Egy friss jelentés szerint az európai vállalatok Kínában egyre inkább kénytelenek különválasztani helyi és globális működésüket a szigorú szabályozások és geopolitikai bizonytalanságok miatt. Ez a gyakorlat felgyorsíthatja a deglobalizációt, miközben csökkentheti a globális gazdasági növekedést.
A 2020-as évek gazdasági helyzetét sokszor illetik a polikrízis jelzővel. Ez arra utal, hogy folyamatosan olyan események történnek szerte a világban, amelyek gazdasági válságokat okoznak. A negatív hatások országok közötti terjedésének egyik legfőbb okaként említik a túlzott mértékű globalizációt és a gazdaságok kereskedelmi kapcsolatokon keresztüli függőségeit. Egy nemrég megjelent tanulmányban azt jártuk körül, hogy mely gazdasági szerkezet a legellenállóbb a sokkokkal szemben és miként befolyásolja a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódás mértéke ezt az ellenállóképességet.
Kik befolyásolják leginkább a nemzetközi kortárs szcéna történéseit? Számos, többnyire folyóiratok gondozásában megjelenő rangsor keresi a választ erre a kérdésre – közülük a legismertebb, a londoni ArtReview magazin idei Power 100-as listája a napokban jelent meg. Bár a rangsorban szereplők egyharmada kicserélődött, a nagy meglepetések elmaradtak – állapítja meg a rangsort szemlélő műtárgy.com.
A Trump-adminisztráció korábbi kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro visszatér a Fehér Házba - a 75 éves közgazdász "kereskedelmi és gyártási főtanácsadóként" fogja segíteni az elnök gazdaságpolitikájának megvalósítását, annak ellenére, hogy nemrég szabadult börtönbüntetéséből - számolt be a Cnbc.
1987-ben jelent meg Paul Kennedy történész nagy hatású bestsellere (A nagyhatalmak tündöklése és bukása címmel), amely a birodalmi túlterjeszkedés témáját járta körül, és a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok – az akkori korszak két nagyhatalmának – vizsgálatával zárult. Alig néhány év alatt a Szovjetunió összeomlott, megnyitva az utat az USA előtt, hogy a világ egyetlen teljes mértékben domináns hatalmává váljon. A közelmúlt eseményeit figyelembe véve azonban talán itt az ideje, hogy leporoljuk Kennedy könyvét, és újragondoljuk az abból levonható tanulságokat.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb éves jelentése aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet: a hazai érdekeket előtérbe helyező iparpolitikák globális térnyerése veszélyezteti a nemzetközi együttműködést és különösen hátrányosan érintheti a szegényebb országokat. A jelentés 140 ország kereskedelmet befolyásoló adatait vizsgálta, és rámutatott az országok gazdaságának alakítására irányuló stratégiai beavatkozások jelentős növekedésére.
A világ gazdasági rendje átalakulóban van, miközben az iparpolitika és a gazdasági biztonság új eszközei formálják a globális kapcsolatrendszereket. Az Egyesült Államok és az EU erőfeszítései a Kínától való függőség csökkentésére, valamint a geopolitikai feszültségek által felerősített protekcionizmus új törésvonalakat teremtenek az értékláncokban – írja a világgazdaságról szóló friss elemzésében a brüsszeli döntéshozatalban befolyásos Jacques Delors Intézet. A kutatás megoldásokat javasol a G20 tagországok számára az ellátási láncok diverzifikálására, a digitális tér biztonságának fokozására és a zöld átállás előmozdítására, miközben figyelmeztet az egyoldalú gazdasági intézkedések veszélyeire.
A 21. században az egyetemes tudomány felhalmozott vívmányai a 8 milliárdos népességgel és a kőkorszakban ragadt emberi agy korlátaival kombinálva permanens rendszerszintű üzemzavartól szenvedő globális világot hoztak létre. Az egymással is összefüggő válságok (polikrízis) elől az emberiség sajnos az illúziók, a gazdaság-politika-média által kifeszített kommunikációs valóságába menekül. Ezzel egyre közelebb sodorva magát a hatodik nagy kihalási eseményhez.
Az ipari metaverzum egyre nagyobb teret hódít a vállalatok körében, derül ki az S&P Global Market Intelligence és a Siemens közös kutatásából, amely 16 iparágban, hét országban végzett felmérés alapján vizsgálta az ipari metaverzum 2024-es helyzetét és jövőbeli kilátásait - írja közleményében a Siemens.
