Erről jobb, ha tudsz: 10 fontos változás, amit a koronavírus hozott a lakossági hiteleknél

1. Általános törlesztési moratórium bevezetése

Ez a legfontosabb, egyúttal a legismertebb eleme a hitelezéssel kapcsolatos döntéseknek. Az MNB javaslatára, a kormány rendelete alapján a március 18-a, szerda 24 óráig folyósított hitelek tőke-, kamat, és díjtörlesztését nem kell teljesíteniük az adósoknak egészen 2020. december 31-éig. Amennyiben mégis törleszteni szeretne valaki, ezt egyértelműen a bank tudomására kell hoznia, legyen az nyilatkozat vagy bizonyos esetekben tevőleges törlesztés. A moratórium ideje alatt a tőketartozás nem csökken, a halasztott kamatfizetést pedig úgy kell a moratóriumot követően kamatos kamat nélkül, a futamidő végéig egyenletesen teljesíteni, hogy ettől a hitel szerződés szerinti törlesztőrészlete ne emelkedjen. Ez a moratóriumban benne maradó adósok döntő többsége számára a futamidő meghosszabbodását fogja jelenteni. A fizetési moratórium vonatkozik a Nemzeti Eszközkezelő Programjában részt vevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is. Hogy megéri-e benne maradni a moratóriumban, arról számításokkal alátámasztva itt, a moratóriummal kapcsolatos trükkökről pedig itt írtunk.

Most vennél fel lakáshitelt? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

2. 5,9%-os THM-plafon és új fogyasztási hitelek megjelenése

Szintén az MNB javaslata és a kormány döntése alapján március 19-étől kezdődően a fedezetlen háztartási hitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) 2020 végéig nem lehet magasabb az alapkamat 5 százalékponttal megnövelt értékénél, ami a jelenlegi alapkamat mellett 5,9%-os THM-plafont jelent a fogyasztási hitelek esetében. A bankok régi termékeik értékesítésének felfüggesztésével és új termékek kidolgozásával reagáltak az intézkedésre, március második felében így a legtöbb bank ki is jött 5,9%-os THM-mel rendelkező személyi kölcsönével. E termékek kockázata az adósok számára, hogy THM-ük 2021-től ennél jóval magasabb is lehet. A kormány csak május 4-én szabályozta egyértelműen, hogy a 2020-ban, illetve az azt követően érvényes mindkét THM-et fel kell tüntetniük e termékeiknél. A személyi kölcsönök után az elmúlt hetekben az 5,9%-os THM-plafonnak megfelelő lakossági folyószámlahitelek és hitelkártyák is megjelentek egyes bankoknál, ezeket a Pénzcentrum foglalta össze. E termékekre is jellemző, hogy kamatjuk 2021-től megugrik, így az adóstól különös óvatosságot igényelnek.

3. A banki kockázatvállalás csökkenése, a hitelfeltételek szigorodása

Nem felügyeleti intézkedések vagy jogszabályi változások közvetlen hatására, de nyilvánvalóan változott a bankok kockázatvállalási hajlandósága is a válság hatására, méghozzá bankonként igencsak eltérő mértékben és módon. Március közepe óta számos bank szigorított a lakossági hitelhez jutás feltételein, például növelte a hitelfelvételhez minimálisan szükséges elvárt jövedelmet, egyes jövedelmeket kizártak a figyelembe vehetők közül (például napidíj, osztalék, külföldről származó jövedelem, bérleti díj), kizárták a határozott idejű munkaviszony elfogadását, vagy éppen felfüggesztették a projekthitel nélküli társasházi lakások építésére adott szakaszos finanszírozású új kölcsönök befogadását. Az OTP volt az első, amelynek ilyen irányú lépéseiről beszámolhattunk. A hitelkondíciók egyébként a meglévő hitellel rendelkezők számára is romolhatnak: a A Magyar Nemzeti Bank szigorító lépései nyomán négyéves csúcspontra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatok Magyarországon áprilisban. Mivel a májusi fordulónappal rendelkező változó kamatozású hitelek kamatozása ezt követi, több százezer lakossági és vállalkozási hitelszerződés törlesztőrészlete ugorhat meg ebben a hónapban. Akik éltek a törlesztési moratóriummal, azoknak megemelkedik emiatt a halasztott kamattartozásuk és emiatt a futamidejük is, ha pedig a jegybanki relatív szigor tartós marad, akkor januártól a törlesztőrészlet is. Múlt heti cikkünkben kiszámoltuk, mennyivel nőhet a törlesztőrészlet általában, illetve a moratóriumban lévők számára mennyivel hosszabbodhat meg a futamidő.

