Mibe fektessek, ha csak havonta 20 ezer forintot tudok félrerakni?

Lakás-takarékpénztár

Jelenleg a legmagasabb garantált hozamot lakástakarék konstrukciókkal lehet elérni Magyarországon, az itt összegyűlt pénz felhasználása azonban korlátozott, a mostani ingatlanárak mellett pedig családon belül több szerződést kell indítanunk ahhoz, hogy egy lakásra elég pénzt össze tudjunk szedni és valószínűleg hitel felvételére is szükség lesz.

Fontosabb tudnivalóik, hogy

• évi 30%-os állami támogatás jár erre a termékre, viszont ez nem tőkearányos (vagyis nem ennyi a hozam), hanem befizetésarányos és évi 72 000 forintban van maximálva, ami azt jelenti, hogy havi 20 000 forint (+150 forint számlavezetési díjjal) érdemes LTP-szerződést indítani, ha ezt teljes mértékben ki akarjuk használni
• a legjelentősebb költségelemet az 1%-os számlanyitási költség jelenti, amit a szerződéses összegre, azaz a megtakarítási időszak alatt összegyűlt összegre, kamataira, az állami támogatásra és a felvett hitelre számolnak ki, akkor is, ha utóbbit nem igényeljük. Néha ezt az költséget a pénztárak elengedik,
• az összegyűlt pénzt csak lakáscélra (vásárlás, felújítás, korszerűsítés, hitelkiváltás, stb.) lehet felhasználni, a kiutalási időszak pedig két hónap (idén június előtt kötött szerződésekre három hónap). Ha a lakáscél nem valósul meg, az állami támogatást nem kapjuk meg, és szinte minden esetben negatív lesz a tőkearányos hozamunk.

Ha a tőkearányos megtérülést szeretnénk maximalizálni, érdemes négyéves megtakarítási időszakot választani, ezzel viszont alig 2,5-3 millió forintot tudunk összerakni lakáscélra, hitellel együtt. Ezt tudjuk megtöbbszörözni családon belül egyszerre több szerződés indításával.

Személyre szabott kalkulációt a Pénzcentrum LTP kalkulátorával készíthet.

Részletesen erről a termékről és arról, hogy érdemes vele trükközni, itt írtunk:

Rendszeres díjas, megtakarítási célú életbiztosítás

Ha megtakarításunk mellé

• haláleseti biztosítást (és esetlegesen kiegészítőket),
• tanácsadót,
• adózási előnyöket (vagy adómentességet) szeretnénk,

jó döntés lehet egy rendszeres díjas, megtakarítási célú életbiztosításban félre tenni.

Két kategóriába sorolhatjuk a megtakarítási célú életbiztosításokat:

• unit-linked biztosítások esetén saját magunknak kell összeállítanunk (tanácsadó segítségével) eszközalapokból a befektetési portfóliónkat, így potenciálisan nagyobb hozamra és nagyobb volatiltásra is fel kell készülnünk, mint a vegyes biztosításokkal,
• a vegyes biztosítások viszont szerződésben garantálják, hogy legalább mekkora hozamot írnak jóvá évente a megtakarításunkra, ez az úgynevezett technikai kamat, amely jelenleg 2,3%-ban van maximálva törvényileg forint alapú termékeknél (eurós termékeknél 1,1%). A pénzünket be is fektetik (jellemzően állampapírokba) és a piaci hozam egy részét (jellemzően 80-100%-át, de legalább 60%-át) jóvá is írják a számlánkon. Persze mindebből még lejönnek a költségek.

A rendszeres díjas, megtakarítási célú biztosítások egyik fő buktatója a magas költség, amely azonban jelentősen, szektorszinten mérséklődött idén az MNB etikus életbiztosítási szabályozásának köszönhetően.

Az MNB oldalán a termékek költségeit eszközalapokra lebontva, egy mutatón keresztül kifejezve elérhetjük, ez a Teljes Költségmutató (TKM). A unit-linked és vegyes biztosítások hozampotenciáljáról pedig itt írtunk:

Nyugdíj

Mára már szinte közhellyé vált, hogy várhatóan jelentősen csökkenni fog az állami nyugdíj (sokak szerint olyan szinten, hogy megélni is lehetetlen lesz az állami nyugdíjból is 2-3 évtized múlva), ezért az állam 20%-os adójóváírással támogatja azokat, akik kifejezetten nyugdíjcélra tesznek félre rendszeresen. Három államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma létezik: a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítás. Utóbbiak az előző csoportnak is részei, hiszen ezek is megtakarítási célú életbiztosítások. Mindhárom esetben igénybe vehető 20 százalék állami támogatás a számlára (NYESZ esetében 100-130 ezer, nyugdíjbiztosítás esetében 130 ezer, nyugdíjpénztár esetében 150 ezer forintos plafonig, együttesen legfeljebb 280 ezer forintig). Főbb jellemzőik, hogy:

