Befektetés

Nyugdíjügy: terjed a magyar csodafegyver

A magyar magánnyugdíjpénztári rendszer az utóbbi két évben szinte teljesen eltűnt, a nálunk alkalmazott módszer pedig egyre népszerűbb a környező országokban. Lengyelország már 2011 elején döntött a nyugdíjjárulékok átcsatornázásáról, azonban a Reuters beszámolója szerint elképzelhető, hogy még nagyobb érvágásra lesz szükség, ha a lengyel gazdaság növekedése nem talál magára. Szlovákia most érkezett el oda, hogy a kötelező járulékok egy részét magához vonja, szeptembertől az egyéni számlákra 9 százalék helyett csak 4 százalék kerülhet, a különbség pedig az államkasszát fogja gyarapítani.

Már a 67 éves nyugdíjkorhatár sem elegendő?

A német kormány az év elejétől kezdve a nyugdíjkorhatár-emelés eszközéhez nyúlt, a jelenlegi szintekről 2030-ra 67 évre növekszik a nyugdíjkorhatár. Szakértők szerint átmenetileg ez az intézkedés képes a rendszerben lévő feszültségeket kezelni, azonban a jelenlegi demográfiai folyamatok fényében nem kerülhető el az évszázad közepére a 70 éves korhatár sem, ami azt jelenti, hogy 2030 után is folytatni kell a reformot - írja a Die Welt. Szakszervezetek viszont csak akkor tartják ezt az opciót kivitelezhetőnek, ha a munkaerőpiac is képes lesz felszívni az idősebb munkavállalókat, hiszen jelenleg csak minden negyedik 60 éven felülinek van teljes munkaidős állása.

Drága vagy olcsó a nyugdíjpénztár? - Most kiderül!

Az önkéntes nyugdíjpénztárak is közzétették a 2011-es évre vonatkozó éves beszámolóikat, amelyből kiderül, hogy milyen költségeket számítottak fel az intézmények. A Portfolio.hu annak próbált utána járni, hogy mennyibe kerül a pénztártagoknak a tagság, a gyűjtésünk alapján egy átlagos számla fenntartása és a mögöttes vagyon kezelése éves szinten 6200 forint volt. A pénztárak között nagyon nagy eltéréseket lehetett látni, találtunk olyan pénztárat, amely 0,5 százalékos vagyonarányos költséggel működött, miközben volt olyan is, amely 1,3 százalékkal. A legnagyobb különbség a vagyonkezelésben mutatható ki, hiszen egyesek a törvény adta lehetőségeket teljes egészében kihasználják, míg mások jóval kisebb költséggel is meg tudják oldani a vagyonkezelést. A működési oldalon nincsenek nagy különbségek, a friss befizetések 4-6 százalékát kell a pénztártagoknak erre áldozniuk.

Élelmiszerválság felé haladunk?

Az agrárpiacokon igen komoly feszültségek alakulhatnak ki a következő 30-40 évben. A mezőgazdasági termelékenység ugyanis egyre kevésbé tudja tartani a lépést a világ növekvő népessége és az egyre jelentősebb húsfogyasztás okozta keresletbővüléssel, miközben a termelési kilátásokat mind jobban veszélyeztetik a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok. Az elmúlt évszázadokban reálértékben folyamatosan olcsóbbá váló agrártermékek az elmúlt évtizedben új korszakba léptek, ez a korszak pedig már egyre inkább a kínálati szűkösségről és az árak emelkedéséről szólhat - véli a GMO vezető befektetési stratégája, Jeremy Grantham.

Az államhoz kerülne a Befektető-védelmi Alap vagyonának kezelése

A parlamenti holtszezonban benyújtott törvénymódosító indítvány értelmében a befektetési alapok és brókercégek károsultjait kompenzáló Befektető-védelmi Alap (BEVA) 7 milliárd forintos vagyonának kezelését inkább egy állami szereplőre, az Államadósság Kezelő Központra (ÁKK) bíznák. Az indoklás szerint úgyis államkötvényekbe és MNB betétbe fektetik a pénzt, amit így célszerű az ÁKK-ra bízni.

Ekkora díjat vonnak le a hazai befektetési alapok

A válság előtti évek díjcsökkenése után 2011-ben új csúcsra emelkedett a hazai befektetési alapok teljes költséghányadosa (TER), egy alap vagyonából eszerint átlagosan 1,8 százalékot vontak el az alapkezelők saját működésükre (noha ez bizonyos díjakat, például a sikerdíjat nem foglalja magába). A PSZÁF által kalkulált mutató szerint a legdrágábban továbbra is az ingatlanalapok működtek, amelyeket a részvényalapok és különböző vegyes- illetve származtatott alapok követtek, a legolcsóbbak pedig likviditási és pénzpiaci alapok voltak. A legnagyobb különbségek az abszolút hozamú alapok körében jelentkeztek, az alapra terhelt költségek a 0 és 18 százalék között szóródtak.

Ijesztő jóslat: tovább száguldhat a búza ára

A búza még tovább szárnyalhat a következő hónapokban, a termés ugyanis nem csak az Egyesült Államokban, de olyan fontos búzatermő területeken, mint Argentína, India, Ausztrália, vagy a fekete-tengeri térség, szintén rosszabb lehet a kevés csapadék következtében - vélik a Goldman Sachs elemzői. A kukorica ára azonban a búzáénál is többet emelkedhet a következő 12 hónapban az alacsony készleteknek köszönhetően - írja a CNBC.

