Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara programot indít a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, az érdekképviseletek bevonásával
A 2025-ös minimálbér kérdésében széleskörű országos konzultációt indít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), hogy a vállalkozások véleményét beépítse a kamarai javaslatokba. Az egyeztetés célja, hogy a bérpolitika kialakításakor a gazdasági szereplők teherbíró képességét és a termelékenységi szempontokat is figyelembe vegyék – írja közleményében a szervezet.
Miközben egyre több vállalkozásüzemeltetési feladatra születik szoftveres megoldás, ezek elszigetelten működnek egymástól – párhuzamos használatuk pedig jelentős többletfeladatot ró a vállalkozásokra. Bár a digitális eszközök terjedését szabályozási kényszer is erősíti, a vállalkozók edukáció hiányában sokszor inkább a kötelező feladatot látják azok bevezetésében. A fizetési és vállalkozásirányítást segítő szolgáltatásokat nyújtó Teya Magyarországi vezetője szerint bár az európai cégek valamivel előrébb vannak a digitalizációs folyamatban, az alapproblémával egyelőre ott is küzdenek, mégpedig, hogy nem egy integrált rendszerben gondolkodnak, a szolgáltatás pedig egyre személytelenebbé válik. A Teya erre kínálna megoldást.
Megújította együttműködési megállapodását az Eximbank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypáros (EXIM Magyarország), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) - közölték.
Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 181 milliárd forint értékben - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek adott, hétfőn megjelent interjúban.
A kormány a következő három évben jelentős mértékben emelné a minimálbért, amit a munkavállalói képviseletek üdvözölnek, miközben a vállalkozások problémákat látnak. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a bérterhek csökkentését kéri a kormánytól a jelentős béremelésért cserébe, a költségvetés helyzete azonban rövid távon aligha engedhet meg magának érdemi adó- és járulékcsökkentést. A gyáriparosok arra figyelmeztetnek, hogy a jelentős béremelés veszélyeztetheti a munkahelyeket, miközben az infláció is meglódulhat.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedéséről egyeztetett Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
A vállalatok elektromos járművek beszerzését támogató pályázat (RRF-10.10.1-24) feltételrendszerében módosításokat vezettek be, melynek köszönhetően a pályázati lehetőségek köre kibővült, lehetővé téve a fiatalabb cégek részvételét is, emellett eltörölték az előző évi árbevételre vonatkozó korlátozásokat - írta meg a Villanyautósok.hu.
Jelentősen megnőtt azon cégtulajdonosok száma, akik még a várható adóemelések előtt felszámolják vállalkozásaikat az Egyesült Királyságban. A members' voluntary liquidation (MVL) típusú, azaz a tulajdonosok által önkéntes felszámolással megszüntetett cégek száma októberben meghaladta az 1600-at, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszakának.
Jogszabályváltozás miatt 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztó társaságok a nem lakossági felhasználók energiaszámláit kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki. Ez azt jelenti, hogy az új évtől a papíralapú számla helyett az MVM is csak elektronikus számlát állíthat ki ennek az ügyfélkörnek - hívta fel a figyelmet az MVM a hétfői közleményében.
Az Európai Bizottság hivatalosan is elindította a Trusted Investors Network (TIN) nevű befektetői hálózatot, amely célja, hogy elősegítse az innovatív mélytechnológiai cégek fejlődését és növekedését Európában. Az EU befektetése az Európai Innovációs Tanács (EIC) Alapján keresztül történik, amely a Horizont Európa kutatási és innovációs program része.
Újabb, a hazai kkv-k hitellehetőségeinek bővítését célzó programot jelentett be Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója (címlapképünkön).
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Joint Venture Szövetség (JVSZ) partnerségi megállapodást kötött a hazai vállalatok gazdasági szerepvállalásának kölcsönös támogatása érdekében.
A koronavírus járvány kitörése óta tart a gazdaságban a bizonytalanság kora, ez a 34 éves magyar piacgazdaság harmadik nagy válsága. Az 1500 válaszra épülő kérdőíves vizsgálatunk szerint több vállalkozás helyzete javult, mint amennyié romlott az elmúlt négy év alatt. Háromszor annyi cég várja helyzete javulását a jövőtől, mint ahányan pesszimisták. Úgy tűnik válságálóbb gazdaságunk, mint korábban volt.
A kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervről döntött címmel adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium. "A világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség" - írja az NGM.
A bérfelzárkóztatás, különös tekintettel a minimálbér 1000 euróra, illetve az átlagbér 1 millió forintra történő emelés csak akkor lenne reális, ha a vállalkozások megfelelő kompenzációt, tehercsökkentést vagy támogatást kapnának – írja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) sajtóközleményében. Úgy látják, enélkül a bérköltségek növekedése nem finanszírozható, különösen, hogy a béremelkedés sok esetben nem áll összhangban sem a termelékenységgel, sem a gazdasági növekedéssel vagy az inflációval.
A Groupama Biztosító szerint egyszerű is lehet a szerződéskötés folyamata.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Mintha egy akciófilm forgatókönyvét olvasnánk.
Az új euró bevezetése egyelőre még sok szemponttól függ.
Felszálltak az F-16-osok.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
