Mindent átírt a 2020-as év a bankolásban: felértékelődött a tanácsadók és a privátbankok szerepe

A pénzvilág folyamatosan változik, de vajon igaz-e ez a privátbanki szolgáltatásra is? Melyek a mostani trendek: inkább a stabilitás hangsúlyos, vagy az újdonságok vannak fókuszban?

Bálint Attila: A stabilitás és a változékonyság esetünkben nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő fogalmak. Ha egy szolgáltató elveszíti a fogékonyságát az új irányába, akkor az hamar elveszíti az ügyfélkörét, később pedig a stabilitását is.

A privátbankoknak legalább ugyanolyan naprakészen és érzékenyen kell reagálniuk ügyféligényekre, a külső környezet változásaira, mint a nagy kereskedelmi bankoknak.

Kállay András: Jelentős helyzeti előnyünk van az első számú közép-európai privátbanki szolgáltatóval a hátunk mögött.  A régióban hazánkban van a legmagasabb befektetési penetráció, ez globális szinten is elismerendő. Ahol még van tennivaló, az a kockázati profil. Napjainkban a modellportfolió alapú, erős, IT által megtámogatott befektetési tanácsadás, de még inkább a menedzselt megoldások tudnak áttörést elérni. A klasszikus részvénykereskedés mind a teljes lakossági, mind a privát banki oldalon egy szűk kör érdeklődési köre marad.

Igaz-e az a vélemény, mely szerint a jövőben feleslegessé válnak a fiókok és a személyes tanácsadás, a pénzügyeket digitálisan fogjuk intézni? Hogyan hat a digitalizáció a privátbankok működésére itthon és nemzetközi szinten?

B. A.: A digitalizációt sokféle szempontból meg lehet közelíteni. Digitalizálhatjuk az ügyfélkapcsolati csatornákat, a döntési folyamatainkat, de akár a vagyonkezeléshez, portfolióépítéshez kapcsolatos tevékenységeket is. A Raiffeisen mindegyikben innovatívnak mutatkozik, folyamatosan szép eredményeket érünk el. Ma már több, mint 50 ezren használják a myRaiffeisen alkalmazást, és elsőként vezettük be azt a tanácsadói szoftvert is, amely épít a mesterséges intelligencia eredményeire, de meghagyja a bankár és az ügyfél közötti kapcsolattartás intimitását.

K. A.: Ma már egyértelműen a hibrid modellek dominálnak, ez globális trend.

A napi pénzügyek esetében már jelentős részben a digitális csatorna dominál, a befektetési oldalon is erősödik a térnyerése. A bankár szerepe nem csökken, sőt: sokkal inkább letisztul.

A "hőskorszakban" tapasztalt egycsatornás kiszolgálást felváltja a specializált modell. A bankár itt már nem az átutalást intézi el, vagy részvényt vesz, hanem a felszabaduló időben sokkal több időt tud foglalkozni az igényfelméréssel, a kapcsolattartással, a portfólió menedzselésével.

Van még igény a hagyományos, bankfióki kiszolgálásra a privátbanki ügyfelek részéről?

B. A.: A hibird modell működését jól mutatja, hogy miközben digitális csatornáinkat minden területen fejlesztjük, folyamatosan dolgozunk a fizikai jelenlétünk erősítésén is. Most költözünk be az Agora Budapest irodaházba, ahol bankfiókot is nyitunk, valamint nemrég nyitottuk meg új, exkluzív ügyfél kiszolgálási pontunkat a Vörösmarty téren, az egykori Goldberger-ház épületében.

Az 1927-1928 között felépült épületet Révész Sámuel és Kollár József tervezte. A házban elkészülte után többek között elegáns társasági klubok működtek, de megtalálható volt egy divatszalon is, a lakószinteken pedig luxuslakásokat alakítottak ki. A későbbi időszakban is elegáns irodaházként funkcionált, majd a 90-es évek végétől kezdve több lépésben, az eredeti építészeti megoldások egy részét megtartva felújították. Az épület eleganciáját, szolgáltatásait napjainkig megőrizte.