4. Felgyorsult digitalizáció a lakossági hitelezésben

Április elején az MNB vezetői körlevélben szólította fel a hitelintézeteket, hogy az államilag támogatott hiteleknél – pl. a babaváró kölcsönnél, az új lakások építését, vásárlását célzó támogatott hitelnél – fogadják el a kormányhivatalok elektronikus hatósági bizonyítványait az ügyfelek tb-jogviszonyának igazolására. A vírushelyzetben alakítsák ki online felületüket, amelyre az ügyfelek feltölthetik elektronikusan kiállított dokumentumaikat a személyes ügyintézés mellőzése, az egyszerűsítés és az igazolások hitelességével kapcsolatos aggályok elkerülés érdekében. A korábbi gyakorlat szerint az erre szolgáló bizonyítványokat a hitelintézetek döntő része kizárólag személyes ügyintézéssel fogadta be az ügyfelektől, elektronikus úton nem. Ez annak ellenére igaz volt, hogy pl. a babaváró támogatásról szóló 2019. évi kormányrendelet kifejezetten rendelkezik arról, hogy az ahhoz kapcsolódó kérelmek elektronikusan is előterjeszthetők. Az MNB arra is felszólította a bankokat, hogy biztosítsák ügyfeleik számára a személyes megjelenést mellőző ügyintézés lehetőségét, tapasztalataink szerint a bankok fokozatosan, de egyre jobban igyekeznek megfelelni a jegybank elvárásainak.

5. Folyószámlahitelek és hitelkártyák eltérő kezelése

A törlesztési moratórium (lásd 1. pont) alkalmazása kapcsán bizonytalansági tényezőt jelent a folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelése, hiszen ezek esetében a törlesztőrészlet és a futamidő egyáltalán nem, vagy csak nehezen értelmezhető fogalom. A Magyar Nemzeti Bank április elejei tájékoztatása szerint egyértelművé vált, hogy e hitelek esetében a moratóriumot a március 18-a, szerda éjfélig már lehívott hitelkeretrészre kell értelmezni, ezt az ügyfelek nem kötelesek 2020 végéig törleszteni. Az MNB álláspontja szerint az ügyfél és a hitelező közös megegyezésén kell alapulnia annak, hogy a meg nem fizetett tartozását az ügyfél milyen időtávon fizesse vissza. Tekintettel arra, hogy a hitelkártyák, folyószámlahitelek esetében jellemzően kisebb hitelösszegekről van szó, elfogadható, ha ez az időszak például a bankszektor által javasolt 12 hónap lenne. Tapasztalataink szerint a bankok jellemzően ennek a javaslatnak megfelelően igyekeznek eljárni a moratóriumban érintett kis számú hitelkártyás és folyószámlahiteles ügyfelük esetében.

6. Változások a babaváró hitelnél

A babaváró támogatásról szóló kormányrendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díj a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt elengedésre kerül – olvasható abban a március 24-ei kormányrendeletben, amelyben a moratórium részletszabályait is meghatározta a kormány. A rendelkezés bizonytalanságot szült a bankszektorban, hiszen három értelmezése is lehetséges: 1. mindenkire vonatkozik generálisan, függetlenül attól, március 18. előtt vagy után kötötték a szerződést, 2. csak a március 18-ig már folyósított ügyletekre terjed ki, azonban közülük mindenkire, függetlenül attól, hogy élnek-e az ügyfelek a moratóriummal, vagy a folyamatos fizetést választják, 3. csak a március 18-ig már folyósított ügyletekre terjed ki, azonban közülük is csak azokra, akik ténylegesen élnek a moratóriummal. Úgy tudjuk, a bankok a Pénzügyminisztériumhoz, illetve az MNB-hez fordultak értelmezésért, de egyelőre nem kaptak választ, addig is jellemzően felszámítják a moratóriummal nem élők és az új hitelfelvevők esetében is a garanciadíjat (amit ha végül mégsem kell azoknak megfizetniük, akkor vélhetően utólag elszámolnak).

