Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb éves jelentése aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet: a hazai érdekeket előtérbe helyező iparpolitikák globális térnyerése veszélyezteti a nemzetközi együttműködést és különösen hátrányosan érintheti a szegényebb országokat. A jelentés 140 ország kereskedelmet befolyásoló adatait vizsgálta, és rámutatott az országok gazdaságának alakítására irányuló stratégiai beavatkozások jelentős növekedésére.
A világ gazdasági rendje átalakulóban van, miközben az iparpolitika és a gazdasági biztonság új eszközei formálják a globális kapcsolatrendszereket. Az Egyesült Államok és az EU erőfeszítései a Kínától való függőség csökkentésére, valamint a geopolitikai feszültségek által felerősített protekcionizmus új törésvonalakat teremtenek az értékláncokban – írja a világgazdaságról szóló friss elemzésében a brüsszeli döntéshozatalban befolyásos Jacques Delors Intézet. A kutatás megoldásokat javasol a G20 tagországok számára az ellátási láncok diverzifikálására, a digitális tér biztonságának fokozására és a zöld átállás előmozdítására, miközben figyelmeztet az egyoldalú gazdasági intézkedések veszélyeire.
A 21. században az egyetemes tudomány felhalmozott vívmányai a 8 milliárdos népességgel és a kőkorszakban ragadt emberi agy korlátaival kombinálva permanens rendszerszintű üzemzavartól szenvedő globális világot hoztak létre. Az egymással is összefüggő válságok (polikrízis) elől az emberiség sajnos az illúziók, a gazdaság-politika-média által kifeszített kommunikációs valóságába menekül. Ezzel egyre közelebb sodorva magát a hatodik nagy kihalási eseményhez.
Az ipari metaverzum egyre nagyobb teret hódít a vállalatok körében, derül ki az S&P Global Market Intelligence és a Siemens közös kutatásából, amely 16 iparágban, hét országban végzett felmérés alapján vizsgálta az ipari metaverzum 2024-es helyzetét és jövőbeli kilátásait - írja közleményében a Siemens.
Egy olyan korszakban, amelyet a geopolitikai feszültségek eszkalálódása jellemez, a potenciális konfliktusok és gazdasági következményeik megértése fontosabb, mint valaha. A folyamatban lévő orosz-ukrán háborútól és a közel-keleti válságtól kezdve a Dél-kínai-tengeren és Tajvanon lappangó feszültségekig a világ számtalan olyan kihívással néz szembe, amelyek átformálhatják a globális stabilitást. Ahogy Nikolaus Lang, a BCG ügyvezető igazgatója és senior partnere, a BCG Geopolitikai Központjának globális elnöke és a cég agytrösztjének, a BCG Henderson Intézetnek globális vezetője a Portfolio-nak adott mélyreható interjújában kiemelte, a többpólusú világ felé történő elmozdulás stratégiai gondolkodást és folyamatos alkalmazkodást igényel mind a politikai döntéshozók, mind az üzleti vezetők részéről.
Az elmúlt években a nyugati elemzők egyre inkább hazai kérdésként kezelték az egyenlőtlenséget. Bár erős érvek szólnak a fejlett országok szociális hálóinak megerősítése mellett, a kérdés ezen felfogása figyelmen kívül hagyja a világszerte még mindig mélyszegénységben élő több százmillió ember sorsát.
A kínai hatóságok dömpingellenes vizsgálatot indítottak az európai konyakimporttal kapcsolatban, válaszul arra, hogy az Európai Unió ideiglenes vámokat vetett ki a kínai elektromos járművekre.
A mainstream közgazdasági gondolkodásban bekövetkező paradigmaváltások általában új válaszokat igénylő válságokat kísérnek, mint ahogy az történt például a stagfláció – alacsony növekedéssel és magas inflációval – jellemzett időszak után, amely a fejlett gazdaságokat sújtotta az 1970-es években. Ez ismét bekövetkezhet, mivel a liberális demokráciák azzal szembesülnek, hogy a közvélemény bizalmatlan azzal kapcsolatban, hogy képesek-e szolgálni a polgárokat és kezelni a jövőnket fenyegető számos válságot, kezdve a klímaváltozástól az elviselhetetlen egyenlőtlenségeken át a súlyos globális konfliktusokig.
