A nyugati olajtermékek hordónkénti árai július eleje óta nem látott szintre estek ma, miután a legfrissebb adatok alapján kifejezetten magasan alakulnak az amerikai készletszintek, de azzal kapcsolatos kétségek is felmerültek, hogy az OPEC+ olajkartell képes lesz-e teljesíteni a tervezett termeléscsökkentést.
A magyarok egyik legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsor jött ki a napokban. Az MNB adataiból kiderül: szektorszinten valamelyest nőtt a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly, de a számok mögé nézve láthatjuk, hogy volt hatása a felügyelet sikerdíjakra vonatkozó ajánlásának. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és pénzpiaci alapok.
A brit pénzügyi felügyelet új szabályozást javasol a pénzpiaci alapok likviditásának növelése érdekében.
Európában idén először fordult elő az elmúlt 10 évben, hogy nominálisan csökkentek az ingatlanárak, a folyamat Magyarországon is tetten érhető, itthon a lakásépítések is nagyot estek – derült ki a Portfolio „Otthonteremtés 2024-ben” rendezvényén. A szakértők szerint a hitelkamatok csökkenése nagy fordulatot hozhat, várakozásaik szerint ha visszajönnek a 6% alatti kamatok, felrobbanhat a magyar ingatlanpiac. Főleg most, hogy a PMÁP eddigi korszaka lezárult.
Múlt héten 189,4 milliárd forintnyi Prémium Magyar Állampapírt vásárolt a magyar lakosság, ami az utoljára november 28-án, múlt hét kedden elérhető magasabb kamatozású PMÁP-sorozatnak köszönhetően abszolút heti csúcsot jelent idén.
Közzétette legfrissebb, harmadik negyedéves gyorsjelentését a kínai EV-gyártó Nio: a tártsaság a vonatkozó időszakban csökkenő veszteségről számolt be, de a piaci várakozásoktól elmaradó bevételi előrejelzéssel rukkolt elő. A befektetők összességében pozitívan fogadták az új számokat, nagy emelkedésben van a Nio részvényárfolyama.
A Nokia részvényárfolyama a koronavírus kirobbanása óta nem látott, hároméves mélypontra zuhant, mivel nem a finn vállalat nyerte el az amerikai távközlési hálózat kiépítésére vonatkozó ügyletet.
Az elmúlt 10 évben egyre több non-profit és civil szervezet döntött úgy, hogy jótékonysági árverés keretében olyan adománygyűjtő akciót szervez, mely a nemes ügy támogatása mellett további hozzáadott értékkel gazdagítja a támogatók életét. Napjainkra az egyes szervezetekhez tartozó jótékonysági árveréseknek megvan a maga arculata, profilja és közönsége.
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta a közös európai érdekű fontos projektet (IPCEI), amelynek célja a kutatás, fejlesztés és a legkorszerűbb felhő- és szélessávú számítástechnikai technológiák kezdeti ipari bevezetése több európai szolgáltatónál. Magyarországról a 4iG Nyrt. és az E-Group ICT támogatását is jóváhagyta Brüsszel.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője ismét elmondta, hogy szerinte a jelenlegi piaci környezetben mi lehet a jó befektetés: a megmondóember szerint a cukorbetegség és az elhízás kezelésére használt, úgynevezett GLP-1 gyógyszerek növekvő népszerűsége új befektetési lehetőségeket teremtett.
Érdekes helyzet állt elő azzal, hogy az első kamatperiódusban fix 9,9%-os éves hozamot fizető Prémium Magyar Állampapírt dobtak a piacra: míg a korábbi PMÁP-ok gyakorlatilag minden lejáraton a legjobb választásnak bizonyultak az inflációkövető kamatozásuk miatt, az új PMÁP csak rövid távon veri meg a társait. Mindeközben jön az akár 21%-ot fizető állampapír is, így megnéztük, hogy 3, 6, 12 hónapra, illetve 2, 3 és 5 évre melyik állampapírral lehet a legtöbb kamatot zsebre tenni.
Idén először lépte át a lélektanilag fontos 40 000 dolláros szintet a bitcoin jegyzése, amire a kriptovalutához köthető, tőzsdéken jegyzett vállalatok részvényárfolyamai is nagy emelkedéssel reagálnak.
