Mit hozhat az OTP-nek az ukrajnai béke?

Mit ad az orosz és az ukrán bank az OTP-nek?

A háborúban Ukrajna elveszítette a területeinek egy részét, ráadásul az ország jelentős részén még mindig harcok folynak, az OTP ottani működése jelentősen karcsúsodott, Oroszországgal szemben pedig masszív amerikai és európai szankciók vannak életben, a külföldi bankok több területen (például vállalati hitelezés) gyakorlatilag csak vegetálnak, ezekből adódhatna, hogy az OTP-nek nem megy túl jól a két országban, pedig az igazság ennek pont az ellenkezője.

Az OTP rekordprofitot ért el tavaly Oroszországban, és Ukrajnában is közel volt a rekord.

Ez számokban úgy néz ki, hogy az orosz bank 137 milliárd forintot termelt, annyit, amekkora profitja egy évtizede még az egész bankcsoportnak volt, az ukrán bank pedig 41 milliárd forintot.

Az orosz és az ukrán bank az OTP profitjának hatodát adta.

Az elmúlt egy évtizedben az orosz bank több mint 400, az ukrán közel 180 milliárd forint profitot ért el.

A hitel- és betétállományok alapján a két bank a kisebbek közé tartozik a csoporton belül. Az orosz bank mindig is lakossági fókuszú volt, mostanra viszont szinte teljesen kikoptak a könyvekből a vállalati hitelek, a fogyasztási hitelezés viszont nagyon pörög. Az ukrán banknál fordított a helyzet, a teljesítő állomány kétharmada vállalati hitel, a lakossági hitelek nagy része az oroszhoz hasonlóan fogyasztási hitel. Az üzleti profil miatt érthető a relatíve nagy alkalmazotti létszám, aminek nagy része ügynök.

Mit hozhat a béke?

Azt tehát látjuk, hogy a háború alatt az OTP jól teljesített a két háborúzó országban. De mi jöhet, ha jön a béke? Mutatunk néhány kapaszkodót:

Oroszország

Szerintem az egyik legfontosabb téma az az OTP-nél lévő orosz állampapírok kérdése. Ezek az állampapírok 340 millió dollárt tesznek ki, és egy 300 millió dolláros állományra az OTP folyamatosan kap kamatot, amihez azonban nem jut hozzá (egy Merkantil banknál vezetett zárolt számlán jelenik meg ez az összeg, technikailag az OTP ehhez a szankciók miatt nem juthat hozzá). Közben ezeken az állampapírokon az OTP értékvesztést számolt el, a fedezettség 73 százalék.

Ha jön a béke, és enyhülnek a szankciók, akkor az OTP egyrészt hozzájuthat a kamatokhoz, másrészt céltartalékot oldhat fel, utóbbi már közel százmilliárd forintos összeg.

Egy másik fontos téma az orosz bank osztaléka. Az OTP engedélyt kapott arra, hogy a profitjának egy részét osztalékként kifizesse, és ezt a bank ki is tudja hozni Oroszországból, szorgalmasan hozz is ki a pénzt. Azonban olyan sok profitot termel már az orosz bank, hogy az osztalékkifizetések mellett is emelkedik a tőkéje. A béke itt úgy segíthet, hogy az OTP még több profitot hozhatna ki az országból.

Az egy nagy kérdés, hogy hogyan alakulhat a bankpiaci verseny a békével, most ugyanis az orosz bankok inkább a háborús helyzettel, a vállalati hitelezéssel vannak elfoglalva, a békével akár élénkebb lakossági piaci verseny jöhet, ez inkább negatív az OTP-nek.

Egy másik, az OTP szempontjából negatív hatás lehet az, ha a vállalati betétek kiáramlanak az OTP-től. A háború kitörése óta ugyanis főként külföldi nagyvállalatok többek között az OTP-hez vitték át a betétjeiket, amit az OTP a jegybanknál helyezett el, és így szép kamatot keresett, ezek a betétek azonban a békével akár gyorsan új helyet kereshetnek maguknak, ezzel csökkentve az orosz OTP kamatbevételeit..

Ukrajna

Ha jön a béke, és elkezdődik Ukrajna újjáépítése, azzal a vállalati és a lakossági hitelezés is felpöröghet.

Egy másik pozitívum lehet az, hogy az OTP akár az ukrán bankpiacon is aktív lehet akvizíciókkal. Tavaly szeptemberben fogadták el az országban az állami tulajdonú bankok privatizációját szabályozó törvényt, amely tartalmaz egy rendelkezést, amely lehetővé teszi az állami részesedés eladását bármilyen mértékben, nemcsak az állam teljes, 100%-os tulajdonrészének értékesítését. Jelenleg hét bank van ukrán állami tulajdonban. Eközben az ukrán OTP tőkemegfelelése messze az elvárt szint felett áll, masszív fölös tőke van kint, amit nem tud hazahozni a bank, abból lehetne helyben vásárolni.

A békével az ukrajnai adóterhelés is normalizálódhat. 2023-ban és 2024-ben is az év végén, visszamenőleges hatállyal jött nagy sarc (tavaly a bankokra vonatkozó társasági adókulcs hirtelen 25-ről 50 százalékra emelkedett, ha nincsenek ezek az egyszeri hatások, akkor az ukrán OTP profitabilitása is javulhat.

A békével mindkét országban csökkenhet a jegybanki alapkamat (Oroszországban 21, Ukrajnában 15,5 százalék), ami összességében inkább marzsszűkítő, de hitelezést bővítő hatású is, valamint erősödhet a hrivnya és a rubel, ami ceteris paribus forintban kifejezve magasabb eredményt jelent a két banknál.

OTP részvények

Az OTP működésére tehát több csatornán keresztül is inkább pozitív hatással járhat egy ukrajnai béke, de mi a helyzet a bank részvényeivel?

A háború kitörésekor gyorsan lefeleződött az árfolyam, onnan viszont több mint háromszorosára emelkedett, és új történelmi csúcsra ment. Túlzás lenne azt állítani, hogy a háború jót tett az OTP papírjainak, azt viszont elmondhatjuk, hogy a háború ellenére jól teljesített az OTP.

Ha a háborúban nagyot ment az OTP, mit hozhat a béke? Vélhetően további árfolyamemelkedést.

Miért?

Egyrészt még mindig vonzó árazáson forognak az OTP papírjai, az 1,2-es P/BV és a 6-os P/E ráta historikusan és a szektortársak részvényeinek árazásához képest is alacsony.

Másrészt pedig a vevői oldalon bőven lehetnek lemaradók, piaci információk alapján úgy tudjuk, hogy nagy nyugati alapkezelők érdeklődése az elmúlt hetekben irányult az OTP részvényeire, a szankciók miatt több intézményi befektető sem nyúlt eddig az OTP-hez, mert például az orosz operáció profithozzájárulása magas a bankcsoporton belül.

Viccesen azt is mondhatnánk, hogy

8 ezer forintért nem kellett az OTP, 25 ezer forintért már kell.

Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images