A szükséges engedélyek megszerzése után lezárult a Magyar Posta Életbiztosító és a Magyar Posta Biztosító kétharmados tulajdonrészének megvásárlására vonatkozó tranzakció, amelynek értelmében a Waberer’s vált a társaságok többségi tulajdonosává.
Az első negyedévi 14% és az első félévi 25% után az év első három negyedévében már 27%-kal emelkedett a CIG Pannónia díjbevétele az egy évvel korábbihoz képest, különösen a biztosító hagyományos piacának tekinthető unit-linked biztosításoknak köszönhetően. A pénteken reggel megjelent gyorsjelentés alapján az egyedi tételekkel korrigált nyereség 3,7 milliárd, a számviteli nyereség 3,1 milliárd forintra emelkedett.
„Megígérni nem tudom, de minden jel arra mutat”, hogy 2026-ban már nem lesz biztosítói extraprofitadó – mondta az NGM államtitkára a Magyar Biztosítók Szövetsége csütörtöki éves konferenciáján. 2025. január 1-jével hatályba lépnek a Magyar Nemzeti Bank etikus 2.0 életbiztosítási koncepciójának első szabályai, és előkészület alatt állnak az új uniós szabályok is. A szektor díjbevétele – főleg az inflációkövető árazásnak köszönhetően - idén még két számjegyű mértékben bővülhet, jövőre ez nehezebben fog összejönni. A biztosítóktól mintegy 200 milliárd forintnyi pótlólagos állampapír-vásárlás várható jövőre ennél is nagyobb, de csökkenő összegű különadó befizetése fejében. Nagy előrelépésként értékelték a konferencia résztvevői a biztosítási szektorban megindult élénk kommunikációt és az egy irányba húzást.
A szektor egésze szempontjából kedvezően változik 2025-ben a biztosítók extraprofitadójának (hivatalos nevén pótadójának) a szabályozása: bár a kulcsok módosításával egyes biztosítók jól, mások rosszabbul járhatnak, ha képes lesz a szektor 150-200 milliárd forinttal növelni állampapír-állományát, akkor ennek 30%-ával, vagyis mintegy 50-60 milliárd forinttal csökkentheti extraprofitadóját. A továbbra is élő másik különadóval, a biztosítási adóval együtt 213 milliárd forintot remél a kormány jövőre a szektortól.
Az MNB 50,5 millió forint fogyasztóvédelmi és felügyeleti bírságot szabott ki az OVB biztosítási többes ügynökre a biztosítási alapú befektetési termékek átkötéséhez kapcsolódó jogsértő tájékoztatási gyakorlata, továbbá panaszkezelési és adatszolgáltatási hiányosságok miatt - közölte a felügyelet. Az OVB máris reagált a határozatra, jelezve, hogy az MNB által vélelmezett esetek az adott időszak unit-linked szerződéskötéseinek kevesebb mint 2%-át, és az összes szerződéskötés 0,36%-át teszik ki.
Magyarország, illetve a KBC Csoport első digitális nyugdíjbiztosításával állt elő a K&H.
Idén lett tíz éve, hogy elindultak az adójóváírás ígéretével értékesített nyugdíjbiztosítások Magyarországon. Egy évtized alatt félmillióan kötöttek maguknak ilyen szerződést, és tették a nyugdíjbiztosításokat a magyar öngondoskodási piac egyetlen, azóta is töretlenül bővülő szegmensévé. Jó hír, hogy végül a lakáscélú feltörés lehetővé tételére vonatkozó kormányzati tervekből is kihagyták a terméket, így szabadon növekedhet tovább. Röviden bemutatjuk, hová fejlődött mára a piac, és mi is a pontos igazság az értékesítők egyik kedvenc ügyfélcsalija, a 20%-os hozamígéret mögött.
Jövőre már egységesen április 30-ai biztosítási fordulónappal hirdeti meg a lakásbiztosítási kampányt a kormány, a biztosítók 100 milliárd forint körüli extraprofitadója pedig legalább 50 milliárd forinttal csökkenhet 2025-ben. A hosszú távú megtakarítások jövő évi, lakáscélú feltörhetősége csak az önkéntes nyugdíjpénztárakra fog vonatkozni – hangzott el a FBAMSZ konferenciáján. Eközben már zajlik az MNB etikus 2.0 koncepciója szerinti, nagyobb ügyfélértéket megcélzó életbiztosítási gyakorlatra való átállás is.
Aki időben elkezd gondoskodni önmagáról, az évek során olyan nagyságú összeget halmozhat fel, ami biztosíthatja az időskori megélhetését. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink az állami nyugdíjat milyen egyéb megtakarításokkal tervezik kiegészíteni, hogy ugyanazt az életszínvonalat fenn tudják tartani, mint az aktív éveikben.
