Miközben botrányok, kultúrharcok és a demokráciára leselkedő fenyegetések uralják a címlapokat, az idei szuperválasztási év legnagyobb kérdései végső soron a gazdaságpolitikát érintik. Elvégre is az antidemokratikus populista autoriter tendenciák erősödését is egy elhibázott gazdasági ideológia okozta.
Az USA és Kína közötti vitás kérdésekre általában úgy gondolunk, mint a két ország közötti éles különbségek elkerülhetetlen következményére. Az Egyesült Államok teljesen kapitalista piacgazdasággal rendelkezik, míg a kínai kormányzat erős kézzel irányítja a gazdaságot. Minden hibája ellenére az USA egy demokrácia, míg Kínában egypárti rendszer működik, amely nem tűri a politikai kihívásokat. Bár az USA továbbra is a világ legfőbb hatalmának számít, Kína növekvő gazdasági és geopolitikai ereje az amerikai hegemóniát fenyegeti. Mindeközben az is kijelenthető, hogy számos amerikai-kínai konfliktus abból ered, hogy egyre több dologban látni közös vonásokat a két ország között.
A világ elsőszámú gazdasági kockázata geopolitikai - jelentette ki Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hétfőn, kiemelve "a háború visszatérését a világba és Európába".
Kínába utazik Szijjártó Péter, a külügyminiszter, Facebook posztjában kiemelte: új világrend van kialakulóban, és komoly a veszélye annak, hogy a világ újra blokkokra fog osztódni.
Kedden három neves hazai szakértő vitatkozott a kínai Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative - BRI) jubileumának alkalmából. A szakértők egy része úgy látja, hogy a projekt a teljes "afro-ázsiai térség újrakábelezésére" szolgál, de Kína alapvetően "nem képes a berögzült nemzetközi rendszert átalakítani." Összesen öt témakörben feszegették a a BRI eddigi eredményeit és lehetséges jövőjét.
Európa attól tart, hogy a két legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok és Kína kereszttüzébe kerül. Az Európai Unió saját gazdasági biztonsági stratégiájának kialakításával igyekszik autonómiáját megerősíteni, és ezzel a Washington és Peking által hozott döntésekre való reagálásról való elmozdulást jelzi. Az EU felismerve az ellátási lánc megszakadásait és az ukrajnaihoz hasonló konfliktusokat követően az autokráciától való túlzott függés kockázatait, igyekszik csökkenteni ezeket a sebezhetőségeket. Ursula von der Leyen EB-elnök már a júniusi uniós csúcs előtt bemutatja a válaszcsapás részleteit, ami nem sok jót ígér az Orbán Viktor-féle magyar kormány kínai tőkére építő terveinek.
A Corvinus egyetem “Változásvezetés gyakorlata: vállalatvezetői tapasztalatok” előadássorozata keretein belül beszélt Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója előadása során többek között a minket váratlanul érő energiaválság hatásaira, az erre adott gazdaságpolitikai reakciókra és az orosz-ukrán háború geopolitikai következményeire, a kialakult kétpólusú világrendre is kitért. Hernádi több ponton is hangsúlyozta az azzal kapcsolatos problémákat, hogy a hosszú távú gazdasági ésszerűséget felváltották a rövid távú politikai érdekek, egy olyan környezetben pedig, ahol az ellátásbiztonság és a geopolitika a meghatározó erők, a korábban mindenki által rendkívül fontosnak tartott klímavédelem is a háttérbe szorult, ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak.
A Nemzetközi Valutaalap friss elemzése szerint a gazdasági integráció felbomlása nagyon lehúzza a globális növekedési kilátásokat. Az IMF szerint mindez a szegényebbek helyzetének romlását hozhatja.
Az elmúlt 30 évben - talán a közhiedelemmel ellentétben - a világon jelentősen igazságosabbá vált a jövedelemeloszlás - derül ki Branko Milanovic közelmúltban megjelent átfogó tanulmányából. A neves közgazdász elefántábrájának ormánya nem konyul le, mert a világszintű intenzív elmozdulást leginkább Kína húzta felfelé. A leggazdagabbak továbbra is egyre gazdagabbak a fejlett világban, és Magyarországon is alig látszik a szegényebb rétegek felzárkózása.
