A privátbanki vezetők a saját üzletáguk kilátásiról most is kedvezőbben nyilatkoztak, viszont a válaszok sokkal erőteljesebben szóródtak, mint amikor a piaci növekedési lehetőségekről kérdeztük őket. Mindenképpen meglepetés, hogy a válaszadók harmada 8-12 százalék közötti növekedést vár, az viszont már kevésbé, hogy 42 százalék szerint 8 százalék alatt fog bővülni az üzletág egy éves időtávon. A gyűjtésünk szerint alapvetően a kisebb piaci részesedéssel rendelkező privátbankok várnak nagyobb növekedést az átlagnál.
Hosszabb távot, 3 éves időtávot nézve sokkal inkább tisztul a kép, hiszen a privátbanki vezetők mind a saját, mind az iparági növekedési kilátásokat éves szinten 4-8 százalék közé teszik. A privátbankok 62 százaléka szerint a következő három éves periódusban a szektor 4-8 százalék között fog bővülni éves szinten, míg a saját üzletág növekedését hasonló ütemre már csak 40 százalék teszi. Rendületlenül optimistábbak a privátbanki vezetők, ha a saját üzletág kilátásai felől érdeklődünk, természetesen a kétszámjegyű bővülésre azok a szereplők számítanak, amelyek akvizícióval tudtak növekedni, vagy éppen olyan kiszolgálási modellt alkalmaznak, amely a privátbanki ügyfelek legfelső szegmensét célozza meg.
A szektor növekedési kilátásai alapvetően befolyásolja a magas kamatkörnyezet, még akkor is, ha kamatcsökkentésre került sor, még mindig olyan betéti kamatokat lehet elérni forintban, amely dinamikus bővülést tesz elérhetővé a szektorban, akkor is, ha friss pénz nem érkezik a szolgáltatókhoz. A jegybanki alapkamat jelenleg 6,75 százalék, a betéteket, az államkötvényeket és a lakossági állampapírokat pedig 7-8 százalék körüli éves hozammal is meglehet kapni. Ennek fényében inkább azt mondhatjuk, hogy friss pénzek megjelenésére a privátbankok nem számítanak, ami a gazdasági és befektetői környezet ismeretében reális feltevés. Azt is megkérdeztük a privátbankoktól, hogy mit gondolnak, mennyire lehet az offshore vagyonok hazautalására számítani, például az adóamnesztia miatt. A válaszadók 62 százaléka szerint minimális mértékben, 10 milliárd forint alatti beáramlással lehet csak számolni, míg 38 százalék 10-50 milliárd forintos beáramlást prognosztizál.
Az IMF-megállapodásra vár a szektor
A felmérés végén azt kérdeztük meg a privátbanki vezetőktől, a szektorra hatással lévő kockázati faktorok közül melyeket tartják a leginkább veszélyeztetőnek. Az általunk megkérdezett, a piac döntő többségét lefedő felmérés alapján még mindig a hazai gazdaságpolitika az, amely a leginkább foglalkoztatja a szereplőket, és amelynek komoly hatása lehet az iparági helyzetre. Jól láthatóan a szektor számára a következő évek legnagyobb kihívását a hazai gazdaság általános helyzete és ezzel együtt a lakosság és a vállalatok jövedelmi helyzete fogja meghatározni. Ettől elvonatkoztatni nem tud egyik pénzügyi szektor sem, ezzel együtt kell élni.
Iparági vélemények szerint nagyon fontos lenne, ha sikerülne az IMF-megállapodást tető alá hozni, hiszen az egy olyan biztonsági védőernyőt jelentene, amely segíthetne például az ügyfélbizalom megerősítésében. Az ügyfelek között már megérkeztek az első fecskék, tehát van már jó pár olyan ügyfél, aki kivitte a pénzét, de most visszahozta. Valószínűleg tömegesen nem térnének vissza vagyonok, viszont legalább jobban megbíznának a hazai piaci szereplőkben. Nem mellékesen az eszközárakra is jótékony hatással lenne a megállapodás, ami szintén az ügyfélbizalmat építi.
A félévvel ezelőtti felméréshez képest két tényezőben is nagyobb változás történt, a privátbankok most sokkal jobban tartanak a magas kamatkörnyezettől és a szabályozói környezettől, mint korábban. A magas kamatkörnyezet azért is lehet magasabb kockázati faktor, mert az állam agresszív térnyerése a megtakarítási piacon erős versenyt generál a betétekkel szemben, a vagyonos ügyfelek pedig elvárják, hogy jó kondíciókkal jussanak betéti konstrukciókhoz.
Nagyon jól mutatja az állam előretörését, hogy az év eleje óta közel 300 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya, havonta jellemzően 40-50 milliárd forintnyi friss pénzt helyeznek el ezekben az eszközökben. A bankok pedig nem tehetnek mást, mint hogy versenyt futnak az állammal. A statisztikáink szerint a vagyonarányos portfólió-összetételben 46 százalékot tesz ki a betétek részaránya, és amennyiben ezt az állapotot fenn akarják tartani, és ilyen módon akarnak forrást bevonni, magasabb betéti kamatot kell ígérniük, különben az ügyfelek inkább az állampapírt vásárolják meg.