Adómentesség bevezetésével ösztönözné a kormány, hogy a lakosság a hosszú távú (például nyugdíjcélú) megtakarításainak egy részét inkább lakásvásárlásra, építésre, felújításra vagy hiteltörlesztésre fordítsa. A még véglegesítés előtt álló döntés háttérbe szorítaná a hosszú távú pénzügyi öngondoskodást a lakáscélú önerő mielőbbi előteremtése és a fogyasztási fordulat felgyorsítása érdekében. Potenciálisan 11 ezer milliárd forintnyi megtakarítást érinthet a változás, ebből becslésünk szerint évi 100-300 milliárd forintot mozgatna meg egy ilyen vitatható intézkedés. Kérdés, nem lesz-e túl nagy áldozat ez hosszú távon.
Ahelyett, hogy fogyasztana, megtakarít a magyar: miközben a kiskereskedelmi forgalommal komoly gondok vannak, a megtakarításoknál 2005 óta nem láttunk akkora emelkedést, mint az elmúlt egy évben. Ráadásul most már reálértéken is jelentősen gyarapodtak a háztartások, másfél évnyi visszaesést magunk mögött hagyva ezzel. A relatíve magas megtakarítási ráta és a hozamkörnyezet egyaránt kedvez a piacnak, és hosszú idő után először újra akadt olyan megtakarítási forma a második negyedévben, amely tranzakciós alapon az állampapírokat és a befektetési alapokat egyaránt megverte. Fontos téma lesz mindez a Portfolio szeptember 17-ei Future of Finance 2024 konferenciáján, érdemes mielőbb regisztrálni a szakmai rendezvényre!
Az MNB-re hivatkozó idén májusi és tavaly szeptemberi adathalász támadások után ismét telefonos csalási kampányt folytatnak magukat a jegybank munkatársainak hazudó kiberbűnözők. Az elkövetési mód újdonsága, hogy a csalók immár az ügyfelek biztosítási, illetve befektetési jellegű megtakarításait is meg akarják szerezni maguknak - közölte az MNB.
16 milliárd forintos nyereséggel és 8,6%-os díjbevétel-növekedéssel zárták az első negyedévet a magyar biztosítók, a körülményekhez képest mindkettő tűrhetőnek számít. Az MNB friss adatai szerint tovább szűkült a pótadó által sújtott egyszeri díjas életbiztosítások piaca, a lakossági vagyon- és felelősségbiztosítások pedig nem úszták meg az inflációkövető drágulást, a biztosítók idén ezzel az eredményüket is javíthatják.
A tavalyinál lassabban, de még mindig két számjegyű mértékben nőtt az első negyedévben a CIG Pannónia: adózott eredményét 59%-kal, díjbevételét 14%-kal növelte az első negyedévben a biztosító – derült ki a csütörtök reggel közzétett gyorsjelentésből. A növekedés motorjai a banki és az alternatív értékesítési csatornák voltak, amelyek 20% körüli mértékben növelték értékesítési teljesítményüket, termékportfólió szinten pedig a unit-linked életbiztosítások, a vállalati vagyonbiztosítások és a csoportos baleset- és egészségbiztosítások húzták felfelé a bevételeket. Az alacsony bázisról növekvő nem-életbiztosítási üzletág bevételi dinamikája elmaradt most az életbiztosításitól.
Díjbevétel-növekedésben a 2008-as pénzügyi válság óta a legjobb évét produkálta tavaly a globális biztosítási szektor, ebben azonban közrejátszott a még 2023-ban is igen magas infláció – állapítja meg az Allianz friss jelentésében, amelyből az is kiolvasható: az életbiztosítások frontján Ázsia számít a legnagyobb piacnak. Az előttünk álló évek dinamikáját ugyan a gazdasági növekedés fogja meghatározni, a mesterséges intelligencia térnyerése azonban ugrásszerű javulást hozhat a költségmegtakarításban és a hatékonyság növelésében.6
Az infláció lecsengésével párhuzamosan felgyorsult a lakossági megtakarítások gyarapodása Magyarországon. A 10% felett ragadó megtakarítási rátának, a rekordszintű állami kamatkifizetéseknek, a kockázatvállalás erősödésének és a kedvező piaci hozamoknak köszönhetően 2006 óta nem látott ütemben, 17,6%-kal gyarapodtak a megtakarítások egy év alatt, ami ritkaságnak mondható, nagyjából 13,5%-os reálnövekedést jelent. Az egyre kevesebbet ígérő állampapírokkal szemben a befektetési alapok lettek az idei első negyedév abszolút sztárjai, és bár a tőzsdei részvények, életbiztosítások és nyugdíjpénztári megtakarítások nem vontak be sok új tőkét, a hozamteljesítményre náluk sem lehetett panasz.
Megjött a friss szállítási adat, de még mindig óriási kérdés, hogy mi lesz az új év kezdetétől.
Négy izgalmas ötletet is megnézünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
