A bankszektor egyre több szereplője tesz lépéseket a fenntarthatóság érdekében – de vajon mit gondol erről a fiatalabb generáció? Mekkora felelősséget tulajdonítanak a számlavezető bankjuknak a környezetvédelmi aktivitások terén? Milyen koncepció él bennük a zöld bankolásról? Többek között erre is kereste a választ a Magyar Bankholding egy, a 18-30 év közötti fiatalok körében elvégzett piackutatása során.
Talán kevesen lepődnek meg azon, hogy a fiatalok számára sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációknak. Sok mindent tesznek ennek érdekében, például
szívesebben választják a tömegközlekedést, a digitalizációt és papírmentességet, az újrahasznosítást és a szelektív hulladékgyűjtést.
Próbálnak tudatosan tenni a környezetért, egyre elterjedtebb a „zöld” vonal a mindennapjaik terén, már-már trendivé vált környezettudatosnak lenni, ráadásul a környezettudatosság a takarékossággal is kéz a kézben jár.
Zöld pénzügyek
A környezetvédelem beépítése a pénzintézetek működésébe a magasan képzettek számára egyértelműen pozitívabb üzenetet hordoz, ami alátámasztja az iskolai, szemléletformáló programok létjogosultságát és erejét. Ez a tudatosság a szolgáltatások választásában viszont még nem olyan elterjedt (csak a válaszadók harmadánál játszik szerepet). Egyelőre ezeken a területeken fontosabbak a díjak, az elérhetőség, és a jó digitális megoldások – a zöld működés még nem prioritás.
A klasszikusan szennyező iparágakkal szemben nem látják a bankok szerepét a környezettudatosság kérdésében, egyáltalán nem evidencia a fiataloknak, hogy a bankoknak dolga van ezen a téren. Ezért fontos ezt elmagyarázni számukra. A fiatalok fele nem hallotta a zöld bank vagy zöld pénzügyek kifejezést, de nyitottak ebbe az irányba.
Kriptók és fintechek
A megkérdezettek negyede használ valamilyen fintech szolgáltatót, de inkább azért, mert kényelmes és olcsó, és nem pedig azért, mert a hagyományos bankokhoz képest sokkal inkább tekinthetők környezetbarátnak. Azok, akik nem használják, leginkább nem ismerik és félnek tőle – csak 9% utasítja vissza amiatt, mert környezetszennyező a bányászata.
„Egy pénzintézetnek van dolga a fenntarthatósággal, a Magyar Bankholding szeretné lakossági ügyfeleit is minél inkább a zöld irányba terelni, fenntarthatóságot előtérbe helyező szokásokra, magatartásra ösztönözni, és felhívni a figyelmüket zöld pénzügyi termékekre” – mondta el a Portfolio-nak Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős vezérigazgató-helyettese.
Ilyen lehetőség a digitalizáció, de támogatják többek között a dekarbonizációs célokat és a fenntarthatósággal kapcsolatos termék- és szolgáltatásfejlesztést is. A Mastercard által kibocsátott digitális és az érintésmentes kártyákkal történő fizetések során a fogyasztók hozzájárulnak a faültetési törekvésekhez, ezek a termékek az MKB Bank-nál is elérhetőek. A 2020 januárjában indult „Priceless Planet” Koalíció öt év alatt 100 millió fa ültetésével egyesíti a fogyasztók, a pénzintézetek, a kereskedők és a városok erőfeszítéseit az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
ESG-stratégia a távlati célokhoz
A folyamat a távlati célok elérést segíti. Fél évvel ezelőtt környezetvédelmi, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási, azaz ESG-stratégiát hozott létre a bankcsoport.
A stratégia egyik eleme olyan partnerkapcsolatok kialakítása, amelyek hozzájárulnak kitűzött céljaik eléréséhez – ilyen a Mastercarddal kötött együttműködés is.
Az új stratégia kiemelten kezeli az élelmiszerbiztonságához hozzájáruló agrárszektort, a megújuló energia szektorokat, illetve a környezetbarát ingatlanok finanszírozását. A hitelkérelmek elbírálása során nagyobb hangsúlyt kapnak majd az ESG kockázati szempontok. A Magyar Bankholding tagbankjai jelenleg is kínálnak ESG befektetési alapokat, ezek arányának növelését tervezik.
A bankcsoport minél nagyobb arányban tervez energiamixébe zöld energiát bevezetni, emellett felülvizsgálják a bankfiókok és irodaházak energiaszükségleteit is – tájékoztatták a Portfolio-t.
A cikk megjelenését a Magyar Bankholding támogatta.
Címlapkép: Getty Images
