Magyarország ellen az Európai Bizottság 2024 nyarán indította meg a túlzottdeficit-eljárást (EDP), miután a GDP-arányos költségvetési hiány 2023-ban 6,7%-ra emelkedett, messze meghaladva a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírt 3%-os limitet.
A kormány ennek kezelésére november 4-én, a határidő után több nappal nyújtott be középtávú strukturális tervet, amelyben a költségvetési fegyelem helyreállítását, a hiány fokozatos csökkentését és a gazdasági stabilitás elérését ígérte.
Az Európai Bizottság azonban a benyújtott makroszámokat és terveket hiányosnak, illetve az uniós módszertantól eltérőnek találta, és december 5-én figyelmeztető levélben utasította vissza azokat.
A magyar kormány eredetileg benyújtott tervében 2024-re 4,5%-os, 2025-re 3,7%-os, 2028-ra pedig 1,5%-os GDP-arányos költségvetési hiányt célzott meg, vállalva, hogy az államadósság arányát évente legalább 0,5 százalékponttal csökkenti.
Akkor a GDP-növekedést 2024-re 0,8%-ra, az inflációt 3,7%-ra prognosztizálták, és hangsúlyozták a beruházási intenzitás fokozatos helyreállását is. Azonban az Európai Bizottság nem fogadta el a magyar adatokat – részben módszertani hibákra hivatkozva –, ezért megállapodtak a kabinettel, hogy új középtávú strukturális tervet várnak, a kompromisszumos javaslatot pedig december 20-án küldte meg a kabinet.
Az Európai Bizottság hosszas értékelés után csütörtökön elfogadta a magyar közlést, az új kiigazított terv a hiánycsökkentésére fel is került az uniós holnapra.
A mostani adatok egy erős kompromisszumot mutatnak: a magyar kormány a költségvetésben a 2024-es évre prognosztizált 0,8%-os GDP-növekedés után azzal számolt, hogy idén már 3,4%-os növekedés jöhet.
Ehhez képest az Európai Bizottság felé leadott dokumentumban most az uniós előrejelzéseket elfogadva 1,2 százalékos GDP-bővüléssel kiszámolt korrekciós tervet készítettek.
Lényegében ezzel a kormány azt vállalta, hogy a nettó költségvetési kiadások növelésénél 2024-hez képest 4,2 százalékos limitet fog tartani (vagyis az előző évi költségeknél ennyivel költ csak többet maximálisan). A mostani kompromisszumos szöveg azt jelenti, hogy a sajátjánál egy sokkal pesszimistább makropálya mellett is vállalja a hiánycsökkentést.
Érdemes megjegyezni, hogy a piaci 2-2,5 százalékos növekedési prognózisnál ugyanannyival optimistább a magyar kormány, mint amennyivel pesszimistább az Európai Bizottság.
A mostani kiigazított, az uniós előrejelzésen alapuló tervezet szerint a GDP-arányos deficit idén 3,6, jövőre 2,5 százalék lesz. Az államadósság pedig 2025-ben 73,5 százalékra eshet vissza a tavalyi – uniós kalkuláció szerinti – 74 százalékról.
A Portfolio uniós tisztviselőktől úgy értesült, hogy a végleges jóváhagyásról csak a februári uniós pénzügyminiszteri találkozón (Ecofin) születhet döntés.
Forrásaink állították, a jövő heti ülésen még nem lesz napirenden. Azonban várhatóan a tagállamok gazdasági tárcavezetői várhatóan elfogadják azt.
A kormány elkötelezett a hiánycsökkentés mellett
„A Bizottság is úgy ítéli meg, hogy a kedvezőtlen külső gazdasági körülmények ellenére a következő években mind a költségvetés hiánya, mind az államadósság folyamatosan csökkenni fog” – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az uniós döntésre.
A tárca hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés párhuzamos biztosítása mellett, amelyeket egymást erősítő célként kezel.
A célkitűzések szerint a költségvetési hiány 2025-re GDP-arányosan 3,7%-ra, 2026-ra pedig 2,9%-ra csökken, míg az államadósságot fokozatosan 70% alá mérséklik.
Ezzel Magyarország eleget tesz az új uniós gazdaságirányítási keretrendszer követelményeinek, és továbbra is fegyelmezett költségvetési politikát folytat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
