Egy társadalmi egyeztetésre bocsátott friss rendelettervezet alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezete helyett más költségvetési fejezetekből is lehet majd finanszírozni az önkéntes nyugdíjpénztárak költségtérítését. A költségtérítés célja, hogy kompenzálja a pénztárakat a lakáscélú felhasználáshoz kapcsolódó új, havi rendszerességű adatszolgáltatásukért. A változással Nagy Márton minisztériuma reálisan 0,4-0,8 milliárd forint éves költségtől szabadulhat meg.
A Nők40 a magyar nyugdíjrendszer egyedülálló eleme, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy 40 év jogosító idő megszerzése után, akár a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonuljanak, levonás nélkül. Bár ez elsőre kedvezőnek tűnik, hosszú távon anyagi hátrányt is jelenthet, mivel a nyugdíjak évente csak az inflációval nőnek, míg a bérek ennél jellemzően gyorsabban emelkednek. A rendszer a nőket jelentősen kedvezményezi, mivel ők átlagosan hosszabb ideig élnek és tovább kapják a nyugdíjat, mint a férfiak. A Nők40 mindemellett komoly költségvetési terhet jelent, hiszen 2025-ben a teljes nyugdíjkassza 7,5%-át emészti fel.
Januárban 5064 megtakarítótól összesen 12,7 milliárd forintnyi kifizetési igény érkezett be az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz az idei évben lehetővé tett lakáscélú felhasználás céljából – derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai közleményéből. Az átlagosan kivett összeg 2,5 millió forint, a legtöbben hiteltörlesztésre fordítják a pénzt. Ezek a számok jócskán elmaradnak a kormány korábban kitűzött céljaitól: ha az év folyamán nem változna a tagok aktivitása, akkor alig 152 milliárd forint lenne idén a lakáscélú kiáramlás mennyisége, de ilyen következtetést most még több okból sem lehet levonni.
A fosszilis energiahordozóktól való globális elfordulás hatalmas pénzügyi veszteségeket okozhat a következő évtizedekben, miközben a világ egyre inkább a megújuló energiaforrások felé fordul. Egy friss elemzés szerint az átállás akár 2,3 billió dolláros gazdasági veszteséget eredményezhet globálisan, ami különösen fáj az Egyesült Királyságnak, hiszen a brit befektetési alapok és nyugdíjmegtakarítások jelentős része fosszilis eszközökben áll. A szakértők szerint az olaj- és gázipari vállalatok alábecsülik a keresleti trendek változását, ami hosszú távon komoly pénzügyi kockázatokat hordoz.
2024-ben évtizedek óta először csökkent a magántőke üzletág (private equity) által kezelt vagyon – írja a Financial Times. A szektor nehézségekkel küzd a meglévő befektetéseinek értékesítése során, így kevés készpénzt tud visszajuttatni a befektetőihez. Emiatt a nyugdíjalapok és más intézményi befektetők inkább kivárnak, és kevesebb új tőkét bíznak a magántőkealapokra.
Az elfogadás és egyúttal az igény is megnőtt az öngondoskodásra. Az ismeret és az elszántság sajnos azonban még hiányzik - ez derül ki a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár januári 1000 fős reprezentatív felméréséből, melyben a nyugdíjról való gondoskodás fontosságáról kérdezték meg az érintetteket. A válaszok alapján sajnos emelkedett a jövőjük-nyugdíjas létük miatt szorongók aránya. Míg 2021-ben a gazdaságilag aktívak 61%-a, addig az idei válaszadóknak már 68%-a fogalmazott meg aggodalmat. Ezen belül különösen a középkorosztály (35-49 évesek) körében érezhető a félelem, ami 59%-ról 70%-ra ugrott.
Érdekes témában közölt egy friss írást az Európai Alap- és Vagyonkezelői Szövetség (EFAMA), ebben azt fejtegeti, hogy bár a világban egyre elterjedtebbé válik a különféle befektetési alapok összevonása és konszolidációja, végső soron költség szempontból nem biztos, hogy jobban járnak így a befektetők.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak adatai alapján a szektor 2024-ben 13,79 százalékos átlagos nettó hozamról számolhatott be. Az elmúlt két évtizedben először sikerült két egymást követő évben is két számjegyű hozamot elérni. A pénztárak az utóbbi húsz évben versenyképes, az inflációt közel két százalékponttal meghaladó hozamot írtak jóvá tagjaiknak - közölte az MNB.
