Évek óta nem látott összegben vették igénybe a héten az európai bankok az Európai Központi Bank dollárlikvidást nyújtó eszközét - írja a Bloomberg. A jelenség az európai hitelintézetek körében növekvő likviditási feszültségre utal, ugyanakkor nem feltétlenül van összefüggésben a Deutsche Bank gyengélkedésével.
Visszautasította az Európai Központi Bank (EKB) laza monetáris politikáját érő német bírálatokat Mario Draghi, az euróövezeti jegybank elnöke a német parlament alsóházában (Bundestag), és egyúttal ismét arra ösztökélte a kormányokat, hogy vállaljanak nagyobb részt a terhekből.
A brit népszavazás óta az eurózóna gazdasága bebizonyította, hogy ellenálló a külső kockázatoknak, ugyanakkor az utóbbi időszakban romlottak a külső keresletre vonatkozó kilátások - mondta hétfőn Mario Draghi. Az EKB elnöke szerint folyamatosan figyelni kell a tartósan alacsony kamatszint hatásait, illetve az esetleges kockázatokat, amiket ez jelent a piaci szereplők számára.
Nem az alacsony kamatkörnyezet miatt, hanem a bankok túl nagy száma és a hatékonytalan működés miatt ilyen alacsony a bankok profitabilitása az eurózóna egyes országaiban - jelentette ki csütörtökön Mario Draghi. Az EKB-elnök persze ezzel saját intézményének kamatpolitikáját is mentegette, a bankok tudnának mesélni az alacsony kamatkörnyezet profitromboló hatásáról.
Hat egyszerű, de markáns kérdést tettünk fel alapkezelőknek azokban a témákban, amik a befektetőket leginkább foglalkoztatják: Fed-kamatemelés, amerikai elnökválasztás, amerikai és magyar részvénypiaci, devizapiaci kilátások és az olajár alakulása. A kérdéseinkre érkeztek markáns válaszok, van, aki elképzelhetőnek tartja, hogy egyáltalán nem lesz idén kamatemelés az Egyesült Államokban, van, aki szerint Trump megválasztása nagy felfordulást okozna a piacokon, de olyan alapkezelő is van, aki szerint hosszabb távon akár jobbat tehet a gazdaságnak Trump győzelme, mint Clintoné.
Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke, illetve az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja a Die Zeit német hetilapnak adott interjújában újra kritikus hanggal illette az eurózónás monetáris politikát. Álláspontja szerint a magas adóssággal küzdő (perifériás) országok állampapírjainak vásárlása nem csupán eltéríti az EKB-t fő mandátumától, de hosszabb távon komoly rendszerkockázatot jelent.
Benoit Coeure, az EKB igazgatósági tanácstagja szerint nem kell aggódni amiatt, hogy a negatív betéti kamatok miatt az emberek elkezdenék kihordani a pénzhegyeket a bankokból, mivel szerinte a jegybankok még azelőtt leállnak, hogy idáig fajulnának a dolgok - írja a Financial Times.
A szlovák központi bank 0,5%-os extra tőkepuffer képzését írta elő a szlovák bankoknak 2017 augusztusáig, válaszul a megnövekedett hitelezésre. Ezzel a szlovákok az elsők az eurózóna tagjai között, akik ilyen követelményeket írnak elő bankjaiknak - írja a Reuters.
Részvényárfolyam-emelkedéssel reagáltak tegnap az olasz bankok Mario Draghi olasz EKB-elnök szavaira, miszerint kivételes körülmények között támogatja a bajba került olasz bankok állami megmentését.
Az utóbbi években nem volt igazi társadalmi vita Magyarországon az euró esetleges bevezetéséről, kormányzati politikusok azonban időről időre előállnak ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal. Most éppen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy optimális esetben akár az évtized végére eurózóna-tagok lehetünk. A csatlakozási feltételeket illetően valóban jobban állunk, mint az utóbbi években, azonban bőven van még tennivaló, az idő pedig sürget, ha valóban 2020-ban be akarunk lépni. Így valószínűleg a miniszter által említett határidő csak álom marad, viszont ez nem zárja ki azt, hogy még közelebb kerüljünk a közös pénz bevezetéséhez.