A babaváró hitellel kapcsolatban számos egyéb változás életbe lépett. A vészhelyzet megszűnését követő 30 napig meghosszabbított határidő vonatkozik például a banki hiánypótlásokra, amelyekre korábban kézhezvételtől számított 15 nap volt, a születendő vagy örökbefogadott gyermekre vonatkozó igazolások leadásáról szóló nyilatkozatra, amelyre korábban 60 nap volt, a meghosszabbított határidő vonatkozik arra, hogy az ügyfelek bejelentsék, ha a kamatkedvezmény elvesztését okozó esemény következett be, például válás. Ezt korábban 30 napon belül kellett jelezni a banknak. Ha korábban már elbukták és visszafizették a kamattámogatást, ám később mégis teljesítik a megszabott feltételeket, úgy az Államkincstár visszafizeti a kamattámogatást. Ezt is 60 napon belül kellett igazolni a kincstár felé. Válás esetén a bírósági ítélet leadására is vonatkozik a meghosszabbított határidő. Vonatkozik a gyermek születését, a halvaszületést, illetve a vetélést igazoló dokumentumra is, amelyet alapvetően a szülés várható időpontját követő 60 napon belül kell igazolni. Akkor is leadható az igénylés a vészhelyzet megszűnése utáni 30 napig, ha a feleség a vészhelyzet alatt betöltötte a 41. életévét, ami alapesetben ellehetetleníti az igénylést. Akkor is “érvényes" a kedvezmény igénybevételéhez a gyermek megszületése, ha a vészhelyzet alatt vagy az azt követő 30 napos időszak alatt született és a kérelmet a vészhelyzet után 60 napon belül leadják az igénylők. Szintén a vészhelyzet utáni 30 napig nem kell figyelembe venni a biztosítási jogviszony megszakításait, ha az legfeljebb 90 nap. Könnyebbség, hogy az igényléshez elég a bankba az egyik félnek bemennie, ha a másik meghatalmazza a teljes körű eljárásra. Erre a vészhelyzet megszűnését követő 30 napig van lehetőség. Minderről részletesen a Pénzcentrum írt.

7. Változások az értékbecslésben és az önerőnél

Március 19-én az MNB bejelentette, hogy a folyamatban lévő lakossági jelzáloghitel ügyletek vonatkozásában átmenetileg felmentést ad az értékbecslések és a közjegyzői okiratok elkészítése alól, amit a folyósítást követően pótolni kell. Április közepén a jegybank emellett módosította a lakossági jelzáloghitelekhez szükséges önerő pénzügyi intézmények általi értékelésével kapcsolatos elvárásokról szóló vezetői körlevelét is. Jelentős könnyítést jelent itt többek közt, hogy a hitelintézeteknek a korábbiakhoz képest jóval szűkebb körben kell előzetes ellenőrzéseket végezniük az önerő forrásának vonatkozásában. Egyébként a jegybank kifejezetten kockázatos gyakorlatnak tartja továbbra is, amennyiben a hitelfelvevő által biztosított önerő pénzügyi intézmény által folyósított személyi hitel formájában áll rendelkezésre még azokban az esetekben is, amikor a hitelfelvevő jövedelmi helyzete a hitelfelvétel időpontjában egyébként lehetővé teszi a magasabb mértékű eladósodottságot. A babaváró hitel legfeljebb 75%-ban továbbra is felhasználható önerőként az MNB szerint.

8. Változások a közjegyzőknél

Az előző pontban említett jegybanki lazítás mellett közjegyzők közreműködése a jelzáloghitelezésben nem szűnt meg, hiszen egyes közjegyzői eljárások óvintézkedések mellett a bírósági ítélkezési szünet alatt is igénybe vehetők. A közjegyzői irodák a torlódások elkerülése érdekében jellemzően megváltozott ügyfélfogadási időben és rendben, előzetes bejelentkezés alapján fogadják az ügyfeleket. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a valóban halaszthatatlan ügyeknek - ez vonatkozik a finanszírozással érintett ügyekre, azaz a banki ügyletekre is. Így továbbra is lehet például a lakás, vagy egyéb hitelekhez kapcsolódó közjegyzői okiratot készíttetni, másolatot hitelesíttetni, aláírási címpéldányt vagy egészségügyi nyilatkozatot tenni. A törlesztési moratórium kapcsán érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a fizetési moratóriummal érintett szerződés közjegyzői okiratba volt foglalva, a szerződés módosítás közjegyzői okiratba foglalásával kapcsolatban sem merül fel közjegyzői díj, mivel a kormányrendeletek rögzítik, hogy a fizetési moratórium okán felmerülő módosítások a korábbi közjegyzői okirat vonatkozó tartalmát felülírják.

