Az amerikai elnökválasztás mindig kiemelt piaci figyelmet vonz, hiszen az események gyakran volatilitást okoznak a tőkepiacokon. Milyen mértékben mozgatja ez meg az ügyfélportfóliókat?
Lunczer László: Egy lépéssel távolabbról indulnék, hiszen bár fontos esemény az amerikai elnökválasztás, rendszeresen előfordul olyan tőkepiaci esemény, hogy beavatkozás szükséges a portfóliókban. Nagy hangsúlyt fektetünk a portfóliók egyedi kialakítására, nem célunk a ránk bízott vagyont előre meghatározott kockázatú doboztermékekbe beszorítani. Értelemszerűem másképp kell felkészíteni egy kizárólag kötvényekből álló, egy aktív részvénystratégiát alkalmazó, vagy egy határidős devizapozíciókat tartalmazó portfóliót.
Naszádos Zoltán: Proaktívan menedzseljük a portfóliókat, az elnökválasztás közeledtével csökkentjük a kockázatot.
Cash felhalmozással, alacsonyabb pozícióméretezéssel védjük ügyfeleink vagyonát. Az elmúlt hónapban jelentősen visszavágtuk a részvénykitettséget, ami gyorsan visszaépíthető, amint tisztábban látni.
Ki lehet emelni néhány konkrét módszert, amellyel a piaci mozgásokat jobban lehet kezelni egy volatilisebb időszakban?
L. L.: Az egyik leghatékonyabb módszer - a korábbiakban említetten kívül - a volatilitás kezelésére, a portfóliók kevésbé korreláló eszközökkel való bővítése.
Az alternatív eszközök iránti globális kereslet felerősödött, ezt több kutatás és elemzés is alátámasztja, mivel ezek stabil hozamokat tudnak kínálni bizonytalan piaci környezetben is. Magyarországon is tapasztaljuk, hogy az ügyfelek a legtöbb helyen hasonló portfóliójavaslattal találkoznak. Nálunk lehetőségük van olyan eszközökhöz hozzáférni, amelyek nem mindenhol elérhetőek, például régiós ingatlan- és megújulóenergia-projektekhez.
Melyek itthon a legkeresettebb alternatív befektetések?
N. Z.: Nálunk a legkeresettebb alternatív eszközosztály az ingatlan, azon belül széles skálán kínálunk megoldásokat. Egy 100 000 eurós kezdeti befektetéssel – ami ma egy budapesti kislakás ára – ügyfeleink diverzifikált régiós ingatlankitettséget építhetnek fel, közép-európai irodaházakat, bevásárló- és logisztikai központokat, valamint európai megújulóenergia-beruházásokat emelve portfóliójukba. Ezek mindegyike kétszámjegyű eurós hozamot céloz, amelyet eddigi teljesítményük igazolni tudott.
Ha egy befektető a részvény- és kötvénykitettségen túl portfóliójának egy részét alternatív eszközökbe allokálja, egy magas hozampotenciállal bíró, jól diverzifikált, kevésbé volatilis befektetési struktúrát hozhat létre.
Az ügyfelek kiemelkedő érdeklődést mutatnak a most induló prágai prémium ingatlanfejlesztési projekt iránt. A magyar privátbanki ügyfelek többsége rendelkezik már befektetési célú ingatlannal, elsősorban Magyarországon, viszont egyre népszerűbb a külföldi befektetési célú lakásvásárlás is. Ezt a magasabb árfekvés mellett egyéb extra teendők és az ezekkel járó költségek is nehezítik.
Egy átlagos hazai ingatlan árából lehet beszállni egy 1100 lakásos prágai lakásfejlesztési projektbe kétszámjegyű eurós hozamcél mellett, értékpapírosított formában.
Ha valaki lakást is vásárolna, az alap befektetői elsőbbségi hozzáférést kapnak a kínálathoz még a hivatalos értékesítés elindulása előtt. Hasonlóan vonzó tud lenni azonos belépési limit mellett európai nap- és szélerőmű projekteket vagy irodaházakat birtokolni. Jellemzően az ilyen lehetőségek inkább intézményi befektetők számára voltak elérhetőek ezidáig.
Sokak szerint már nagyon érik egy jelentősebb korrekció a tőkepiacokon, ez pedig az ingatlanpiacra is negatív hatással lehet. Hogy látjátok, mennyire kell tartani ettől a forgatókönyvtől?