• A NYESZ esetében találkozhatunk a legbarátságosabb költségszerkezettel, viszont itt saját magunknak kell döntenünk a befektetésünk allokálásáról, a vagyonunk kezeléséről.
• A nyugdíjpénztárral más dolgunk nincs, mint fizetni a tagdíjat, itt a szolgáltató gondoskodik a vagyonkezelésről, nekünk csak azt kell végiggondolnunk, hogy milyen időtávban szeretnénk befektetni és ennek kapcsán mekkora kockázatot vállalunk.
• A nyugdíjbiztosítások jellemzően a legdrágábbak a piacon, viszont számos plusz szolgáltatást kapunk cserébe, mint a kockázati biztosítás, a garantált hozam lehetősége (vegyes biztosítások esetén), a tanácsadó segítsége, stb. Január 1-jén lépett életbe az etikus életbiztosítási koncepció is, amely többek közt a (nem csak nyugdíjcélú) termékek költségeit csökkentette, átláthatóbbá tette őket és az eszközalapok kínálatát is összehangolta.

Ezeknél a termékeknél az adózás is kiemelten fontos, ennek szabályait ebben a táblázatban foglaltuk össze:

Bankbetét

A jelenlegi, alacsony hozamkörnyezetben nem feltétlen érdemes bankbetétben gyűjtögetni a pénzünket (az MNB adatai szerint az éven belüli forintos betéti kamat átlagosan 0,3%), ha csak nem kifejezetten az OBA-védelemre utazunk.

Vannak olyan pénzintézetek, amelyek indítottak kifejezetten rendszeres megtakarításra ösztönző programokat. Ezek jellemzően:

• vagy magasabb betéti kamatot fizetnek, ha minden hónapban kötünk le friss pénzt,
• vagy a rendszeres betételhelyezés mellett az elhelyezett összeg volumenétől függően plusz kamatot írnak jóvá,
• vagy elengedik a befektetési alapok vételi költségeit, ha minden hónapban befektetünk az alapokba.

Itt tájékozódhat arról, milyen ajánlatok érhetőek jelenleg el a magyar pénzintézeteknél.

Értékpapírok, befalalap

Sokan úgy vélik, hogy ha csak havi pár ezer forintunk van, ezt nem érdemes befektetési alapokba, illetve részvényekbe, más értékpapírokba fektetni, hiszen a tranzakciós költségek (főleg a minimum díjak) a pénz jelentős részét elvihetik.

Ez nem feltétlenül igaz, hiszen amellett, hogy találkozhatunk olyan bankkal, amely alapkezelővel együttműködő megtakarítási programot működtet, több olyan pénzügyi intézmény is van, amelyek egyes befektetési alapokat tranzakciós költségek felszámítása nélkül kínálnak.

Azt, hogy melyik alapot érdemes választani, itt írtunk le részletesen:Ha nem akarunk kockázatot vállalni és lakossági állampapírokba akarunk fektetni, itt is találhatunk kifejezetten rendszeres, hosszú távú értékpapírt, ez a Babakötvény, az itt felhalmozott pénzt azonban csak gyermekünkre költhetjük el:

• inflációkövető kamatozású, ami azt jelenti, hogy ha adott évben beindul az infláció, ezt követő évben a papír kamatbázisa is ennyivel nő, tehát értékálló befektetés,
• 3 százalékos kamatprémiumot fizet az előző évi infláció fölött (az infláció alapján beárazott sorozatok már 3,4% teljes kamatot fizetnek),
• a befizetések után 10% éves állami támogatás is jár, ez 6000 forintban van évente maximálva, tehát még csak havi 10 ezer forint sem kell ahhoz, hogy ezt maximalizálni tudjuk, elég havi 5000,
• a befektetésnek sem számlavezetési, sem tranzakciós, sem pedig számlanyitási költsége nincs, 18 évesen a gyermek adómentesen hozzáfér a számlához és annak hozamához.
• Alaptámogatásként az állam minden most született gyermeknek 42 500 forintos (esetenként ettől eltérő) életkezdési támogatást nyújt, amelyet a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett kincstári letéti Start-számlán írnak jóvá.

Arról, hogy milyen befektetéseket érdemes minden áron elkerülni, itt írtunk:

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• öngondoskodás,
• részvény,
• ltp,
• kötvény,
• életbiztosítás