ETF jóváhagyás, felezés és esetleges amerikai kamatcsökkentés: elsősorban ezeknek az okoknak köszönhetően a bitcoin jegyzése idén először átlépte a 40 000 dollárt, ezen a szinten utoljára tavaly áprilisban kereskedtek a legjelentősebb kriptovalutával. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, érkeznek az egymásra licitáló elemzői megszólalások, egyesek még a 125 000 dolláros szintet is elképzelhetőnek tartják 2024-ben.
Amerikai kamatvágásokkal kapcsolatos növekvő várakozások, egyre aktívabb jegybanki vásárlások és a geopolitikai kockázatok felerősödése: több okot is fel lehet sorolni amögött, hogy miért tudott történelmi csúcsra jutni az arany jegyzése. De vajon a csúcsdöntés után folytatódhat tovább az emelkedés, vagy megérett a helyzet egy korrekcióra? Többek között erre a kérdésre keressük a választ.
Bő két év után újra véleményt mondott a Magyar Telekom részvényéről a vállalatot követő cseh Wood & Company elemzője, aki rendkívül magas célárat határozott meg a vállalat papírjára a remekül sikerült harmadik negyedéves gyorsjelentést követően.
Jövőre jelentősebb kamatkifizetés érkezik lakossághoz, részben ezért döntöttünk úgy, hogy megújítjuk az állampapír-palettát és bevezetünk egy 5 éves futamidejű, az utolsó két évben nagyobb kamatprémiumot fizető Bónusz Magyar Állampapírt, és egy fix kamatozású, 3 éves állampapírt – mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. Az ÁKK-vezér az új állampapírok mellett beszélt arról is, milyen lesz a PMÁP kamatozása és visszavásárlási árfolyama, és elárulta, milyen formában újítanák meg a MÁP Pluszt.
Ma délelőtt nem működött sem a Webkincstár, sem a Mobilkincstár, azaz a Magyar Államkincstár online felületei, melyeken keresztül az állampapír befektetéseket lehet kezelni. Kora délutánra helyreállt a rendszerek működése.
Nagy változást hozott a november a nemzetközi piacokon: az amerikai állampapírhozamok elindultak lefelé, az infláció több helyen a várakozásoknál nagyobb mértékben csökkent, ami sok helyen a jegybanki lazítást idézte elő. E fejleményeknek köszönhetően biztonságosabbá vált az alapkezelők számára a részvénypiacokon való nagyobb jelenlét, amit ki is használtak: január óta nem látott szintre emelték a részvények modellportfólióban lévő arányát.
Első blikkre talán meglepő, valójában viszont mégsem annyira váratlan döntést jelentett be múlt hét szerdán az ÁKK: az előző éves inflációra 0,25 százalékpontos kamatprémiumot adó Prémium Magyar Állampapír forgalmazását megszüntetik, e héttől kezdve pedig már csak az új sorozat vásárolható, amely az első másfél évben fixen, inflációtól függetlenül évi 9,9%-os hozamot fizet, ezzel spórolva az idei várhatóan 17,9%-os infláción. E sorozat 2025 áprilisától visszahozza a szokásos, előző évi infláció és kamatprémiumos felosztást, az első másfél évben viszont szinte feleannyi hozamot ígér. A hozamcsökkenés apropóján megnéztük, mennyire tudja felvenni a versenyt az új PMÁP a befektetési alapokkal. Észben kell tartanunk azonban, hogy az itt bemutatott múltbeli hozamok semmifajta garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Most publikált nemzetközi tudományos cikkünkben a világon elsőként vizsgáljuk meg, mi a közvélekedés a zöld jegybanki...
Húsz éve nem látott jelenség köszöntött be: a vezető amerikai részvényindex hozama alacsonyabb, mint a kockázatmentesnek... 
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Tegnap eladtam az összes T. Rowe Price részvényemet 122,075 dolláron, egy hónap alatt ment 7,18%-ot. Ha várok...
Kormányzati tényezők és a szellemi hátterük köreiben rendszeressé vált a magyar gazdaság nehézségei legfőbb...
A közelmúltban kihirdetésre került az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 irányelv), amely megújítja,...
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