A Kereskedelmi Világszervezet pénteken kimondta, hogy a Donald Trump elnök által az acél- és alumíniumimportra kivetett amerikai vámok ellentétesek a globális kereskedelmi szabályokkal, írja a Reuters.
A vártnál magasabb inflációs adat kedden alaposan megijesztette a befektetőket, a tengerentúli tőzsdéken több mint két éve nem látott eladási hullám söpört végig. A kamatemelési és inflációs kilátásokkal kapcsolatban azóta több neves guru is elmondta a véleményét, most az egykoron Soros György alatt, a Quantum alap portfóliómenedzsereként dolgozó veterán sztárbefektető Stanley Druckenmiller osztotta meg vélekedését a globális gazdaság és a részvénypiac kilátásaival kapcsolatban.
Az utóbbi két-három évben a közbeszéd szerves részévé váltak a globális értékláncok megszakadásáról és a kereskedelem akadozásáról szóló diskurzusok. Előbb a járvány okozta lezárások miatt akadozott a nemzetközi kereskedelem, majd az Ever Given hajó Szuezi-csatornában való elakadása, az idei évben pedig az orosz-ukrán konfliktus okozott hasonló ellátási problémákat szinte a világ minden táján. Az utóbbi időben az amerikai házelnök Tajvanba látogatása borzolta fel a kedélyeket, melynek következményeket pattanásig feszült a helyzet Tajvan (Kínai Köztársaság) és a kontinentális Kína (Kínai Népköztársaság) között. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy miért van kiemelkedően fontos szerepük a globális értékláncok a gazdaságok működésében, és milyen következményekkel járna, ha a konfliktus következtében korlátozások alá kerülne a Tajvani külkereskedelem.
Egyre látványosabbak a jelei annak, hogy Oroszország majdnem minden értelemben elveszíti a közel három hónapja elindított háborúját Ukrajna ellen. Ez hatalmas csapás a nagy medve birodalmi ambícióira és a Szovjetunió modern változatának visszaállítására. Bár Moszkva több stratégiai hibát is elkövetett a katonai lépések során, illetve a felkészülés és az utánpótlás vonalak biztosítása kapcsán, a legnagyobb baklövést nem is a harctéren tette meg, hanem a szívek megnyerésében. Ebben bizony nagyon rosszul áll Oroszország és az elmúlt hónapok tovább rontották a helyzetet, ami a geopolitikai küzdőtéren végzetesnek bizonyulhat.
Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója a befektetőknek írt éves levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború a több évtizede tartó globalizáció végét hozza el, ezzel párhuzamosan pedig jelentős lesz az inflációs nyomás a világban – számol be a hírről a Financial Times.
A klímaváltozás kérdése ma már a mindennapok állandó témája. Sokat hallhatunk arról, hogy mennyire fontos a globális összefogás a folyamat fékezése érdekében. Arról azonban már jóval kevesebbet, hogy milyen geopolitikai konfliktusokhoz vezethet a klímabarát működésre való átállás. Ennek ugyanis lesznek győztesei és vesztesei is, és a világ országai már most számos lépést tesznek annak érdekében, hogy az utóbbi kategóriába kerüljenek, sokszor mások kárára. Ennek a folyamatnak a megértéséhez járul hozzá a Foreign Affairs vonatkozó elemzése, ugyanis mindenki érdeke, hogy a végén ne az egész világ találja magát a vesztesek oldalán.
A digitális szolgáltatásokra épülő új gazdasági világrend van kialakulóban. Milyen lehetőségeket, feladatokat jelent mindez Magyarország számára? Ezt tekinti át az Összkép magazin Marc Levison a globalizáció történetét bemutató elemzéséből kiindulva.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A Munkáspárt már a választások előtt közölte, hogy erre készül.
Látványos átalakulásokat hozott 2008 a hazai ingatlanpiacon.
Már számos ország vezetője is gratulált az új elnöknek.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.