan figyelni a profitok és a bérek egyidejű növekedését, miközben az infláció tartósan magas marad az euróövezetben.
A vártnál kisebb lett és tovább csökkent az eurózóna éves inflációs főmutatója júniusban, de a maginfláció nőtt, viszont az is a várakozások alatt alakult - derül ki az Eurostat friss közléséből. Ez némi megkönnyebbülést jelent, de összességében a mai közlés aligha változtat majd sokat az Európai Központi Bank álláspontján.
Gyorsan nőnek az árnyékbankok az euróövezetben, és egyre nagyobb kockázatot jelentenek az egész pénzügyi rendszerre nézve, ezért a bankoknak szigorúbban kell eljárniuk az ilyen szervezetekkel szemben – hívta fel a figyelmet Andrea Enria, az Európai Központi Bank főfelügyelője (címlapképünkön).
Az Európai Központi Bank (EKB) fontolóra veheti a július utáni kamatemelést, ha a maginfláció továbbra is magas marad - mondta Robert Holzmann, az EKB döntéshozója a Reuters szerint.
A legnagyobb globális befektetési bankok, köztük a J. P. Morgan, a Goldman Sachs, a BNP Paribas, az Unicredit és az RBC Capital Markets, 4%-ra emelték az Európai Központi Bank (EKB) szeptemberi végkamat-előrejelzését, miután a jegybank tegnap a vártnál szigorúbbnak bizonyult - írja a Reuters.
Az Európai Központi Bank ma 14:15-kor tette közzé kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy az EKB ismét emelt az irányadó kamaton. Emellett megismertük a jegybank makrogazdasági előrejelzéseit is. Christine Lagarde jegybankelnök elmondta, hogy további kamatemelések várható még, és a jegybank még nem tudja, mikor áll le a kamatemelésekkel, mert ahhoz a jelenleginél sokkal határozottabb dezinflációra van szükség. A meglepően héja EKB miatt az euró jelentős erősödésbe kezdett.
Az Európai Központi Bank hamarosan próbára teszi a kontinens bankszektorának likviditási ellenállóképességét azzal, hogy a hitelinézeteknek összesen mintegy 500 milliárd eurónyi olcsó, még a világjárvány idején felvett hitelt kell visszafizetniük június 28-án egy összegben a TLTRO-programban – hívta fel a figyelmet a Bloomberg.
Gyorsan el kell hagyniuk Oroszországot az euróövezet bankjainak – jelentette ki kedden az eurózóna legfőbb bankfelügyeleti hatóságának a vezetője, a szokásosnál határozottabb felszólítást intézve ezzel az érintett hitelintézetekhez.
A héten megint alig fél nap különbséggel tartja kamatdöntő ülését a Fed és az Európai Központi Bank (EKB). Ez pedig azt is jelenti, hogy ismét az euró-dollár árfolyamra lehet érdemes figyelni a következő napokban.
Az átfogó amerikai munkaerőpiaci adatok előtt pénteken délelőtt kicsit gyengült a forint 371,5-ig az euróval szemben, aztán a meglepően erős adatokra is ugrani tudott, noha közben a dollár is erőre kapott az euróval szemben. Péntek kora este 370 körül járt a forint az euróval és 345 körül a dollárral szemben.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke kijelentette, hogy még nem biztos, hogy a maginfláció elérte a csúcspontját az euróövezetben, és hangsúlyozta, hogy a hitelfelvételi költségek további emelésére van szükség. Ez azt mutatja, hogy a kedvező adatok ellenére sem valószínű, hogy leáll az EKB a szigorítással.
Az euróövezet éves inflációja 2023 májusában várhatóan 6,1% lesz, szemben az áprilisi 7,0%-kal a gyorsjelentés szerint. Az elemzői konszenzus 6,3 százalékos áremelkedésre számított.