A Fidelity Investmentsnél az 1 millió dolláros vagy annál nagyobb összegű nyugdíjmegtakarítási (401(k)) számlák száma 27%-kal 537 000-re emelkedett 2024-ben, ami elsősorban a jó részvénypiaci teljesítményeknek köszönhető - közölte a vállalat a Bloomberg szerint.
Az Európai Unió negyedik leggyengébb pontszámát kapta a magyar nyugdíjrendszer az Allianz 2025-ös nyugdíjjelentésében, a legutóbbihoz képest két tizeddel rosszabbodott a helyzetünk. A legsikeresebb megoldást az északi országok adják a nyugdíjproblémára, míg Közép-Európában szinte mindenütt javításra szorul a nyugdíjrendszer. Főként az elöregedés jelent kihívást a fejlett világ országaiban, de a tőkefedezeti nyugdíjpillérek stabil alternatívái lehetnek a felosztó-kirovó (folyó finanszírozású) nyugdíjpillérnek.
Csaknem két évtizede nem nőtt olyan nagy mértékben a magyar lakosság megtakarításainak az állománya, mint tavaly, még az inflációval korrigálva is majdnem rekordot döntött a tavalyi gyarapodás. A kedvező pénz- és tőkepiaci hozamkörnyezet mellett a halmozódó állampapírkamatok is hizlalták a számlákat, de sokan a forint gyengülésén is nyertek. A friss tőke elsősorban a befektetési alapokat választotta, és csak utána következtek az állampapírok, de önmagukhoz képest kiugróan sok pénz ment tavaly a nyugdíjpénztári és az életbiztosítási megtakarításokba is. Szemben a tőzsdei részvényekkel, amelyek szépen hoztak a befektetők konyhájára, viszont friss tőkét nem tudtak bevonzani. A megtakarítási piac helyzetével részletesen is foglalkozunk március 4-ei Biztosítás 2025 konferenciánkon, nem érdemes lemaradni a rendezvényről.
Az első hónap tapasztalatai alapján a lakáscélú felhasználhatóság okán a nyugdíjszolgáltatások és hozamkifizetések normál szintjéhez képest duplájára is nőhetett az önkéntes nyugdíjpénztáraktól kifolyó pénzek összege. Bár ma még kevés információ áll rendelkezésre, feltételezésünk szerint reálisnak tűnik a kormány terve, hogy akár 300 milliárd forint áramoljon ki a nyugdíjpénztáraktól lakáscélokra. A legnépszerűbb cél egyelőre a hitel-előtörlesztés, de az év folyamán más célok is előtérbe kerülhetnek.
Tavaly is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagok által megtakarított vagyon tempós növekedése, de tovább gyarapodott a taglétszám is. A nyugdíjkasszák átlagosan az inflációt jóval meghaladó, 12 százalék feletti hozamot írtak jóvá tagjaik számára - közölte a Pénztárszövetség. A tavalyi adatok alapján átlagosan valamivel több mint 2 millió forint megtakarítás hever önkéntes nyugdíjpénztári számlákon.
Február közepéig mindenki megkapja a tavalyi jövedelme, illetve az önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási befizetései után a munkáltatói, kifizetői és pénztári igazolásokat. Ezek alapján ellenőrizhető az szja-bevallási tervezet, és benne a pénztárakba befizetett összegek után járó adó-visszatérítés. Az igazolásokat nem kell beküldeni a NAV-hoz, de az elévülési idő végéig meg kell őrizni – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2025-ben átlépi az ötmilliárd eurót a hazai zártkörű ingatlanalapok nettó eszközértéke, egyre több befektető keresi az ingatlanbefektetés ilyen formáját. Az Erste Ingatlanfinanszírozás szakértői szerint az ingatlanalapok társaságiadó- és iparűzésiadó-mentessége növeli az ingatlanpiac eredményességét. Viszont a lakossági ügyfelek körében a nyilvános alapok elterjedtek, a minimum belépési összeghatár miatt a zártkörű ingatlan alapokba történő befektetéseket inkább csak intézmények és privátbanki ügyfelek engedhetik meg maguknak.
A Citigroup jövő évtől 12 000 dollárban maximálja, mennyit fizet be a legjobban kereső amerikai alkalmazottai nyugdíjalapjába – írja a Bloomberg.
Más szelek fújnak a miniszter szerint.
Fordulat jöhet a vámháborúban?
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