Több millió embernek kell tovább dolgoznia a válság miatt

Az európai emberek csak manapság kezdenek azzal szembesülni, hogy mekkora áldozattal is járt a válság, a nulla százalék körüli kamatlábak miatt gyakorlatilag alig tudott valamit hozni a nyugdíjcélú megtakarításuk az utóbbi években, ez pedig azt jelenti, hogy sok millióan nem hagyhatják abba a munkát akkor, amikor szerették volna. Szakértők szerint a válság bebizonyította, hogy tévedés azt gondolni, hogy a nyugdíjalapoknál elhelyezett megtakarításokkal függetleníteni tudjuk magunkat a kormányoktól. A megtakarítók ugyanúgy ki vannak téve a gazdaságpolitikai hatásoknak, hiszen a pénz- és tőkepiacok változásai az egyéni számlákon azonnal látszódnak - írja a Reuters.

Közel 20 százalékot drágulhat év végéig az arany (HSBC)

Az európai válság mellett a közelgő amerikai "költségvetési szakadék" réme egyaránt az arany drágulását segítheti, a nemesfém az év végéig így akár 1900 dollárig is elmehet, ami közel 20 százalékos felértékelődést jelentene a jelenlegi szintekről - vélik az HSBC elemzői, a CNBC tudósítása szerint.

Jelentős aranyvásárlást jelentett be a dél-koreai jegybank

Dél-Korea jegybankja újabb méretes aranyvásárlás mellett döntött, és júniusban 16 tonnával 70,4 tonnára növelte aranytartalékát - írja a Bloomberg. Ezzel az arany azonban még mindig a teljes jegybanki tartalék csupán 0,9 százalékát adta. Dél-Korea mellett nagyobb vásárlók voltak idén az orosz, a kazah, a mexikói és a fülöp-szigeteki jegybankok is - a WGC adatai szerint.

Történelmi csúcsra drágult a kukorica

Új történelmi csúcsra drágult a kukorica az amerikai határidős piacokon. Az agrártermék leginkább kereskedett decemberi határidős árfolyama az amerikai szárazság okozta gyenge termés miatt ma 2,5 százalékot szárnyalt, és átlépte a bűvös 8 dolláros vékánkénti árat. A kukorica mellett drágult a szójabab és a búza is - írja a CNN Money.

Hiába csökkenti a kitermelést az OPEC, gyengül az olaj

Noha a legnagyobb olajexportáló országokat tömörítő OPEC csökkentette júliusban olajkitermelését, a gazdasági kilátásokkal, és az esetleges jegybanki élénkítés kapcsolatos aggodalmak miatt az olaj négy nap emelkedés után lefelé vette az irányt - írja a Reuters. A WTI jelenleg 0,7, a Brent 0,4 százalékos mínuszban áll.

Őrülten veszik az agrártermékeket, adják az aranyat a spekulánsok

Összességében csökkentették nyersanyag kitettségüket az amerikai hedge fundok és egyéb spekulatív befektetők a határidős és opciós piacokon, egyes piacokon azonban tovább tombolt a vásárlási láz a szerdával végződött héten a CFTC adatai szerint. Az immár hatodik hete szárnyaló agrártermékekkel kilátásait illetően továbbra is rendkívül optimisták a spekulánsok, a búza, a kukorica, vagy a cukor az egyik legnépszerűbb célpont volt. A rendkívül erős támaszszint felett egyensúlyozó nemesfémek viszont nem nyerték el a hedge fundok tetszését, kitettségüket a 4 éves mélység közeléig vágták.

Már csak öt hónapig olcsóbb a kockázati biztosítás a nők számára

A nők és férfiak áruk és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférését előíró 2004-es uniós irányelv, az úgynevezett "gender direktíva" alól eddig felmentést kaptak a biztosítók, akik a nemek eltérő kockázatossága miatt, eltérő díjszabást alkalmazhattak például a haláleseti életbiztosítások esetén. Az EU Bírósága azonban tavaly hatályon kívül helyezte ezt a felmentést, így 2012 december 21-től már minden biztosítást azonos díjjal kell értékesíteni nemtől függetlenül. Ez várhatóan a haláleseti kockázati biztosítások esetén jelentős díjnövekedést okoz majd a női ügyfelek, és mérséklődést a férfiak számára.

A lakosság szereti, a profik viszont kerülik az államkötvényeket

Az elmúlt hónapban tovább romlottak a világgazdasági kilátások, köszönhetően a már jelenleg is recesszióban lévő európai mellett az amerikai és kínai lassulásnak, aggodalmakból pedig ezúttal sem volt hiány az eurózónában. Ennek ellenére a tőkepiacok mérsékelt optimista hangulatban kúsztak felfelé, ami a hazai alapkezelők szerint inkább nyújt jó lehetőséget a kockázatos kitettség csökkentésére, mintsem vásárlásra. Különösen a hazai kötvénykitettség csökkentése terén volt konszenzus a megkérdezett alapkezelők körében, a jelenlegi hozamszintek mellett a szakértők többsége ugyanis már nem tartja vonzónak az államkötvényeket, egyes vélemények szerint pedig a piac már túlárazta az IMF tárgyalásokat.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új rekord: gyorsulva terjed Magyarországon a fertőzés, ami halálesetekkel is járt
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.