A világ legnagyobb gazdasággal rendelkező országai a mezőgazdasági és erdészeti termékek fogyasztásával átlagosan több mint 15-ször nagyobb veszteséget okoznak külföldön a biológiai sokféleségben, mint határaikon belül - derül ki egy, a Nature-ben publikált tanulmányból. A Princeton kutatói a világon először számszerűsítették az országok fogyasztásának külföldi környezeti hatásait, illetve hozzájárulásukat a világ biológiai sokféleségének csökkenéséhez. A beföldi természetkímélő célú intézkedések kedvezőtlen esetben globális szinten akár nettó károkat is okozhatnak a biodiverzitásban.
Donald Trump a globalistákat hibáztatja a tőzsdei zuhanásért, miközben a befektetők aggódva figyelik az elnök változó vámpolitikáját. Az elnök szerint az Egyesült Államok gazdagodása zavarja a globális érdekeltségű szereplőket - írta meg a CNBC.
Negyvennyolc órát tartott az Egyesült Államok által indított vámháború (első menete) két szomszédja ellen. Az első körös anyagi veszteségek mérsékeltek, ha nem számolunk a megnövekvő bizonytalanság üzleti és társadalmi következményeivel. De több kérdést hoztak ezek a napok, mint választ.
Donald Trump újabb vámintézkedései globális gazdasági feszültségeket gerjesztenek, amelyek az Egyesült Államok mellett Mexikót, Kanadát és Kínát is súlyosan érintik. Az amerikai import jelentős részére kivetett vámok megzavarhatják az ellátási láncokat, növelhetik a fogyasztói árakat és akadályozhatják a feldolgozóipar működését. Az ING elemzése szerint a vámok nemcsak az amerikai gazdaságra, hanem az EU-ra is negatív hatással lehetnek, hiszen számos európai vállalat Mexikón keresztül exportál az USA-ba. Ha a kereskedelmi partnerek megtorló lépéseket tesznek, a világgazdaságban példátlan kereskedelmi háború alakulhat ki. Ebben a helyzetben a szakértők szerint mindenki csak vesztes lehet.
Donald Trump amerikai elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy kedveli a vámokat. Első célpontként Kínát, Kanadát és Mexikót nevezte meg. Egyelőre csak az biztos, hogy kormánya a vámok kivetését arra fogja használni, hogy engedményeket csikarjon ki, ahol csak tud.
A globalizáció átalakulásáról, az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenyről, valamint az Európai Unió versenyképességi kihívásairól beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Harold James, a Princeton Egyetem történészprofesszora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) történésze, aki a Budapesti Metropolitan Egyetemen tartott előadást a Magyar Nemzeti Bank szervezésében. Számos könyv szerzője, amelyek többek között a két világháború közötti Németország vagy az IMF történetével, az európai monetáris unióval, illetve a globalizáció kérdésével foglalkoznak. Beszélgetésünk során szóba került az energiaválság, a megújuló energiaforrások ára, az AI-forradalom munkaerőpiacra gyakorolt hatása, valamint az amerikai és európai szabályozási különbségek is. Harold James rámutatott, hogy az innováció sikerének kulcsa az oktatás és a készségek fejlesztése, különösen a félperifériás országokban, mint Magyarország. A beszélgetés során arra is kitértünk, hogy az EU hogyan használhatná ki a globalizáció földrajzi átrendeződését, és milyen kihívásokkal néznek szembe a régi ipari központok, például Németország és Franciaország.
A Morgan Stanley 2021 óta csinál tematikus elemzéseket, és egy friss anyagukból kiderült 2025-re vonatkozóan mely fő témák alakíthatják a piacokat. Az elemzés nem konkrét befektetési ajánlásokról szól, inkább gondolatébresztőként szolgálhat, hogy mely témák mentén lehet érdemes gondolkodniuk a befektetőknek.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök Tegyük újra naggyá Amerikát (Make America Great Again – MAGA) koalícióján belül a vártnál hamarabb jelentkeztek a repedések. December végére a technológiai milliárdosokból álló szárny nyílt összetűzésbe keveredett a MAGA nativista szárnyával a H-1B vízumprogram miatt, amely lehetővé teszi az amerikai vállalatok számára, hogy évente mintegy 600 ezer képzett külföldit alkalmazzanak ideiglenes jelleggel.