Januárban még kevesen számítottak arra, hogy ilyen mozgalmas lesz a 2020-as év. Mennyire voltak felkészülve a magyar és a nemzetközi privátbankok a hirtelen változásokra?

B. A.:

Az elmúlt évtizedekben sokféle válság edzette a befektetési tanácsadókat, de a koronavírus hatásai új fejezetet nyitottak a tanulmányainkban.

A vészforgatókönyvek többsége ugyanis elsősorban arra épít, hogy a rendszerek nem állnak rendelkezésre. Most azonban fizikai ügyfélkapcsolat nem volt, hiszen a kijárási korlátozás otthon tartotta a bankárokat és az ügyfeleket egyaránt. Bankáraink kimaradás nélkül elérhetőek voltak, gyakorlatilag 24 órán belül át tudtunk állni otthoni munkavégzésre és ezzel jelentősen hozzájárultunk ahhoz, hogy fennállásunk legtöbb tranzakciójával szinte az összes ügyfelünk portfóliójába vásárolni tudtunk kiváló bonitású, de akciós áron beszerezhető értékpapírokat.

K. A.: Kisebb átalakításokkal a teljes tanácsadási folyamatot sikerült távoli eléréssel zárttá tenni, a menedzselt befektetési megoldások pedig az ügyfelek interakciói nélkül is működnek. A régióban legerősebb tanácsadási IT megoldásunk nagyban segítette az átállást. A márciustól megélénkülő számú részvény- és deviza megbízásokat pedig az online csatornákon túl az egyébként a bankárokhoz hasonlóan otthonról bejelentkező, treasury területen dolgozó kollégák tudták teljesíteni.

A hazai vírushelyzetnél nagyobb problémát is meg tudtunk oldani csoportszinten: a zágrábi privátbanki központunk néhány hétig a földrengés miatt károk hatására ki sem tudott nyitni.

Hogyan reagáltak az ügyfelek? Új befektetéseket kerestek, stratégiát kértek, vagy inkább saját maguk vették kezükbe pénzügyeiket?

B. A.:

A válságok során a befektetési tanácsadó személye és úgy általában a privátbankok szerepe mindig felértékelődik, ez most is így történt.

Természetes ügyfélreakciónak tűnik, hogy a zuhanó árak kampányszerű eladásokat generálnak, de egy jó befektetési tanácsadó segítségével gyorsan meg tudjuk érteni, hogy a valódi befektetői magatartás ilyenkor nem az eladás, a vétel, a pozícióépítés. Türelem, higgadtság és a józan ész kell, hogy ilyenkor vezesse a kezeket, nem pedig a kapkodás.

K. A.: Nem tapasztaltunk a csoporton belül sehol érdemi elvándorlást, néhány kevésbé fejlett termékkörrel bíró országban volt némi kiáramlás a hazai kötvényalapokból a banki forrásoldalra.

A jól kiegyensúlyozott portfóliók állták a sarat, sikerült időben kockázatot csökkenteni, március végével pedig erősen megemeltük a részvényarányokat.

A bizonytalanabb ügyfelek esetében pedig hatalmas felelőssége volt bankárainknak, hogy tartsák pozícióban a portfóliókat a csoport várakozásainak megfelelően.

Egyre több privátbanki szolgáltató emeli belépési limitjét, de a belépési szint még mindig jóval elmarad a Nyugat-Európában jellemzőtől. Lenne még hová emelni a belépési küszöböket?

K. A.: A hazai belépési szintek a valódi privátbanki szolgáltatásoknál 70-120 millió forint körül alakulnak, megfelelnek a 200-400 000 euró között jellemző Közép-Európai limiteknek. A Raiffeisen Bank International (RBI) csoporton belül a cél egységes, 400 000 euró körüli szint kialakítása a következő években. Vagyonpotenciál szempontjából ennek nincs akadálya, sokkal inkább a megfelelő ügyfélkör esetleges átsorolása okozhat problémákat.

Hogy alakította át a MÁP+ a privátbanki ügyfelek igényeit, és meddig tarthat a termék népszerűsége?

