Az euró bevezeti önmagát? A többség már devizában takarítana meg!

Ezer fős, az internetező felnőtt népességre reprezentatív felmérésben vizsgálta a 21 Kutatóközpont és a Portfolio, hogy miként vélekednek a magyarok az életbiztosítások különböző típusairól, melyiket tartják a leghasznosabb megoldásnak, és milyen múltbeli tapasztalataik vannak a szolgáltatáshoz kapcsolódóan. A kutatás szerint a magyarok igen jelentős hányada rendelkezik életbiztosítással, de az egyes korosztályok nagyon másképp viszonyulnak a témához. A felmérés eredményeiből csemegézünk.

A megkérdezettek 46%-a mondta azt, hogy van életbiztosítása, férfiak körében kicsit magasabb, nők körében kicsit alacsonyabb volt ez az arány. A korosztály szerinti megoszlásban jóval nagyobb különbözőségek láthatók: a 30 évnél fiatalabbak közül alig 28% mondta azt, hogy rendelkezik ilyen szerződéssel, míg az ötvenes éveikben járók 59%-ának van életbiztosítása.

A legelterjedtebb típusnak a kockázati (halálesetre szóló) életbiztosítás bizonyult, az életbiztosítással rendelkező válaszadók 46%-ának van ilyen szerződése. Ugyancsak népszerű az egészségbiztosítások (27%) és a nyugdíjbiztosítások (23%) csoportja is, míg kötetlen megtakarítási célú életbiztosítással csak a válaszadók 16%-a rendelkezik.

A magasabb iskolai végzettség általában azzal jár, hogy az egyénnek nagyobb eséllyel van életbiztosítása. Mind a nyugdíjbiztosítások, mind az egészségbiztosítások terén több mint kétszer akkora a lefedettség a felsőfokú végzettségűek körében, mint az alapfokú végzettségű válaszadóknál. Kötetlen megtakarítási célú életbiztosítás esetén pedig pontosan kétszer annyian mondták a diplomások közül, hogy van ilyen szerződésük, mint az alapfokú végzettségű résztvevők közül.

A legtöbben saját elhatározásból indítanak életbiztosítást: a nyilatkozók 59%-a mondta azt, hogy ő magának akart ilyen szerződést. További 18% válasza alapján egy tanácsadó meggyőzőereje kellett a döntéshozatalhoz, a biztosítással rendelkezők 10%-a pedig egy banki előírás miatt kötötte meg a szerződést.

A felmérés arra is kitért, hogy milyen okból nincs életbiztosításuk mindazoknak, akik elmondásuk szerint nem rendelkeznek ilyesmivel. Ebben a kérdésben korosztályonként igen eltérő mintázatok rajzolódtak ki. Például a legfiatalabbak 30%-a bevallotta, hogy egyelőre érdektelen számára a téma, és csupán 4%-uk vélekedett úgy, hogy pénzügyileg nem éri meg a konstrukció. Ezzel szemben a 60-74 éves korosztály 18%-a van azon a véleményen, hogy nem éri meg életbiztosítást kötni, miközben 18%-uk mondta azt, hogy nem foglalkozott a témával. Azt minden korcsoportból elhanyagolható gyakorisággal jelölték, hogy információhiányban szenvednének, és emiatt nincs életbiztosításuk.

Akiknek volt már életbiztosításuk, közülük 48% mondta, hogy még nem volt tapasztalata a szolgáltatással, 31% elégedett volt, míg 21% csalódott a szolgáltatással kapcsolatban. Az életkor előrehaladtával logikus módon csökken azoknak az aránya, akiknek még nem volt tapasztalatuk a meglévő szerződésük szolgáltatási színvonalát illetően.

Megjegyzendő, hogy egy életbiztosítással való elégedettség megmérése igen nehéz, hiszen az ügyfél gyakran több évtizeden keresztül csak fizeti a díjat, de nincs tapasztalata a szolgáltatással, az elhalálozása esetén pedig a kedvezményezetteknek lesz tapasztalatuk. Tényleges saját tapasztalat például oly módon keletkezhet, ha elérkezik egy megtakarítási célú szerződés lejárata, és a biztosító egyösszegű kifizetést teljesít, vagy elkezdi folyósítani a járadékot. A kapott eredményekből az is kiolvasható, hogy akiknek jelenleg is van életbiztosításuk, nekik nem igazán van róla véleményük. Érdekesség, hogy a 65 év felettiek rendkívül felülreprezentáltak abban a csoportban, akiknek jelenleg nincs életbiztosításuk, de korábban volt, és elégedetlenek.

A legtöbbek szerint egy jó életbiztosítás elsődleges funkciója, hogy halál esetén gondoskodjon a családtagokról. Érdekesség, hogy mind a nyugdíjcélú előtakarékosságot, mind az egészségügyi ellátás finanszírozását a fővárosi lakosok jelölték meg a legnagyobb gyakorisággal. Mindeközben az összes megkérdezett 6%-a úgy vélte, hogy a felsorolt célok közül egyikre sem jó életbiztosítás.

Akiknek nincs életbiztosításuk, őket megkérdezték, hogy kötnének-e a jövőben ilyen szerződést. Közülük 46% elzárkózott ettől, 20% bizonytalan volt a kérdésben, a fennmaradó 36% azonban úgy nyilatkozott, hogy kötne valamilyen típusú életbiztosítást. A legtöbben egy univerzális, számos különböző célra alkalmas biztosításra lennének nyitottak (9%), 8% indítana el egy egészségbiztosítást, valamint 7% hajlandó lenne kötetlen megtakarítási céllal szerződni.

Felettébb népszerűnek tűnik a devizás befektetés is: a megkérdezettek közül a férfiak 25%-a, a nők 20%-a leszögezte, hogy kizárólag külföldi devizában indítana megtakarítási célú életbiztosítást – ez a hazai piac kínálata alapján euró vagy dollár alapú megtakarítás lehetne. További 40% (férfiak), illetve 31% (nők) mondta azt, hogy lehet szó arról, hogy devizában kezdjen takarékoskodni. Összesen a válaszadók 57%-a volt nyitott a devizás megtakarításokra.

Állampapírból viszonylag kevesen ülnének át életbiztosításba. Akiknek van ilyen típusú befektetésük, ők 32%-ban úgy nyilatkoztak, hogy a most felszabaduló pénzüket ismét állampapírba helyeznék. Az ingatlanbefektetést 8% jelölte meg, összesen 15% pedig nyitott arra, hogy életbiztosítás igénybevételével alakítsa át a befektetési portfólióját.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