Ezrek tüntettek kedden Londonban a mezőgazdasági vállalkozásokra kivetett örökösödési adó ellen.
Az őszi kalászosok fejlődéséhez még elegendő nedvesség áll rendelkezésre a talajban, és az évszakhoz képest magas hőmérsékletek is az állományok erősödését segítik, de az optimális fejlődéshez egyre inkább szükség lenne csapadékra - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen hatása lehet az önkéntes nyugdíjpénztárakra, valamint általánosságban a hosszú távú megtakarítási hajlandóságra, ha a kormány az ingatlanpiacba kezdene átcsatornázni nyugdíjcélú megtakarításokat. Vendégünk volt Farkas András nyugdíjszakértő. A második részben az automatizálás és a mesterséges intelligencia agráriumban betöltött szerepéről kérdeztük Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét.
Magyarországon 24-25 ezer hektáron termelnek csemegekukoricát, az ültetvények 90 százalékát öntözik, az elmúlt napok kánikulai időjárása miatt azonban így is valamivel kevesebb teremhet, mint tavaly – mondta az InfoRádióban Pásztor Tamás őstermelő, a Tímári Csemege Szövetkezet igazgatósági tagja.
Megfelelő pénzügyi konstrukciók mellett a szakértelem és a folyamatos információszerzés, valamint azok értelmezése segíthet abban, hogy az agrárfinanszírozásban rejlő kockázatokat kivédjék a szereplők. Ez eddig sikerült is: annak ellenére, hogy forráshiányos, ráadásul számos kockázatnak kitett ágazatról van szó, továbbra is a legstabilabban hitelezhető szektor a mezőgazdaság.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban a Magyarországot jelenleg sújtó hőhullámmal foglalkoztunk. Az első részben egyebek mellett arról volt szó, hogy a minket körülvevő forróság már egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható-e, és hogy egyáltalán hogy fogunk itt élni, ilyen időjárási viszonyok között? A témával kapcsolatban Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke volt a vendégünk. Az adás második részében Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük arról, hogy milyen gazdasági ára lehet a mostani helyzetnek az agráriumban, továbbá hogy a szektorban elkezdődött-e már az alkalmazkodás a radikálisan megváltozó körülményekhez.
A közvetlen források kiemelkedő finanszírozási lehetőségeket jelentenek, hiszen a 2021-2027. évi uniós költségvetésben mintegy 350 milliárd euró áll rendelkezésre. A közvetlen támogatások kiaknázásához azonban gyökeresen más szemléletmód kell, mint a hagyományos pályázatokhoz. Ebben tud segíteni a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI), amelynek révén volumenében is jelentős pénzügyi forrás nyílhat meg a magyar vállalkozások, így az agrárszereplők számára is.
Ha a zöld agrárpolitikával leépítjük az európai termelést, csak olyan területekről szerezhetjük be az élelmiszert, ahol fenntarthatatlan módon gazdálkodnak – véli Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Portfolio-nak elmondta: a fenntarthatóság alapelveivel az európai gazdák is egyetértenek, de fontos lenne, hogy ezek szakmai alapokon, a realitás talaján állva érvényesüljenek. A társadalmi kompromisszum a klímaváltozás miatt szorongó uniós polgárok és a gazdák között elérhető, ha elfogadjuk, hogy a probléma valós, és annak megoldásában a termelők is érdekeltek, valamint nem ők a folyamat felelősei.
A fenntarthatóság és az energiahatékonyság mindenki pénztárcáját érinti. A koronavírus-járvány és a háborúk előtt stabilak voltak az energiaárak, utána viszont igazi árrobbanásokkal néztünk szembe. Most látni erősebb stabilizálódást, de a nemzetközi trendek azt mutatják, jövő évtől állhatnak vissza az árak - mondta Fehér Róbert, a 8G Energy vezérigazgatója a Portfolio AgroFuture 2024 Konferencián, Kecskeméten. A szakember az előadása során kiemelte, hogy miért lenne érdemes többet és jobban foglalkozni a mezőgazdaság energiaellátásával.
Úgy kell felhasználni az úton lévő pályázati forrásokat az élelmiszeriparban, hogy évekre, akár évtizedekre megalapozza az ágazat versenyképességét – mondta el az Agrárszektornak Nobilis Márton. Az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerint a cél az, hogy a kisebb vállalkozásokból közepesek, a közepesekből pedig nagyok legyenek, annak révén, hogy volumenben és hatékonyságban is előrelépnek a fejlesztések eredményeképp.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálat, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, nagyobb rugalmasság bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében - írta közleményében az uniós parlament szerdán.
Előzetes bejelentési kötelezettség lépett életbe keddtől a hazánkba bármely országból behozni kívánt mezőgazdasági termékek esetében – hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium.
Egyenlőtlen feltételek mellett, inkorrekt versenyben kellene helytállniuk a baromfiágazat uniós, és azon belül magyar szereplőinek a harmadik országokból származó importtal, döntően az ukrán behozatallal szemben – mondta el Csorbai Attila, a a Baromfi Terméktanács elnöke az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében.
A hazai mezőgazdaság egyik meghatározó szereplőjeként a Nitrogénművek Zrt. kulcsfontosságú szerepet tölt be a vegyiparban. Magyarország egyetlen magyar tulajdonban lévő műtrágyagyártójaként az elmúlt években folyamatos fejlesztésekre és innovációkra törekedett, hogy a gyártási folyamatokat még hatékonyabbá és környezetkímélőbbé tegye. A vállalat által végrehajtott beruházások és fejlesztések nem csupán a gyártás rugalmasságát és hatékonyságát növelték, hanem lehetővé tették számukra a jobb alkalmazkodást a piaci igényekhez a fenntartható műtrágyázás lehetőségének megteremtésére törekedve. Azonban a hatékonyság javulása és a sajátságos, a világban egészen egyedi magyar szabályozás okozta plusz terhek miatt nem tudnak érvényesülni a gazdák költségeiben.
Mindaddig, amíg a mezőgazdasági termelők nem remélhetnek jobb jövedelmet tevékenységüktől, nem várható, hogy felpörög a manapság igencsak takaréklángon pislákoló agrárgéppiac.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist január 26-i adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy csütörtök éjjel újabb különadót kaptak a nyakukba a hazai gyógyszergyártók. Ez elsőre megijesztette a befektetőket, de közben kiderült, hogy gyakorlatilag technikai jellegű módosításról van szó, és hogy a változás egyébként pozitív hír a szektor számára. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében Szekeres Viktor, a pénteken a Budapesti Értéktőzsde standard kategóriájába átsorolt Gloster igazgatósági elnöke volt a vendégünk, harmadik témánk pedig az agrárium volt, amiről Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának vezetőjét kérdeztük.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