Egy olyan korszakban, amelyet a geopolitikai feszültségek eszkalálódása jellemez, a potenciális konfliktusok és gazdasági következményeik megértése fontosabb, mint valaha. A folyamatban lévő orosz-ukrán háborútól és a közel-keleti válságtól kezdve a Dél-kínai-tengeren és Tajvanon lappangó feszültségekig a világ számtalan olyan kihívással néz szembe, amelyek átformálhatják a globális stabilitást. Ahogy Nikolaus Lang, a BCG ügyvezető igazgatója és senior partnere, a BCG Geopolitikai Központjának globális elnöke és a cég agytrösztjének, a BCG Henderson Intézetnek globális vezetője a Portfolio-nak adott mélyreható interjújában kiemelte, a többpólusú világ felé történő elmozdulás stratégiai gondolkodást és folyamatos alkalmazkodást igényel mind a politikai döntéshozók, mind az üzleti vezetők részéről.
Az elmúlt években a nyugati elemzők egyre inkább hazai kérdésként kezelték az egyenlőtlenséget. Bár erős érvek szólnak a fejlett országok szociális hálóinak megerősítése mellett, a kérdés ezen felfogása figyelmen kívül hagyja a világszerte még mindig mélyszegénységben élő több százmillió ember sorsát.
A kínai hatóságok dömpingellenes vizsgálatot indítottak az európai konyakimporttal kapcsolatban, válaszul arra, hogy az Európai Unió ideiglenes vámokat vetett ki a kínai elektromos járművekre.
A mainstream közgazdasági gondolkodásban bekövetkező paradigmaváltások általában új válaszokat igénylő válságokat kísérnek, mint ahogy az történt például a stagfláció – alacsony növekedéssel és magas inflációval – jellemzett időszak után, amely a fejlett gazdaságokat sújtotta az 1970-es években. Ez ismét bekövetkezhet, mivel a liberális demokráciák azzal szembesülnek, hogy a közvélemény bizalmatlan azzal kapcsolatban, hogy képesek-e szolgálni a polgárokat és kezelni a jövőnket fenyegető számos válságot, kezdve a klímaváltozástól az elviselhetetlen egyenlőtlenségeken át a súlyos globális konfliktusokig.
A globalizáció haszna és hátrányai éles viták tárgya manapság. Nem csak a járvány, de a politikai konfliktusok és a szegényebb országok és társadalmi csoportok kiábrándulása is visszafordították a folyamatot. A kölcsönös függőségek miatt a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok megszakadása az egyszerűsített bírálatok és alternatívajavaslatok által előre nem látott zavarokat okozhat. Ezeket a kérdéseket vitatták meg az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kutatási szemináriumán Luxembourgban, regionális intézmények, az IMF és kutatók részvételével.
Miközben botrányok, kultúrharcok és a demokráciára leselkedő fenyegetések uralják a címlapokat, az idei szuperválasztási év legnagyobb kérdései végső soron a gazdaságpolitikát érintik. Elvégre is az antidemokratikus populista autoriter tendenciák erősödését is egy elhibázott gazdasági ideológia okozta.
Az USA és Kína közötti vitás kérdésekre általában úgy gondolunk, mint a két ország közötti éles különbségek elkerülhetetlen következményére. Az Egyesült Államok teljesen kapitalista piacgazdasággal rendelkezik, míg a kínai kormányzat erős kézzel irányítja a gazdaságot. Minden hibája ellenére az USA egy demokrácia, míg Kínában egypárti rendszer működik, amely nem tűri a politikai kihívásokat. Bár az USA továbbra is a világ legfőbb hatalmának számít, Kína növekvő gazdasági és geopolitikai ereje az amerikai hegemóniát fenyegeti. Mindeközben az is kijelenthető, hogy számos amerikai-kínai konfliktus abból ered, hogy egyre több dologban látni közös vonásokat a két ország között.
Alapvetően jó a hangulat a tőkepiacokon.
A piac már azt kezdte árazni, hogy nem alkalmazza a korlátozásokat.
Az amerikai chipgyártóóriás nem talál magára.
Az amerikai külügyminiszter is megerősítette, kell nekik a sziget.
Az Energiaügyi Minisztérium már monitorozza a helyzetet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