B. A.: Vonzó lehetőségként jelent meg a hozam-szűke időszakban, de a vírushelyzet némileg átértékelte a szerepét. Egyrészt a krízis során kialakultak jobb kockázat-hozam besorolású, másrészt ár-érték, harmadsorban pedig hozam – infláció, azaz nettó hozamú instrumentumok a piacon.

A magas MÁP+ kitettség hatalmas segítség volt a tekintetben, hogy kellően defenzív portfóliókból kiindulva tudtunk gyorsan likviditást teremteni és a magasabb hozam reményében kockázatosabb pozíciókat vállalva végső soron egy egészségesebb diverzifikációt megteremteni.

Napjaink leghatározottabb globális trendje a környezetvédelem, a környezettudatosság. Igénylik a magyar ügyfelek a zöld befektetési lehetőségeket?

K.A.: A Raiffeisen Csoportnak mind befektetési, mind hitelezési oldalon historikusan erős a környezettudatos ajánlata. Ami Ausztriában már évek óta valóság, a régióban most kerül fókuszba. Annyi előnyünk most is van, hogy hosszú adatsorok birtokában a legerősebb termékpalettát tudjuk kiválasztani az ügyfeleinknek. Három releváns termékkörben tettük már elérhetővé a zöld témát: fenntartható befektetési alapok, strukturált termékek, illetve zöld kötvények alkotják az ajánlott palettát. Minden jelentős volument képviselő termékosztálynak létezik már környezettudatos megfelelője.

B. A.: A fenntarthatóság kérdésköre ma már megkerülhetetlen, de sokan pusztán a környezetvédelem aspektusaiból vizsgálják. AZ ESG lényegében egy olyan kritériumrendszer melletti elköteleződésről szól, amelyben a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási vektorok mindegyikében jól kell szerepelni ahhoz, hogy egy befektető komolyan gondoljon egy adott cég értékpapírjára. Ebben az új felfogásban például hiába jövedelmező egy cég, ha annak jelentős a káros anyag kibocsátása és/vagy gyermekmunkát foglalkoztat és/vagy megbízhatatlanok a közzétételei, vagy kontroll folyamatai, akkor az a papír nem kerülhet a befektetők érdeklődésének a középpontjába. Februárban vezettük be az első ESG befektetési alapunkat, amely iránt hatalmas azóta is az érdeklődés.

Első látásra úgy tűnhet, hogy a tradicionálisabb pénzügyi kultúrával rendelkező országokban már mindenki csak a fenntartható alapokat keresi. Ez valóban így van?

K. A.: Azért itt még nem tartunk, de a trend egyértelműen ez. Állományban Ausztriában megközelítjük a 20%-os szintet, és a tavalyi év legnagyobb nettó eladási számaival már a fenntartható alap büszkélkedhet. A hazai értékesítést két lényeges tényező erősíti az idei évben. Az erős értékeken és üzeneten túl az elmúlt években kialakult magasabb relatív hozam-, illetve az alacsonyabb relatív kockázati szint, illetve az általános tapasztalat, miszerint a COVID kapcsán a hazai ügyfélkör is jóval nyitottabb a fenntartható befektetések irányába.

Az ügyfelek még nem mindig keresik ezeket befektetéseket, de egy felkészült szolgáltató ajánlása alapján jó érzéssel indulnak el erre az utazásra.

Az ügyfélkör jellegénél és piaci pozíciónknál fogva óriási felelősségünk van a fenntartható gondolat elterjesztésében, ennek megfelelően lépünk.

B. A.: Túlzás lenne azt állítani, hogy ma már mindenki csak a fenntartható alapokat keresi, ugyanakkor tényszerűen kimutatható, hogy a befektetők jobban kedvelik azokat a befektetési instrumentumokat, amelyek komolyan veszik az ESG-t. A válság során is kisebbet estek ezek a papírok, látható tehát, hogy nem az elsők között dobják el az ilyen pozíciókat. Nem véletlen ez, hiszen érzelmileg is jobban tudunk olyan irányokba elköteleződni, ahol azt látjuk, hogy ragaszkodnak a felelős magatartáshoz.

A cikk megjelenését a Raiffeisen Private Banking támogatta.