Harold James: Bár a globalizmus elleni küzdelmet hirdeti, Trump valójában globalista

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Donald Trumpnál következetesebben senki sem ítéli el a globalistákat és a globalizmust. Lehet, hogy a vám a kedvenc szava, de a globalista a kedvelt jelzője. Milyen ironikus tehát, hogy Trump és második adminisztrációja egy überglobalista monstrumként működik.

Az biztos, hogy Trump MAGA (Make America Great Again) mozgalma arról szól, hogy az USA elfordul a világ többi részétől. Charles Lindbergh pilóta 1930-as évekbeli America First izolacionista mozgalmát idézve a MAGA célja a gazdasági kapcsolatokat évtizedek óta alátámasztó határokon átnyúló kötelékek lebontása.

A MAGA időszaka előtt a szabad és nyitott kereskedelem elősegítése volt napirenden. Az olyan országokat, mint Kína és Oroszország, azzal a feltételezéssel vették fel a Kereskedelmi Világszervezetbe, hogy a globális gazdaságba való integrációjuk a politikai liberalizáció felé fogja terelni azokat. Minden évben nagy számban érkeztek bevándorlók (képzettek és képzetlenek) Amerikába olyan gazdasági lehetőségeket keresve, amelyeket otthon nem találtak.

A liberális világrendet azonban mára felváltotta Trump elképesztő vámkivetési sorozata – amely többnyire Amerika régi barátai és szövetségesei ellen irányul – és a bevándorlók gyakran brutális kitoloncolása.

Ráadásul, míg korábban az Egyesült Államok a nyílt tőkepiacok globális rendszerét biztosította, most Trump tanácsadói rendkívüli intervenciós intézkedéseket javasolnak egy új rendszer bevezetésére. Többek között rövid lejáratú állampapírokat akarnak nagyon hosszú lejáratú kötvényekké alakítani, ami rendkívül zavaró lépés, amelyet a legtöbb kötvénytulajdonos fizetésképtelenségnek tekintene.

A Trump-kormányzat célja minden esetben az, hogy lebontsa egy olyan rendszer pilléreit, amelyet sok MAGA-hívő már nem tart előnyösnek az USA számára.

A valóság azonban az, hogy Trump még mindig teljes mértékben részt vesz a globalizációs játékban. Legfontosabb tanácsadója és pénzügyi támogatója, Elon Musk üzleti érdekeltségek hatalmas nemzetközi portfóliójával rendelkezik – különösen Kínában –, és magának Trumpnak is szerte a világban vannak ingatlanérdekeltségei. Az ilyen globális érdekek központi szerepet játszanak az új amerikai politikában. Az egyetlen valódi kártyalap, amelyet Trump kijátszhat annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Vlagyimir Putyin orosz elnököt, az az orosz energia- és ásványkincsszektorba történő nagymértékű amerikai befektetések kilátásba helyezése.

Trump "tranzakciós" megközelítése (a nemzetközi üzletek kötése) valójában globalizmus, csak más néven.

A "globalista" kifejezés Ernst Jäckh-től, a Columbia Egyetem emigráns német tudósától származik, aki az 1943-ban megjelent, The War for Man’s Soul című könyvében a "hitlerizmus" természetének leírására használta azt. A náci vezér, írta Jäckh, „egy "szent háborúba" kezdett, mint a "kiválasztott nép" Isten által küldött vezetője, aki nem az imperializmusra, hanem a globalizmusra lett megteremtve”.

Hitler és Sztálin egyaránt globalisták voltak abban az értelemben, hogy a hódításban és a befolyási övezetük kiterjesztésében látták saját rezsimjük érdekeinek előmozdításának kulcsát.