L. L: A magas kamatkörnyezet nemcsak itthon, hanem külföldön is csökkentette a beruházásokat, így jól látható a beszűkült kínálat az itthoni új lakások piacán (gondolunk itt a megkezdett építési adatok 2022 óta tartó csökkenésére), valamint régiós szinten is. A kamatpálya esetén látszik már a fordulat, és bár a részvénypiaci árazások túlfeszítettek, továbbra is rengeteg pénz áll pénzpiaci és kötvény eszközökben, amit a csökkenő kamatok „kisöpörhetnek” és még gyengélkedő részvénypiac esetén is megjelenhet az ingatlanpiacokon.
Itthon is erősödnek azok a hangok, hogy a jövőre forduló lakossági állampapírok kamata és akár tőkéje is megjelenhet addicionális keresletként.
A volatilis piaci környezet egyben devizaoldalon is nagy mozgásokat okozhat. Ezt ki szoktátok „használni” a hozamnövelés érdekében?
L. L.: Nagy hangsúlyt fektetünk a devizakitettség aktív kezelésére. Elsősorban euróban és dollárban fektetünk be, de a forintban tapasztalható mozgásokat is igyekszünk kihasználni mindkét irányban.
Az elmúlt 1,5-2 évben volt értelme a devizás porfóliók forintra fedezésének, így lehetett többlethozamot elérni. Ellenben az utóbbi időben csökkent a forint kamatkülönbözete a főbb devizákhoz képest – amit időszakosan tompít a fejlett országok jegybankjainak kamatcsökkentése – azt gondoljuk, hogy nem ad már akkora hozamtöbbletet a visszafedezés, ezzel magasabb árfolyamszintekre vagy a kamatkülönbség lényeges változására várunk.
Hogyan néz ki a magyar és külföldi eszközök aránya egy átlagos portfólióban? Mennyire jellemző a hazai értékpapírok iránti kereslet?
L. L: Nehéz általánosítani, mivel egyediek a portfóliók, de minimális a magyar eszközök aránya. Elsősorban a hazai vállalatok devizában denominált kötvényei attraktívak, valamint forintlikviditást menedzselünk. A stratégiai kitettségeket külföldi eszközök alkotják, az egyedi részvények mellett jól diverzifikált valamint tematikus ETF-eket keresünk, kötvénykitettséget pedig stabil pénzügyi mutatókkal rendelkező vállalatok kibocsátásaiból és természetesen állampapírokból építjük fel.
Melyik az a piac – régiósan és globálisan -, amelyen most a legaktívabbak a magyar ügyfelek? Hogy látjátok ezt a trendet 1-3 év múlva?
N. Z.: Ami a kötvényeket illeti– az egy éven belüli lejáratokon túl - olyan eszközöket keresünk, amelyek esetében a kockázati tényezőket részletesen meg tudjuk ismerni. Az elmúlt időszakban a régiós piacokon voltunk aktívak. Habár már túl vagyunk egy jelentős hozamesésen, továbbra is úgy gondoljuk, hogy - főleg a görbe távolabbi felén - van még tér a trend további folytatódására. A régiós - főleg eurós és dolláros - államkötvények mellett folyamatosan figyeljük a még mindig vonzó vállalati kibocsátásokat. Ezek egy jelentős részéhez hozzáférünk.
A részvénypiac esetében az amerikai piacon voltunk a legtevékenyebbek. Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapban szignifikánsan visszavágtuk a részvénykitettségeket, továbbra is ez az a piac, amelyet a leginkább figyelemmel kísérünk. Úgy gondolom, hogy 1-3 éves időtávon ez nem fog nagy mértékben megváltozni, viszont addig is próbálunk nyitott szemmel járni és lehetőségeket keresni az egyéb fejlett- és fejlődő piacokon. Az elnökválasztás eredménye ezek alakulását jelentősen befolyásolhatja, gondolok itt főleg Kínára és a latin-amerikai országokra. Ami a szektorokat illeti, továbbra is naprakészen követjük a technológiai szektort, ahol a mesterséges intelligencia fejlődése is új lehetőségeket kínál. Ezenkívül az AI energiaigényének várható robbanásszerű növekedése például a nukleáris vagy egyéb alternatív módon előállított energia iránti kereslet megugrását vetíti előre, ezért kiemelten foglalkozunk ezzel a területtel.
A cikk megjelenését a Capital W támogatta.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
