Az utóbbi hetekben közel 800 milliárd forintnyi uniós pályázati keret jelent meg Magyarországon, azaz anélkül, hogy erről komolyabb hírverés lenne, valójában újra kitört a pályázati láz az országban. Hozzá kell persze tenni, hogy az eddig kiírások nagy része még a drasztikusan megemelt 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatási programból ered, de közben azért egy 200 milliárdos kerettel a 2021-2027-es ciklus „első fecskéje” is megjelent a gazdaságfejlesztési programban és rövidesen további több százmilliárdos keretek zúdulnak a piacra. Mindezzel párhuzamosan sok olyan anyagot is kiadtak a hatóságok, amelyek a következő 7 év összes pályázójának fontosak lesznek, ami szintén jelzi, hogy valójában már el is indult idehaza az új pályázati ciklus.
Arról kell gondoskodnia a 2014-2020-as uniós programok lebonyolításáért felelős magyar hatóságoknak, hogy idén mindenképpen megérkezzen Brüsszelből 2,644 milliárd eurónyi átutalás – derül ki a Magyar Közlöny egyik friss kormányhatározatából. Ez jelentős összeg, de kevesebb, mint az elmúlt 3 év tényadata. Azt is szintén összegszerűen beleírta a határozatba a kormány, hogy 1230 milliárdot kell idén kifizetnie a kedvezményezettek felé a kormányzati szerveknek.
Frissítés: Cikkünk eredeti verziójában tévesen azt írtuk, hogy példátlanul magas összeget tervez lehívni a kormány Brüsszelből, ugyanis nem milliárd forintban kell érteni a megcélzott összeget, hanem millió euróban (ahogy az a cikkbeli táblázat C oszlopának zárójelében látszik). A tévedésért elnézést kérünk.
Nagyon felpörgött tavaly ősztől idehaza az uniós pályázati döntéshozatal, ami oda vezetett, hogy decemberben 235 milliárd forintnyi, januárban pedig 268 milliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történt meg, amelyek az elmúlt 3 év legmagasabb összegei közé tartoznak – derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Jó hír, hogy közben Brüsszelből is hatalmas összeg, közel 400 milliárd forint érkezett az év utolsó heteiben és az is, hogy a januártól hatályba lépett jogállamisági rendelet mellett is kiutalt pénzt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Az új, 2021-2027-es ciklus itthoni első pályázatainak kiítására közben tudomásunk szerint még mindig kell pár hetet várni.
Három főbb ok miatt év végéig összesen még 800-1000 milliárd forintnyi új EU-pályázat nyílik a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára úgy látja, hogy a tavalyi 4,9%-os magyar GDP-növekedésből 1,2-1,5%-pontot az EU-pénzek hatása magyarázott, és jelentős hatékonyságnövekedést lát a magyar vállalkozásoknál a kiosztott források hatására.
Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.
Megjelent csaknem 11 milliárd forintos keretösszeggel egy olyan uniós pályázat, amely önkormányzati ingatlanok energiahatékonysági felújítását támogatja a klímavédelem jegyében – derül ki a hivatalos pályázati oldal egyik friss híréből. Mindez azt követően történt meg, hogy az elmúlt években adataink szerint összességében már 233 milliárd forintnyi EU-támogatást kaptak az önkormányzatok energiahatékonysági és megújuló energiás projektjeikre, amelyekből közel 1700 darab fejlesztés valósult meg országszerte.
A héten az az alaptalan hír röppent fel, hogy a következő uniós költségvetésből szinte semennyi forrást nem kap majd Budapest, így megnéztük azt, hogy a mostani ciklusban egyáltalán mennyit kap. Megdöbbentően nagy, közel 700 milliárd forintos szám jött ki csupán a legnagyobb projektek összesítésével. Igaz rögtön hozzátesszük, hogy ezek nagy részét nem maga a főváros kapja és sok olyan projektet is bemutatunk, amelyek budapesti "kötődésűek", de országos kihatásúak.
Vegyes tapasztalatokat osztott meg a fejlesztéspolitika 2019-es működéséről a Portfolio szokásos évértékelő felmérésének 8 szakmai résztvevője, de egyúttal többen bizakodásuknak adtak hangot, hogy 2020-ban tovább gyorsulhat a pályázati döntéshozatal, a panaszkezelés és a kifizetések is. Csaknem minden megszólaló rámutatott arra, hogy bár a 2014-2020-as ciklus végén járunk, az elakadó, bedőlő fejlesztésekből visszacsorgó támogatásokból még 2020-ban is több tízmilliárdnyi pályázati keret várható klasszikus eszközbeszerzési és telephely fejlesztési célokra. Nyilván ezeket fájdalmas pénzügyi döntések előzik meg mind a pályázók, mind a kiírók oldalán, de a szűkülő keretek miatt a 2021-2027-es ciklusra készülés is fájdalmas döntések sorozatával járhat. 2020-ban tehát mind a nyertes projektek gazdáinak, mind a fejlesztéspolitika tervezőinek egyszerre kell a mostani ciklus sikeres zárására és a következő keret megalapozott felhasználásának megtervezésére is koncentrálnia.