A jelenlegi extrém alacsony kamatkörnyezet és laza monetáris politika a közgazdászok többsége szerint számottevő jövedelem-átrendeződéshez vezetett az egyes gazdasági szereplők és szektorok között. Ennek volumenében és pontos szerkezetében már nincs egyetértés, akadnak olyan vélemények, melyek szerint a fejlett jegybankok intézkedései csak tovább mélyítették a szegények és a gazdagok között tátongó szakadékot, hiszen a kötvényeken kívül más eszközosztályokba áramló pénzmennyiség azon eszközök árát növelte meg elsősorban (ingatlan, részvény), amelyekkel többnyire a felsőbb társadalmi rétegekbe tartozók rendelkeznek. Egyetemes igazságot nagyon nehéz tenni a témában, a cikkben röviden megvizsgáljuk az érem mindkét oldalát.
Nyomozást indított a szlovén rendőrség az ottani bankrendszer 2013-as szanálása során elkövetett szabálytalanságok és az ebből keletkező több mint 300 millió euró veszteség miatt.
Jogi lépésekkel fenyegette meg Szlovéniát az Európai Központi Bank (EKB) amiatt, hogy a szlovén rendőrség megszállta a jegybank ljubljanai épületét, és lefoglalt onnan dokumentumokat - közölte szerdán a szlovén főügyésznek küldött levelében Mario Draghi, az EKB elnöke.
Évek óta találkozhatunk azzal a piaci állásponttal, hogy a világ kötvénypiaci hozamaiban már nincs tovább lefelé, lassan érdemi korrekció jöhet, ez azonban mindezidáig elmaradt. Olyannyira, hogy az idei első félévben a fejlett piacokon mindenhol tovább estek a hozamok, óvatos becslések szerint pedig már mintegy 11 ezer milliárd dollár értékű állampapír forog negatív hozammal a másodpiacon, amit sokan egy óriási lufiként aposztrofálnak. A fundamentumok alapján a közeljövőben tovább folytatódhat a csökkenő tendencia, azonban nem árt vigyázni, a hozamesés irányába mutató túlzott piaci egyetértés akár kontraindikátor is lehet, a Fed pedig bármikor felboríthat mindent.
Nagy baj van az olasz bankrendszerben, a banki részvényeket már napok óta megállás nélkül adják a befektetők, a legutóbbi áldozat Olaszország harmadik legnagyobb és egyben a világ legrégibb bankja, a Monte dei Paschi di Siena volt. Tegnap a bank részvényei árfolyama sosem látott mélypontra, 0,329 euróra esett, a pénzintézetnek ráadásul péntekig válaszolnia kell az EKB nem teljesítő hitelállománnyal kapcsolatos felszólítására is - írja a MarketWatch.
A britek két kihívással, az infláció és a recesszió kockázatával nézhetnek szembe a múlt csütörtöki népszavazás után - vélte a francia központi bank elnöke, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzó tanácsának a tagja.
Nem kétséges, hogy nagy meglepetés volt a Brexit győzelme a brit népszavazáson, és az sem vitatható, hogy pánikot okozott az esemény a piacokon, mégsem indokolt Európa "Lehman-pillanatának" hívni - fejtette ki véleményét az EKB alelnöke, Vitor Constancio a CNBC-nek.
Alaposan vizsgálja a helyzetet a brit népszavazás után az Európai Központi Bank (EKB) - közölte a jegybank péntek délelőtt. Kiemelték, hogy továbbra is ellátják fő feladatukat, ami az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás biztosítása az eurózónában.
Az EKB szerdán bejelentette, hogy elfogadja a görögök bóvli államkötvényeit is biztosítékként a görög bankrendszernek nyújtott jegybanki hitelekhez. Ezzel Görögország hozzájuthat az olcsó jegybanki forrásokhoz, a görög bankrendszer 16 hónap után ismét EKB-s likviditást kap - írja a The Wall Street Journal.
Harris megtartotta első kampányrendezvényét.
Alkalmazni is kell a kiberbiztonsági intézkedéseket.
Nagy kérdés, hogy belemegy-e a magyar kormány az új megoldásba.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