Mindketten még földgömböt is tartottak az íróasztalukon – ezt ábrázolta szatirikusan Charlie Chaplin A nagy diktátor című filmje. A kifejezés hamarosan megjelent Amerika világban elfoglalt helyéről szóló vitákban is. A II. világháború után az amerikai internacionalizmus ellenzői (néha helyesen) pejoratív jelzőként használták a kifejezést az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszerével vagy az USA koreai, vietnami és közel-keleti beavatkozásaival szemben. Ezekben az esetekben a kifejezésnek volt némi retorikai ereje, mert azt még mindig azon globális szintű hatalomszerzés leírására értelmezték, amely nélkülöz minden mögöttes etikai elvet.

Igaz, egyes MAGA-pártiak valóban azt állítják, hogy a világrend átalakítására tett kísérletükben egy mélyebb elvet követnek. Ez a szuverenizmus nevet viseli, azt az elképzelést, hogy egy országnak a saját állampolgáraival szemben van kizárólagos kötelessége. Ahogy J.D. Vance amerikai alelnök januárban a Fox News-nak nyilatkozta: „Szereted a családodat, aztán szereted a szomszédodat, aztán a közösségedet, aztán a országod polgártársait. És ezután foglalkozhatsz a világ többi részével, kezelheted prioritásként azt”. Ezt követően Musk X platformján magyarázatként ezt posztolta: „Csak guglizz rá az 'ordo amoris'-ra.”

Bár Vance támogatói valószínűleg nem értették az utalást, az az értelmiség körében heves vitát váltott ki. Az ordo amoris ("a szeretet rendje") Szent Ágoston azon leírására utal, amelyben az isteni szeretet következményeit mutatja be. Hogyan tarthatják fenn a keresztények az összes ember szeretetére vonatkozó kötelességüket, amikor ez a szeretet elkerülhetetlenül döntésekkel, vagy ahogy a modern kor politológusai nevezik, kompromisszumokkal jár együtt? Vance válasza az, hogy a jótékonykodásnak (caritas) először azok felé kell irányulnia, akik a legközelebb állnak hozzánk.

De az ágostoni vagy a keresztényi hagyományban valójában sehol sem szerepel, hogy a család az első, majd a közeli szomszédok, és így tovább. Éppen ellenkezőleg, a caritas mindig is kifejezetten az idegenekkel szembeni kötelességekre utalt, és a globalizáció már régóta azt jelenti, hogy az ilyen interakciók nagy távolságokon keresztül megtörténhetnek.

Bámulatba ejtő és rávilágító módon Ferenc pápa – aki sokkal nagyobb hitelességgel bír a katolikus doktrínára vonatkozó kijelentések terén, mint a nemrég áttért Vance – pontosan ezt fejtette ki az amerikai püspököknek írt levelében. „Az igazi ordo amoris, amelyet elő kell mozdítani – magyarázza Ferenc pápa – az az, amelyet az irgalmas szamaritánus példabeszédén való állandó elmélkedés által fedezünk fel.”

Hasonlóképpen, II. János Pál, a lengyel pápa, akit sok konzervatív egykor imádott, mindig hangsúlyozta, hogy a szolidaritás – a testvéri szeretet – központi szerepet játszik a megfelelően rendezett erkölcsi univerzumra vonatkozó keresztény felfogásában. XII. Pius pedig, ahogy Ferenc pápa levele is hangsúlyozza, apostoli konstitúciót fogalmazott meg a migránsokról való gondoskodásról.

A globalizmus, mint a nem etikus módon történő nemzetközi szintű előnyszerzés, a MAGA középpontjában áll.

Az olyan víziót támogat, amely végső soron zűrzavart, nem pedig rendet fog teremteni. Jäckh-nek igaza volt a világ lelkéért folytatott harcot illetően. Az USA számára a megváltás most abban rejlik, ha Amerika újra elveket (jó erkölcsöt) követővé válik (Making America Principled Again).

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Harold James
A Princeton Egyetem történészprofesszora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) történésze. Számos könyv szerzője, amelyek többek között a két világháború közötti Németország vagy az IMF történetével, az európai monetáris unióval, illetve a globalizáció kérdésével foglalkoznak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images