A globalizáció haszna és hátrányai éles viták tárgya manapság. Nem csak a járvány, de a politikai konfliktusok és a szegényebb országok és társadalmi csoportok kiábrándulása is visszafordították a folyamatot. A kölcsönös függőségek miatt a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok megszakadása az egyszerűsített bírálatok és alternatívajavaslatok által előre nem látott zavarokat okozhat. Ezeket a kérdéseket vitatták meg az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kutatási szemináriumán Luxembourgban, regionális intézmények, az IMF és kutatók részvételével.
Miközben botrányok, kultúrharcok és a demokráciára leselkedő fenyegetések uralják a címlapokat, az idei szuperválasztási év legnagyobb kérdései végső soron a gazdaságpolitikát érintik. Elvégre is az antidemokratikus populista autoriter tendenciák erősödését is egy elhibázott gazdasági ideológia okozta.
Az USA és Kína közötti vitás kérdésekre általában úgy gondolunk, mint a két ország közötti éles különbségek elkerülhetetlen következményére. Az Egyesült Államok teljesen kapitalista piacgazdasággal rendelkezik, míg a kínai kormányzat erős kézzel irányítja a gazdaságot. Minden hibája ellenére az USA egy demokrácia, míg Kínában egypárti rendszer működik, amely nem tűri a politikai kihívásokat. Bár az USA továbbra is a világ legfőbb hatalmának számít, Kína növekvő gazdasági és geopolitikai ereje az amerikai hegemóniát fenyegeti. Mindeközben az is kijelenthető, hogy számos amerikai-kínai konfliktus abból ered, hogy egyre több dologban látni közös vonásokat a két ország között.
A világ elsőszámú gazdasági kockázata geopolitikai - jelentette ki Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hétfőn, kiemelve "a háború visszatérését a világba és Európába".
Kínába utazik Szijjártó Péter, a külügyminiszter, Facebook posztjában kiemelte: új világrend van kialakulóban, és komoly a veszélye annak, hogy a világ újra blokkokra fog osztódni.
Kedden három neves hazai szakértő vitatkozott a kínai Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative - BRI) jubileumának alkalmából. A szakértők egy része úgy látja, hogy a projekt a teljes "afro-ázsiai térség újrakábelezésére" szolgál, de Kína alapvetően "nem képes a berögzült nemzetközi rendszert átalakítani." Összesen öt témakörben feszegették a a BRI eddigi eredményeit és lehetséges jövőjét.
Európa attól tart, hogy a két legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok és Kína kereszttüzébe kerül. Az Európai Unió saját gazdasági biztonsági stratégiájának kialakításával igyekszik autonómiáját megerősíteni, és ezzel a Washington és Peking által hozott döntésekre való reagálásról való elmozdulást jelzi. Az EU felismerve az ellátási lánc megszakadásait és az ukrajnaihoz hasonló konfliktusokat követően az autokráciától való túlzott függés kockázatait, igyekszik csökkenteni ezeket a sebezhetőségeket. Ursula von der Leyen EB-elnök már a júniusi uniós csúcs előtt bemutatja a válaszcsapás részleteit, ami nem sok jót ígér az Orbán Viktor-féle magyar kormány kínai tőkére építő terveinek.
A Corvinus egyetem “Változásvezetés gyakorlata: vállalatvezetői tapasztalatok” előadássorozata keretein belül beszélt Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója előadása során többek között a minket váratlanul érő energiaválság hatásaira, az erre adott gazdaságpolitikai reakciókra és az orosz-ukrán háború geopolitikai következményeire, a kialakult kétpólusú világrendre is kitért. Hernádi több ponton is hangsúlyozta az azzal kapcsolatos problémákat, hogy a hosszú távú gazdasági ésszerűséget felváltották a rövid távú politikai érdekek, egy olyan környezetben pedig, ahol az ellátásbiztonság és a geopolitika a meghatározó erők, a korábban mindenki által rendkívül fontosnak tartott klímavédelem is a háttérbe szorult, ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Miután egy tizenéves halálra késelte egy társát.
A Moszkvának szóló segítségkérések egyelőre süket fülekre találtak.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
