Ma esti fővárosi eseményünkön élőben vitathatod meg velünk a legfontosabb CSOK-újdonságokat.
Az eddigieket teljes egészében felváltó friss szabályokat azokra is alkalmazni kell, akik január 1-je óta már igényelték a CSOK-ot (de még nem bírálták el a kérelmüket), amennyiben az új szabály kedvezőbb számukra. Lássuk, melyek ezek közül szerintünk a legfontosabbak használt lakások esetében!
1. Igényelhetik-e BAR-listások, közmunkások, főiskolások és egyetemisták is a CSOK-ot?
A KHR-re (régi nevén BAR-lista) vonatkozó elvárásokat a használt lakásokra vonatkozó szabályozásból is egy az egyben törölték, vagyis a támogatás akkor is igényelhető, ha hitelhez nem jut az igénylő. Köztartozása azonban se új lakásra, se használtra felvett CSOK esetében nem lehet az igénylőnek. Az új lakásra felvehető összeggel ellentétben a közmunkások is igényelhetik a használt lakáshoz járó támogatást. A felsőoktatási tanulmányokat nappali tagozaton folytatókat külön nevesíti az új rendelet, mint akik jogosultak az új lakás mellett a használtra járó CSOK-ra is. Ami általánosságban a társadalombiztosítási jogviszonyt illeti, használt lakás esetében 180 napos folyamatos jogviszonyra van szükség (párok esetén legalább egyiküknek), amiben 30 napos megszakítás azért lehet. Az új lakással ellentétben használt lakásnál a közmunkával töltött időszak is beszámítható a tb-jogviszonyba. A külföldi tb-jogviszony új és használt lakás esetében egyaránt érvényes.
2. Hány gyereket lehet előre vállalni használt lakás esetében, és hány év alatt kell ezt a vállalást teljesíteni?
Változatlanul csak fiatal házaspárok vállalhatnak előre gyermeket, ami azt jelenti, hogy legalább az egyik félnek 40 év alattinak kell lennie. Egy gyermek vállalása esetén 4 év alatt, két gyermek esetén pedig 8 év alatt kell teljesíteni a vállalást. Az új lakással ellentétben használt lakásra nem vállalható előre 3 gyermek. Korábban (pl. szocpol felvétele során) tett vállalások egy másik lakásba költözéssel is teljesíthetők. Nem változott, hogy a vállalás örökbefogadással is teljesíthető, és az örökbeadási folyamat (miután megállapították, hogy örökbe fogadhat a pár) 2 évvel meghosszabbítja a teljesítési határidőt, folyamatban lévő terhesség esetén pedig meghosszabbodik a vállalás teljesítésére kapott határidő. Ha valaki nem teljesíti a határidőt, vagyis nem születik meg a gyermek, akkor hasonló szabályok érvényesek, mint az új lakások esetében (cikkünk 3. kérdése), vagyis nagyon sok múlik a kormányhivatalon: a "különös méltánylást érdemlő helyzetekben" (pl. meddőség esetén) a hivatal 5 éves időtartamra elhalaszthatja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének határidejét, és az ő döntésére van bízva, hogy ezt követően méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedi-e. Alapesetben az alapakamatnak megfelelő késedelmi kamatostul kell visszafizetni a támogatást.
3. Egyedülállókra, párokra, mozaikcsaládokra milyen speciális szabályok vonatkoznak, ha szeretnék igénybe venni a használt lakásra járó CSOK-ot?
Fontos változás, hogy az igénylőknek együtt 100%-os lakástulajdonnal kell rendelkezniük abban a lakásban, amelyet a CSOK segítségével megszereznek. Ahogy az új lakásra vonatkozó CSOK-ot, úgy a használtat is minden további nélkül igénybe vehetik egyedülállók. Akik viszont házastársak vagy élettársak, azok csak együttesen igényelhetik, és a feltételek többségének (kivétel például a fenti tb-jogviszony) mindkettejüknek meg kell felelnie. Egyedülállók és házastársak mindazon gyermekek után, akik velük együtt laknak és költöznek, igényelhetik a CSOK-ot, utóbbi esetben akkor is, ha nem közös gyermekekről van szó. Bonyolultabbak a szabályok élettársak esetében: ha nem közös gyermekeik után igénylik a CSOK-ot, akkor mindkét fél esetében külön kell kiszámolni, saját gyermekei után melyik fél mekkora összegre lenne jogosult, és e kettő közül a magasabb összeget vehetik fel. Ha közös gyermekük is van, akkor őt e számítás során csak egyik szülőnél vehetik figyelembe.
