Magyarországon 24-25 ezer hektáron termelnek csemegekukoricát, az ültetvények 90 százalékát öntözik, az elmúlt napok kánikulai időjárása miatt azonban így is valamivel kevesebb teremhet, mint tavaly – mondta az InfoRádióban Pásztor Tamás őstermelő, a Tímári Csemege Szövetkezet igazgatósági tagja.
Megfelelő pénzügyi konstrukciók mellett a szakértelem és a folyamatos információszerzés, valamint azok értelmezése segíthet abban, hogy az agrárfinanszírozásban rejlő kockázatokat kivédjék a szereplők. Ez eddig sikerült is: annak ellenére, hogy forráshiányos, ráadásul számos kockázatnak kitett ágazatról van szó, továbbra is a legstabilabban hitelezhető szektor a mezőgazdaság.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban a Magyarországot jelenleg sújtó hőhullámmal foglalkoztunk. Az első részben egyebek mellett arról volt szó, hogy a minket körülvevő forróság már egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható-e, és hogy egyáltalán hogy fogunk itt élni, ilyen időjárási viszonyok között? A témával kapcsolatban Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke volt a vendégünk. Az adás második részében Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük arról, hogy milyen gazdasági ára lehet a mostani helyzetnek az agráriumban, továbbá hogy a szektorban elkezdődött-e már az alkalmazkodás a radikálisan megváltozó körülményekhez.
A közvetlen források kiemelkedő finanszírozási lehetőségeket jelentenek, hiszen a 2021-2027. évi uniós költségvetésben mintegy 350 milliárd euró áll rendelkezésre. A közvetlen támogatások kiaknázásához azonban gyökeresen más szemléletmód kell, mint a hagyományos pályázatokhoz. Ebben tud segíteni a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI), amelynek révén volumenében is jelentős pénzügyi forrás nyílhat meg a magyar vállalkozások, így az agrárszereplők számára is.
Ha a zöld agrárpolitikával leépítjük az európai termelést, csak olyan területekről szerezhetjük be az élelmiszert, ahol fenntarthatatlan módon gazdálkodnak – véli Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Portfolio-nak elmondta: a fenntarthatóság alapelveivel az európai gazdák is egyetértenek, de fontos lenne, hogy ezek szakmai alapokon, a realitás talaján állva érvényesüljenek. A társadalmi kompromisszum a klímaváltozás miatt szorongó uniós polgárok és a gazdák között elérhető, ha elfogadjuk, hogy a probléma valós, és annak megoldásában a termelők is érdekeltek, valamint nem ők a folyamat felelősei.
A fenntarthatóság és az energiahatékonyság mindenki pénztárcáját érinti. A koronavírus-járvány és a háborúk előtt stabilak voltak az energiaárak, utána viszont igazi árrobbanásokkal néztünk szembe. Most látni erősebb stabilizálódást, de a nemzetközi trendek azt mutatják, jövő évtől állhatnak vissza az árak - mondta Fehér Róbert, a 8G Energy vezérigazgatója a Portfolio AgroFuture 2024 Konferencián, Kecskeméten. A szakember az előadása során kiemelte, hogy miért lenne érdemes többet és jobban foglalkozni a mezőgazdaság energiaellátásával.
Úgy kell felhasználni az úton lévő pályázati forrásokat az élelmiszeriparban, hogy évekre, akár évtizedekre megalapozza az ágazat versenyképességét – mondta el az Agrárszektornak Nobilis Márton. Az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerint a cél az, hogy a kisebb vállalkozásokból közepesek, a közepesekből pedig nagyok legyenek, annak révén, hogy volumenben és hatékonyságban is előrelépnek a fejlesztések eredményeképp.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálat, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, nagyobb rugalmasság bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében - írta közleményében az uniós parlament szerdán.
Előzetes bejelentési kötelezettség lépett életbe keddtől a hazánkba bármely országból behozni kívánt mezőgazdasági termékek esetében – hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium.
Egyenlőtlen feltételek mellett, inkorrekt versenyben kellene helytállniuk a baromfiágazat uniós, és azon belül magyar szereplőinek a harmadik országokból származó importtal, döntően az ukrán behozatallal szemben – mondta el Csorbai Attila, a a Baromfi Terméktanács elnöke az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében.
A hazai mezőgazdaság egyik meghatározó szereplőjeként a Nitrogénművek Zrt. kulcsfontosságú szerepet tölt be a vegyiparban. Magyarország egyetlen magyar tulajdonban lévő műtrágyagyártójaként az elmúlt években folyamatos fejlesztésekre és innovációkra törekedett, hogy a gyártási folyamatokat még hatékonyabbá és környezetkímélőbbé tegye. A vállalat által végrehajtott beruházások és fejlesztések nem csupán a gyártás rugalmasságát és hatékonyságát növelték, hanem lehetővé tették számukra a jobb alkalmazkodást a piaci igényekhez a fenntartható műtrágyázás lehetőségének megteremtésére törekedve. Azonban a hatékonyság javulása és a sajátságos, a világban egészen egyedi magyar szabályozás okozta plusz terhek miatt nem tudnak érvényesülni a gazdák költségeiben.
Mindaddig, amíg a mezőgazdasági termelők nem remélhetnek jobb jövedelmet tevékenységüktől, nem várható, hogy felpörög a manapság igencsak takaréklángon pislákoló agrárgéppiac.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist január 26-i adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy csütörtök éjjel újabb különadót kaptak a nyakukba a hazai gyógyszergyártók. Ez elsőre megijesztette a befektetőket, de közben kiderült, hogy gyakorlatilag technikai jellegű módosításról van szó, és hogy a változás egyébként pozitív hír a szektor számára. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében Szekeres Viktor, a pénteken a Budapesti Értéktőzsde standard kategóriájába átsorolt Gloster igazgatósági elnöke volt a vendégünk, harmadik témánk pedig az agrárium volt, amiről Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának vezetőjét kérdeztük.
Méretüknél és kapcsolatrendszerüknél fogva is kiemelkedő szerepet játszanak a hazai agráriumban a legnagyobb agrárcégek, amelyek beszállítói körükkel együtt tevékenyen alakítják az ágazatot. Az Alapvetés podcastban Boros Zoltánnal, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának nagyvállalati ügyfelekért felelős igazgatójával beszélgettünk a témáról.
Ami elromlott az agráriumban tavaly és idén, azt nem lehet egy év alatt helyrehozni – vélekedik Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint egyértelmű, hogy trendfordulót él meg az ágazat, és változtatni kell.
Az átmeneti év után megkezdődött új szisztéma tapasztalatai is azt mutatják, hogy az agrártámogatása hangsúly az eredeti céloktól, a vidéki életforma és az élelmiszertermelés biztonságának garantálásától lépésről lépésre tolódik el a zöldpolitika, a fenntarthatóság elősegítése felé.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
2026-ra elfüstöl az összes típus.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