A finn soros EU-elnökség többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata nagyjából további 700 millió euróval csökkentené a magyar kohéziós politikai támogatások összegét és 27 százalékkal maradna el a folyó keretköltségvetésben erre a célra rendelkezésre álló összegtől. Az állam- és kormányfők csütörtök este munkavacsorán feszülnek először egymásnak a témában - írja a Bruxinfo.
Az a cél, hogy a következő uniós fejlesztési időszakban is folytatódjanak a GINOP-hoz hasonló gazdaságfejlesztési pályázatok, és már látjuk azt, hol és hogyan lehet például kiszélesíteni a pályázati kiírásokat, vagy éppen feladni egyes korábbi feltételeket - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter Nyírlugoson az AgroSprint Zrt. gyáravató ünnepségén.
Elfogadhatatlan az Európai Bizottság 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslata, mert a Magyarország számára vázolt kohéziós politikai források "vágásának mértéke döbbenetes" - kritizálta újra a testület javaslatait mai sajtótájékoztatóján Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára számos ponton támadta "Brüsszelt" a következő uniós ciklusban körvonalazott forrásvágás miatt; ezzel együtt a Portfolio kérdésére megerősítette: a kormány továbbra is tartani szeretné azt az idei célt, hogy minimum 3, ideális esetben 3,5 milliárd eurónyi fejlesztési forrást hív le "Brüsszelből".
Bár az Európai Bizottság javaslata értelmében a Magyarországnak járó ¬uniós támogatások jelentősen, akár 24 százalékkal csökkenhetnek, de a tényleges sarokszámokról az Európai Tanács dönt majd és a magyar kormány akármilyen kompromisszumba nem megy majd bele - hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Vitályos Eszter. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára megjegyezte, hogy a mostani ciklus 9148 milliárd forintos EU-s keretéből immár 60%-ot kifizettek a nyerteseknek és ezek is hozzájárulnak a kormány azon céljához, hogy 2030-ra Magyarország az EU öt leginkább versenyképes tagállama közé emelkedjen.
A forint árfolyamváltozása miatt újraszámolta a kormány, hogy a 2014-2020-as uniós Operatív Programokban összesen mennyi pénzt szeretne kiosztani a pályázóknak és ezt a legfrissebb Magyar Közlönyben közzé is tette.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégeinek és önkormányzatainak fizették ki eddig a 2014-2020-as uniós ciklusban a legtöbb EU-támogatást (430 milliárd forintot) - emeli ki a hivatalos kormányzati pályázati adatbázis (FAIR) alapján Világgazdaság összesítése.
A 2018 első felében még lassabban haladó uniós pályázati folyamatok év végére felpörögtek, ez pedig 2019-ben még lendületet adhat a magyar gazdaságnak, de ahogy fogynak az EU-pénzek, úgy lassulhat a gazdaság is és akár 2-3 éves ínséges idő is jöhet az uniós pénzek terén - rajzolódik ki év végi fejlesztéspolitikai körképünkből. A szakértők közül többen is azt szorgalmazzák, hogy a meg nem valósuló uniós fejlesztésekből felszabaduló (visszacsorgó) forrásokat 2019-ben a kis- és középvállalkozások eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázataira lenne célszerű fordítani, de persze egyre inkább hangsúlyosnak kell lennie a digitalizációs és robotizációs folyamatok támogatásának is. A szakértők várakozásai szerint amellett, hogy a 2021 utáni időszakban kevesebb uniós forrásra számíthat az ország, a támogatásokon belül a hangsúly még inkább eltolódik a visszatérítendő források felé.
Egy korábbi jogszabályi kötelezettség nyomán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára hétfőn, december 4-én újra az EU-pénzekről, a 2014-2020-as fejlesztési források eredményeiről és felhasználási tapasztalatairól lesz vitanap a magyar parlamentben. Ez nyilván újra alkalmat ad arra, hogy áttekintsék a képviselők a ciklusból eltelt közel 4 évet, és jópár aktuális téma is felmerülhet a "vita" során.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