4. Megint változik a CSOK támogatási összege. Melyek az új összegek?
A támogatási összegek változása az új lakásokat nem, de a használt lakásokat érintette, eltörölték ugyanis a négyzetmétersávokat (csak minimumot határoztak meg), és a legmagasabb összeget tették elérhetővé, így használt lakás vásárlására vagy bővítésére egységesen 1 gyermek esetén 600 ezer forint, 2 gyermek esetén 1,43 millió forint, 3 gyermek esetén 2,2 millió forint, négy vagy több gyermek esetén pedig 2,75 millió forint vehető fel. Használt lakás vásárlása esetében él a szabály, hogy a lakás vételára, amely az adásvételi szerződésben szerepel, nem haladhatja meg a 35 millió forintot, és a hitelintézet által megállapított forgalmi érték 120%-át sem. Bővítésnél pedig a számlával igazolt költségek 50%-ára jár csak a támogatás (maximálisan ugyanezek az összegek), az alsó négyzetméterkorlátok (lásd alább) pedig a bővítéssel létrejövő lakás hasznos alapterületére vonatkoznak.
Bár továbbra is él a szabály, hogy egy gyermek után csak egyszer lehet hasonló támogatást (szocpol, CSOK, stb.) igénybe venni, két fontos változás azért történt. 1. eddig úgy volt, hogy az a gyermek nem vehető figyelembe, aki után már vettek fel támogatást, így például egy második, most születő gyermek (ha korábban nem vállalták a születését) használt lakás vásárlása esetén akkora támogatásra jogosította (volna) fel a családot, amekkora összeg a szabályok szerint egy gyermek után járhat. Ezzel szemben most az lett a szabály, hogy a 2 gyermek után felvehető összeg jár, de ki kell vonni a már korábban felvett támogatás összegét. Ezzel a változással nem mindenki jár jól: akik például az első gyermekükre 1 millió forintot vettek fel (új lakás esetében létezett ilyen), azok most egy nagyobb lakás megvásárlása során mégsem 600 ezret, hanem csak 430 ezer forintot kaphatnak, ha használt lakást vásárolnak, hiszen csak a különbözet vehető fel. 2. Ha a gyermek születését korábban már vállalták, akkor nem a régi, hanem az új szabályok szerinti összegre jogosultak a szülők használt és új lakások esetében egyaránt, amennyiben másik lakást szereznek. Ilyenkor is a meglévő vagy vállalt összes gyermek után járó összeg és a már felvett támogatás különbözetére tarthatnak igényt.
6. Mekkora összeget kaphatnak, akik nem szereznek másik lakást, de (korábban nem vállalt) gyermekük születik?
Nekik egységesen 400 ezer forint jár, ami csak fennálló, lakáscélú hitel törlesztésére fordítható.
7. Életszerűtlen volt az eddigi szabályozás, miszerint benne kell laknia 10 évig még a nagykorúvá váló gyermeknek is a CSOK-os lakásban. Változtattak ezen?
Szerencsére igen: nem minősül a 10 éves bentlakási kötelezettség megszegésének sem lakásvásárlás, sem bővítés esetén, ha 1. a gyermek a tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a CSOK-os lakásban lakik, 2. a szülőt vagy a gyermeket tartósan egészségügyi intézményben kezelik, 3. a szülő vagy a gyermek munkavállalás miatt indokoltan legfeljebb öt évig más településen tartózkodik, 4. a szülő vagy a gyermek közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik, 5. bizonyos okokból a szülő szabadságvesztés büntetését tölti, 6. a nagykorú gyermek elköltözik, 7. a kiskorú gyermek a nagykorúvá válását követően elköltözik.
8. Mi számít bővítésnek, amire ugyanúgy felvehető a használt lakások után járó CSOK?
A lakás hasznos alapterületét a bővítésnek legalább egy lakószobával növelnie kell, ilyen a térfogatnöveléssel nem járó tetőtér-beépítés és az emeletráépítés is, amennyiben nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás. A bővítés révén a lakhatási körülményeknek javulniuk kell, és a bővítéssel létrejövő új teljes alapterületnek el kell érnie a használt lakásokra érvényes minimumkorlátokat (lásd alább). Nem változott, hogy a bővítésről igazolt számlák 50%-ára jár csak a támogatás, folyósítása pedig az új lakások építéséhez hasonlóan készültségi fokonként utólag történik az adott készültségi foknak megfelelő költségek legalább 70%-ának számlával történő igazolása esetén. A készültségi fokok számát és mértékét a hitelintézet által előre jóváhagyott költségvetés határozza meg.
