A visszaesésben leginkább érintett bankok és hiteltípusok között is megfigyelhető összefüggés. A legnagyobb csökkenést ugyanis a vállalati hitelek és a lakossági fogyasztási hitelek állománya mutatta az elmúlt két évben, és elmondható, hogy azok a bankok szenvedték el a legnagyobb visszaesést, amelyek kiterjedt vállalati hitelportfólióval vagy magas fogyasztási hitelállománnyal rendelkeztek korábban is.
Míg a lakáscélú hitelek állománya - ezúttal is árfolyamszűrten - 2008 végéhez képest "csak" 6%-kal esett vissza, a vállalati hitelekben több mint 15, a fogyasztási hitelekben pedig csaknem 15%-os volt a csökkenés. A folyószámla-hitelek állománya ugyanekkor üde kivételként több mint 15%-kal növekedett.
A devizanem szerinti összetételt vizsgálva leginkább a devizahitelek visszaesését tapasztalhatjuk, ez azonban a devizahitelesek számára szinte semmi nem jelent, az árfolyammozgásokat is figyelembe véve ugyanis tartozásaik csúcsokat döntögettek 2010 folyamán. Mérsékelt bizakodásra adhat okot ugyanakkor, hogy az árfolyammozgásokban nem érintett forinthitelek volumene valamelyest nőtt 2009-ről 2010 végére.
Új folyósítások
A hitelállományok csökkenését elsősorban az okozza, hogy jóval nagyobb a törlesztett (esetleg részben vagy egészben leírt) régi hitelek volumene, mint az új hitelfolyósításoké. Ez utóbbiról az állományok nagyságához képest kevesebb adat áll rendelkezésünkre, ugyanakkor ezek mutatják meg egyértelműen, milyen átrendeződés és visszaesés történt a bankok hitelezési aktivitásában. Elmondható, hogy a teljes szektorban a lakáscélú- és fogyasztási hitelek körében egyaránt közel negyedére esett vissza a bankok új folyósítása 2007-hez és 2008-hoz képest.
Újdonság, hogy az OTP hitelállományában bekövetkezett szerény mértékű növekedéshez hozzájárult 2010-ben a bank piaci részesedésének meredek emelkedése is, legalábbis ami a jelzáloghitelezést illeti. Mint azonban az alábbi ábrán is látható, ez a korábbiaknál jóval alacsonyabb kihelyezett volumen mellett történt, abszolút értelemben tehát egyáltalán nem beszélhetünk szárnyaló hitelezésről az OTP esetében sem.
Okok és kilátások
Mind a lakossági, mind a vállalati hitelezésben keresleti és kínálati okai egyaránt vannak a hitelezési aktivitás csökkenésnek, az utóbbi időszakban ugyanakkor a lakossági oldalon a hitelkereslet, a vállalati oldalon pedig a kínálat kezd szűk keresztmetszetté válni. Az alacsony hitelkínálat oka a bankok visszafogott kockázatvállalási hajlandóságával karöltve egyre inkább az anyabankok tőkeallokációjában betöltött hátrányos helyünk lehet (hiába termelt például több mint 27 milliárd forint adózás utáni nyereséget a K&H, a hírek szerint tulajdonosai ezt kivonják a bankból). Ennek okai között kiemelt helyet foglal el az európai összehasonlításban szélsőségesen magas bankadó, mely a bankok likviditási és tőkepufferét egyaránt erodálja, és egy konjunkturális időszakban is csökkenti a pénzintézetek hitelezési képességét. A bankadó adózott eredményhez viszonyított aránya ugyanakkor magyarázatot ad arra is, miért nem vetik vissza hasonló tényezők a válság során végig kimagasló eredményt felmutató OTP hitelezési kedvét.