Menny és pokol a hitelezésben.
Mára a Raiffeisen kivételével mind a nyolc magyarországi nagybank közzétette tavalyi eredménykimutatásának és mérlegének sarokszámait, igaz, az éves beszámolók jó része még nem készült el. Korábbi cikkeinkben bemutattuk, hogy az eddig "jelentő" hét nagybank közül mindössze kettő (a CIB és az MKB) zárta veszteséggel a tavalyi évet a piaci és szabályozói sokkok hosszú sora ellenére. A veszteségbe hajló eredményeknél sokkal szembetűnőbb a bankok hitelezési aktivitásának visszaesése, amely a mérlegfőösszeg csökkentésével egyidejűleg a gazdasági kilábalás tartós gátjává válhat. A külföldi tulajdonban lévő hazai bankok nem egységesen reagáltak a válságra az elmúlt két évben: voltak olyan bankok, amelyek ugyan csökkentették hitelezésüket, de eszközállományuk nem csökkent jelentősen (ez az átrendeződés hazai aktivitási lehetőségüket meghagyta), másoknál azonban (leginkább a CIB-nél és az UniCreditnél) jelentős eszközállomány-csökkenés volt megfigyelhető. A kivonulás természetesen erős szó, nem is szeretnénk használni, ugyanakkor a számok magukért beszélnek, a két nagy olasz bank elkötelezettsége Magyarország irányába első látásra csökken. A CIB-nél ugyan bejelentették, 40 milliárd forint összegben tőkét emel a bank, ez azonban döntő részben a tavalyi veszteség miatt kieső tőkét pótolja majd. Mielőtt éket vernénk a magyar és a külföldi tulajdonú bankok közé, érdemes megnézni az OTP-t. Hiába növelte itthon hitelezését, úgy csökkent konszolidált (speciális hatásoktól nem tisztított) eredménye több mint 32 milliárd forinttal, hogy a külföldi leánycégek eredménypozíciója 46 milliárd forinttal javult. Az anyabanki források átcsoportosítása mögött tehát racionális érvek állnak.
Lássuk a számokat!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) részvénytársasági hitelintézetekre vonatkozó statisztikái szerint a bankszektor mérlegfőösszege év végén 28 157 milliárd forint volt, hitelállománya pedig 18 067 milliárd. E két szám nominálisan "mindössze" 3,5 illetve 9,1 %-kal marad el a 2008-as csúcstól, az időközben lejátszódó forintgyengülés miatt azonban ez nem sokat jelent.
Két módszertani megjegyezés ide kívánkozik: a PSZÁF magyar számviteli szabályok szerint elkészült statisztikáival szemben a nagybankok (a Budapest Bank kivételével) IFRS szerinti konszolidált adataikat tették eddig közzé (kis számú esetben a magyarral egyidejűleg). A Budapest Bank kivetélével ezért az alábbiakban IFRS szerinti számokat használunk, melyek a PSZÁF adataival csak hozzávetőlegesen egyeztethetők össze. Az OTP magyarországi tevékenysége (OTP Core) esetében ráadásul egy számviteli változás miatt az összehasonlíthatóság kedvéért a korábbi módszertant alkalmaztuk. Mint korábban beszámoltunk róla, 2010 szilveszterén számottevő mérleg-optimalizáció zajlott a magyar bankszektorban, elsősorban azonban nem ez, hanem a tartósan romló piaci környezetre adott eltérő üzletpolitikai válaszok okozhatták a szereplők sorrendjében bekövetkezett, alább látható változást.