9. Eltörölték-e azt a szabályt, hogy nem lehet meglévő lakástulajdona annak, aki igénybe akarja venni a CSOK-ot, illetve hogy ennek az eladási árát be kell forgatni az új lakás vételárába?
Új lakások esetében igen, használt lakások esetében azonban nem, csak változtattak rajta. Használt lakás esetén legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal lehet rendelkezni másik lakásban, kivéve, ha haszonélvezeti jog van a meglévő lakáson (az örökléssel szerzett lakásokkal többé nem tesznek kivételt ebben). Az igénylőnek emellett vállalnia kell, hogy a vételár (vagy bővítés esetén a bekerülési költség) kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának az eladási árát, amit viszont csökkenteni lehet 1. az értékesítést követően vásárolt ingatlan vételárával, 2. a lakástulajdont terhelő, eladási árból visszafizetett munkáltatói vagy önkormányzati támogatással, 3. lakásépítésre vagy -vásárlásra (nem hitelkiváltásra!) felvett kölcsön végtörlesztésének összegével (annyival, amennyit az eladási árból törlesztettek ebből), 4. a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalél és 5. az adásvétel miatt megfizetett közteher összegével.
10. Eddig úgy volt, hogy gyerekszámtól függően 40, 50, 60 és 70 négyzetméternél nagyobb használt lakásokra lehetett igényelni a CSOK-ot. Változott ez?
Nem, az alsó négyzetméterkorlátokat továbbra is figyelembe kell venni, 2 gyermekkel például nem lehet 49 négyzetméteres használt lakásba költözni CSOK igénybevétele mellett (minden élő és vállalat gyermek számát figyelembe kell venni). Bővítés esetén ugyanezeket az alsó négyzetméterkorlátokat a bővítéssel létrejövő hasznos alapterületre kell vonatkoztatni. Ami viszont változott: a CSOK összege nem függ attól, hogy összesen mekkora alapterületű a lakás, hanem az éve eleje óta érvényes legmagasabb sávnak megfelelő fenti összeget lehet igénybe venni.
Az általános építési szabályoknak továbbra is meg kell felelnie a lakásnak, lakhatásra alkalmasnak kell bizonyulnia (értékbecslés vagy statikai szakvélemény alapján) de sem a komfortos, sem az összkomfortos szót nem tartalmazza a rendelet, így - bár a használt lakásra vonatkozó rendelet nem tartalmazza a szót - tanyán található lakóépületre is igényelhető a támogatás. Annyi elvárás maradt, hogy legalább egy 12 négyzetméter meghaladó alapterületű lakószobát, főzőhelyiséget (vagy főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakóteret), fürdőhelyiséget és WC-t tartalmazzon a lakás, továbbá az is, hogy közműves villamosenergia-szolgáltatással rendelkezzen. Nem elvárás, hogy legyen közműves szennyvízelvezetés vagy ivóvíz-szolgáltatás a környéken, de a szennyvíztisztítást vagy -tárolást, illetve egy kúttal az ivóvíz minőségű vízellátást meg kell oldani.
12. Milyen jelzálogot jegyeznek be a CSOK-os lakásra, és kell-e lakásbiztosítást kötni?
Ezt is pontosítja az új rendelet. Az állam javára 10 évre szóló jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre, eddig életvitelszerűen benne is kell lakniuk a lakásban mind az igénylő szülőknek, mind pedig a gyermekeknek (kivéve néhány fontos esetet, lásd feljebb). Az állam javára bejegyezett jelzálogjog ranghelye azonban nem előzheti meg a lakásra felvett lakáshitel vagy lakás-takarékpénztári kölcsön ranghelyét. Előírja azt is az új rendelet, hogy az említett 10 éves időszakban a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie az új lakásra, a szükséges lakásbiztosítás jellemzőit pedig a támogatási szerződés tartalmazza.
13. Nagyon nem mindegy az időzítés, mikor kell tehát igényelni a CSOK-ot?
A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását használt vagy új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, bővítés esetén pedig a bővítési munkálatok megkezdése előtt kell kérni a hitelintézettől. Más tehát a szabály, mint új lakás építése esetén, amelynél a használatbavétel előtt kell kérvényezni a támogatást.
Ma esti fővárosi eseményünkön élőben vitathatod meg velünk a legfontosabb CSOK-újdonságokat.