9. Felkészülés 2021-re

Április közepén az MNB vezetői körlevélben szólította fel a hazai hitelező és pénzforgalmi intézményeket arra, hogy üzleti és monitoring folyamataik megerősítésével készüljenek fel a törlesztési moratórium lezárultát követő időszakra. Olyan finanszírozási konstrukciókat, fizetési ajánlatokat is szükséges kialakítaniuk, amelyekkel orvosolni tudják majd adósaik esetlegesen felmerülő fizetési nehézségeit. Az MNB szerint nem fogadható el, ha automatikusan rontanák egy ügyfél minősítését, amiért igénybe veszi a törlesztési moratóriumot. Az adósokat havonta tájékoztatni kell a moratórium alatt hitelük kapcsán keletkező tőke-, kamat- és díjfizetés mértékéről is. A moratórium lejártával pedig a hitelnyújtóknak az adósokkal egyeztetve kell ütemezni a meg nem fizetett kamatok, díjak teljesítését. A jegybank elvárja, hogy a hitelező intézmények a moratórium alatt ne emeljék meg díjaikat, jutalékaikat azon bankszámlacsomagjaiknál, hiteiknél, amelyeknél ezek mértéke az ügyfél bankszámlájára érkező havi utalások összegétől függ. További elvárás, hogy a hitelnyújtó intézmények dolgozzanak ki fizetéskönnyítő konstrukciókat az arra rászoruló ügyfeleknek, s ezekről közérthetően, személyre szólóan tájékoztassák is azokat. Tanúsítsanak együttműködő magatartást a szerződések módosítására vonatkozó, megalapozott ügyfélkérelmek elbírálásánál.

Most vennél fel lakáshitelt? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

10. Változások a hitelközvetítőknél

Az MNB a járványhelyzet miatt április elején vezetői körlevélben szólította fel – az eddig főképp személyes kommunikációval értékesítést végző – pénzügyi közvetítőket, hogy ügyfeleiket a továbbiakban lehetőleg telefonos, elektronikus úton szolgálják ki. A pénzpiaci közvetítők tájékoztassák a hozzájuk forduló fogyasztókat a kormányzati hitelezési könnyítésekről, a biztosításközvetítők pedig segítsék a biztosítókat olyan termékek forgalmazásában, melyek megvédhetik az ügyfeleket, amennyiben azok nehéz anyagi helyzetbe kerülnének. A jegybank elvárja, hogy a pénzpiaci közvetítők szakmailag felkészülten tájékoztassák a – vélhetően megnövekedő számú – hozzájuk forduló ügyfelet a kormányzat jelenlegi, a hitelfelvevőket segítő intézkedéseiről (pl. törlesztési moratórium, teljes hiteldíjmutató maximálása).

Hitelezés 2020: Lakossági hitelezés veszélyhelyzetben konferencia

Információk és jelentkezés a keddi online eseményre:

Információ és jelentkezés

Alig látszódik a koronavírus hatása egyébként a bankok ezen a héten megjelent márciusi statisztikáin: a lakáshitelek és a babaváró hitelek felvétele is meredek emelkedést mutatott a járvány első (igaz, csonka) hónapjában, a bankbetétek pedig az elmúlt egy év negyedik legerősebb (!) hónapját produkálták. A vállalati hitelek is szépen emelkedtek, egyedül az 5,9%-os THM-plafonban érintett fogyasztási hiteleknél látható visszaesés (érthető módon) a hitelpiacon. A pozitív átmeneti jelenségekre is megvan azonban a magyarázat, a koronavírus-válság hatásai szempontjából igazán érdekes statisztikák a következő hónapokban fognak csak megérkezni. Részletesen itt írtuk minderről.

Címlapkép: Getty Images