Az Európai Központi Bank (EKB) előterjesztett egy javaslatot, amely szerint az Európai Unióban működő, unión kívüli székhelyű bankokat szigorúbb tőkekövetelményeknek és felügyeletnek kell alávetni. Így az amerikai és ázsiai, sőt a Brexit után a brit bankok költségei is megnőhetnek.
Az Európai Központi Bank (EKB) egyik igazgatótanács-tagja szerint számos fúzió és felvásárlás jöhet a német bankszektorban, hogy az alacsony kamatkörnyezet költségeit a pénzügyi intézmények ellensúlyozni tudják.
Hiába zajlik már javában a világ legnagyobb gazdaságában a monetáris politika szigorítása, arról egyelőre mélyen hallgatnak az amerikai döntéshozók, hogy a Federal Reserve válságkezelése miatt óriásira duzzadt jegybankmérlegét mikor és hogyan lehetne majd leapasztani. Európában és Japánban még ennél is elképzelhetetlenebbnek tűnik a helyzet normalizálása. Szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy egy durva piaci összeomlás nélkül megtörténjen a pénz kivonása a rendszerből, tekintve, hogy az elmúlt évek részvény- és kötvénypiaci raliját lényegében a nagy jegybankok őrült pénznyomtatása hajtotta. Jó esély van rá, hogy a válság előtti helyzet immár soha nem fog visszaállni, mintegy örökké emlékeztetve a világot a 2008-as események következményeire.
Bár az amerikai jegybank tegnap újra kamatot emelt, az európai és a japán központi bankra érdemes inkább figyelni, ugyanis ha ezek az intézmények felhagynak az elképesztő ütemű pénznyomtatással, az könnyen óriási pusztítást okozhat a kötvénypiacokon - mondta el a csak kötvénykirályként ismert Bill Gross a CNBC-nek adott interjújában.
Megnőhet a nem teljesítő hitelekkel kapcsolatos kockázat az európai bankrendszerben, ha az Európai Központi Bank visszavágja gazdasági stimulusát - aggódnak az EU-s intézményeknél a Reuters birtokába került jelentés szerint.
Azzal párhuzamosan, ahogy a populizmus világszerte terjed, a politikusok igyekeznek rátenni a kezüket minden független intézményre, melynek nem közvetlenül választott, hanem kinevezett vezetése van. Ebbe a kategóriába tartoznak a jegybankok, melyeknek függetlensége komoly kihívások elé néz - olvasható a Bloomberg hétfői cikkében. Számunkra rossz hír, hogy Törökország mellett Magyarországot hozza fel elrettentő példaként a hírügynökség a jegybanki függetlenség csorbítására.
Bár a közvélemény-kutatások alapján nincs esélye a francia elnöki székre Marine Le Pennek, de mi van, ha tévednek a felmérések és a nacionalista érzelmekre építő kampány mégis sikerre vezet? - Ezt a kérdést járta körbe pénteki nagyobb elemzésében a Commerzbank közgazdásza. Válaszában drámai következményeket mutatott be, amelyek lényege: Le Pen hatalomra kerülésével olyan folyamatok indulnának be, amelyek végül összeomlasztanák az eurózónát. Nemcsak a francia fejlemények erősíthetik fel a feszültséget a következő időszakban, hanem a görög és olasz fejlemények is, így tehát újra sokasodnak a sötét fellegek a fizetési övezetben.
Nem jött még el az ideje, hogy visszavonja élénkítő intézkedéseit az Európai Központi Bank, az infláció múlt havi megemelkedése a magasabb energiaárakkal magyarázható átmeneti jelenség - mondta ma Mario Draghi.
Az euró elhagyásából egyetlen ország sem profitálna a valutaövezetben, a kormányoknak elsősorban magukat kell hibáztatniuk azért, mert nem oldották meg gazdasági problémáikat - mondta Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke csütörtökön. A szakember a régió országainak is üzent, szerinte a csatlakozással jól jártak az új tagállamok, hiszen a GDP-jük jelentősen emelkedett.
Várhatóan 2017-ben is a világ nagy jegybankjainak döntései mozgatják majd elsősorban a fejlett devizák piacát. Az év egyik legfontosabb fejleménye a korábban sosem látott széttartás lehet a Fed és az EKB politikája között. Ez elvileg elhozhatja a dollár további erősödését, de a tavalyi év utolsó napjaiban láthattuk, hogy törékeny az amerikai deviza ereje. A három legjelentősebb jegybank esetében Donald Trump új amerikai elnök politikája döntheti el az irányt, így a dollár mellett az euró és a jen sorsa is nagyban függ attól, mit valósít meg ígéreteiből a politikus.
A Deutsche Bank, az UniCredit és nyolc másik uniós bank sem tudná teljesíteni az Európai Központi Bank (EKB) tőkekövetelményeit, ha a Banca Monte dei Paschi di Sienára újonnan alkalmazott elvárásaikat rájuk is kiterjesztenék. Emiatt az olasz kormány és az Európai Bizottság is tiltakozhat az EKB szigora ellen.
Az EKB szerint a korábbi 5 milliárd eurós becsléssel szemben 8,8 milliárd eurónyi tőkére lenne szüksége Olaszország harmadik legnagyobb bankjának, a Monte dei Paschinak - írja a Reuters.
Nőtt a vagyoni egyenlőtlenség az eurózónában az európai adósságválság kezdete óta - állapította meg az Európai Központi Bank (EKB) 84 ezer háztartás adatait összegző felmérése. A pénteken közölt felmérés szerint 2014-ben az eurózóna háztartásainak 5 százaléknyi leggazdagabb része a nettó vagyon 37,8 százalékát birtokolta, míg 2010-ben ez az arány 37,2 százalék volt, miközben a legszegényebb 5 százalék nem rendelkezett nettó vagyonnal.
A magyar háztartások több mint 70 százaléka nem rendelkezik akkora megtakarítással, ami fedezné éves fogyasztását, 60 százalékuk pedig hat hónapig sem tudná kihúzni - derült ki egy ma megjelent MNB-s tanulmányból. A legjobban kereső 20% átlagosan 10 millió forintnyi pénzügyi vagyonnal bír, és a pénzügyi eszközök 80 százaléka a háztartások mintegy 15 százalékának kezében van.
Franciaország legnagyobb bankjai beperelik az Európai Központi Bankot (EKB), hogy felmentést kapjanak a szabály alól, amely elvárja tőlük, hogy a francia állami alapban tartott betétek mögé tőkét képezzenek. Ez lehet eddig a frankfurti felügyelet elé állított legnagyobb per a Reuters szerint.
Szerda este komoly erősödésbe kezdett a dollár az euróval szemben, így csütörtök reggelre az 1,05-ös szint alá esett a jegyzés. Ezzel párhuzamosan az amerikai deviza szinte minden globális versenytársával szemben erősödni kezdett, mivel a befektetők újra elkezdtek hinni abban, hogy a Fed tud és akar kamatot emelni.