Mélyen az orosz vonalak mögötti csapásmérésre készül az európai atomhatalom hadserege

A Diodore 25 gyakorlat központi eleme egy olyan szimulált konfliktus, amelyben a NATO-erők egy, az orosz hadseregre hasonlító ellenséggel szemben lépnek fel Franciaország északkeleti részén. A hadművelet célja az ellenséges erősítések megakadályozása, különösen a szovjet eredetű Buk légvédelmi rendszerek kiiktatásával. A hadszíntér digitális szimulációja mellett 1500 katona valós terepgyakorlatokon is részt vesz.

A gyakorlatot a „Mélységi Műveletek és Felderítés Parancsnoksága” (CAPR) vezeti, amely egy új, 2024-ben Strasbourgban létrehozott katonai struktúra.

A CAPR három speciális dandárt egyesít: egy helikopteres egységet, egy tüzérségi és légvédelmi egységet, valamint egy hírszerzési és elektronikai hadviselésre szakosodott alakulatsort.

Feladatuk, hogy akár 500 kilométerrel a frontvonal mögött hajtsanak végre támadásokat, célba véve az ellenség vezetési pontjait, utánpótlását és tartalékait.

A francia hadsereg ezzel reagál a 2022-es orosz invázió utáni biztonsági környezetre. A korábbi, főként aszimmetrikus – a Száhel-övezet terrorelhárító akcióira hasonlító – konfliktusokra készülő struktúra helyét egy olyan hadrend veszi át, amely képes „nagy intenzitású” harcokra, egyenrangú ellenfelekkel szemben.

A vezérkar szerint a modern hadviselés frontvonalai már nem lineárisak, és a szárazföldi erőknek is képesnek kell lenniük mélyen az ellenséges területen, így például Oroszországon belül lecsapni.

A Diodore hadgyakorlat azt is vizsgálja, milyen eszközökre lenne szüksége a CAPR-nak a feladataihoz. A szimulációban amerikai rendszereket is kipróbálnak, például jamming repülőgépeket, Sead rakétákat és Himars rakétavetőket, amelyekkel Franciaország jelenleg nem rendelkezik. A francia LRU rakétarendszerek hatótávolsága jóval kisebb (80 km), és közelednek élettartamuk végéhez.

A hadügy jelenleg 26 új rakétarendszer beszerzését mérlegeli, több nemzetközi opció mellett egy saját fejlesztésű rendszer lehetősége is felmerült.

További, európai szintű fejlesztések is zajlanak. Az ELSA nevű program célja akár 1000 kilométeres hatótávú csapásmérő képességek kialakítása. A francia MBDA egy hajófedélzeti rakéta földi változatán dolgozik, az ArianeGroup pedig ballisztikus rakétán. A cél a különböző eszközök – például öngyilkos drónok – összehangolt alkalmazása, amivel Ukrajna már sikerrel kísérletezik.

Az új fegyverek bevezetése újabb nagyszabású hadgyakorlatokat tesz majd szükségessé, miközben Franciaország a nukleáris csapásmérő képességeit is folyamatosan fejleszti.

Címlapkép: A Hemex-Orion hadgyakorlat 2023-ban. A fotó forrása: Thomas Paudeleux/ECPAD/DEFENSE/NATO.