Egy friss jelentés szerint az európai vállalatok Kínában egyre inkább kénytelenek különválasztani helyi és globális működésüket a szigorú szabályozások és geopolitikai bizonytalanságok miatt. Ez a gyakorlat felgyorsíthatja a deglobalizációt, miközben csökkentheti a globális gazdasági növekedést.
A 2020-as évek gazdasági helyzetét sokszor illetik a polikrízis jelzővel. Ez arra utal, hogy folyamatosan olyan események történnek szerte a világban, amelyek gazdasági válságokat okoznak. A negatív hatások országok közötti terjedésének egyik legfőbb okaként említik a túlzott mértékű globalizációt és a gazdaságok kereskedelmi kapcsolatokon keresztüli függőségeit. Egy nemrég megjelent tanulmányban azt jártuk körül, hogy mely gazdasági szerkezet a legellenállóbb a sokkokkal szemben és miként befolyásolja a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódás mértéke ezt az ellenállóképességet.
Kik befolyásolják leginkább a nemzetközi kortárs szcéna történéseit? Számos, többnyire folyóiratok gondozásában megjelenő rangsor keresi a választ erre a kérdésre – közülük a legismertebb, a londoni ArtReview magazin idei Power 100-as listája a napokban jelent meg. Bár a rangsorban szereplők egyharmada kicserélődött, a nagy meglepetések elmaradtak – állapítja meg a rangsort szemlélő műtárgy.com.
A Trump-adminisztráció korábbi kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro visszatér a Fehér Házba - a 75 éves közgazdász "kereskedelmi és gyártási főtanácsadóként" fogja segíteni az elnök gazdaságpolitikájának megvalósítását, annak ellenére, hogy nemrég szabadult börtönbüntetéséből - számolt be a Cnbc.
1987-ben jelent meg Paul Kennedy történész nagy hatású bestsellere (A nagyhatalmak tündöklése és bukása címmel), amely a birodalmi túlterjeszkedés témáját járta körül, és a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok – az akkori korszak két nagyhatalmának – vizsgálatával zárult. Alig néhány év alatt a Szovjetunió összeomlott, megnyitva az utat az USA előtt, hogy a világ egyetlen teljes mértékben domináns hatalmává váljon. A közelmúlt eseményeit figyelembe véve azonban talán itt az ideje, hogy leporoljuk Kennedy könyvét, és újragondoljuk az abból levonható tanulságokat.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb éves jelentése aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet: a hazai érdekeket előtérbe helyező iparpolitikák globális térnyerése veszélyezteti a nemzetközi együttműködést és különösen hátrányosan érintheti a szegényebb országokat. A jelentés 140 ország kereskedelmet befolyásoló adatait vizsgálta, és rámutatott az országok gazdaságának alakítására irányuló stratégiai beavatkozások jelentős növekedésére.
A világ gazdasági rendje átalakulóban van, miközben az iparpolitika és a gazdasági biztonság új eszközei formálják a globális kapcsolatrendszereket. Az Egyesült Államok és az EU erőfeszítései a Kínától való függőség csökkentésére, valamint a geopolitikai feszültségek által felerősített protekcionizmus új törésvonalakat teremtenek az értékláncokban – írja a világgazdaságról szóló friss elemzésében a brüsszeli döntéshozatalban befolyásos Jacques Delors Intézet. A kutatás megoldásokat javasol a G20 tagországok számára az ellátási láncok diverzifikálására, a digitális tér biztonságának fokozására és a zöld átállás előmozdítására, miközben figyelmeztet az egyoldalú gazdasági intézkedések veszélyeire.
A 21. században az egyetemes tudomány felhalmozott vívmányai a 8 milliárdos népességgel és a kőkorszakban ragadt emberi agy korlátaival kombinálva permanens rendszerszintű üzemzavartól szenvedő globális világot hoztak létre. Az egymással is összefüggő válságok (polikrízis) elől az emberiség sajnos az illúziók, a gazdaság-politika-média által kifeszített kommunikációs valóságába menekül. Ezzel egyre közelebb sodorva magát a hatodik nagy kihalási eseményhez.
A gazdasági tárca szerint.
Az elkövetőt elfogták.
Nagy emekedésben a vezető részvényindexek.
Láncreakciók indulhatnak el.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
