Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos a konferencián tartott előadásában arról beszélt, hogy Magyarország mind abszolút értékben, mind az EU egészéhez viszonyítva, jelentősen növelte részesedését a közvetlen uniós forrásokból, a jelenlegi hétéves költségvetési ciklus első három évében. Ez az összeg azonban még mindig igencsak kevés, ezért arra bátorította a konferencia résztvevőit, hogy a következő években próbáljanak meg még aktívabbak lenni az élelmiszeripari megoldások fejlesztésére fordítható források lehívásában. Mint arra a szakértő kitért, a vállalatoknak a KAP-on túl is vannak lehetőségei, például a Horizon Europa programban vagy más atipikus, kisebb cégek számára is elérhető pályázati kiírások keretében. Hozzátette, hogy az MFOI munkatársai szívesen segítenek abban, hogy minden vállalat megtalálja azt a pályázatot, amelybe a kívánt fejlesztés a leginkább illeszkedik.
Támogatási és fejlesztési boom az élelmiszeriparban
A sikeres pályázatok követelményeiről, az új, 2025-ös lehetőségekről volt szó a konferencia egyik délutáni kerekasztal-beszélgetése során. Nobilis Márton élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár a kerekasztal-beszélgetésben elmondta, hogy a magyar élelmiszeripari vállalatok a meghirdetett támogatási keret többszörösét igényelték fejlesztéseikhez, sőt vannak olyan vállalatok is, amelyek a kitűzött célok megvalósítását önerőből már el is kezdték megvalósítani. Ha minden a tervek szerint halad, akkor ezek közül 2026-ban már több 5-10 milliárd forintos fejlesztés is átadásra kerülhet, a további projektek pedig 2027-ben vagy 2028-ban érhetnek célba. Mint azt az államtitkár kiemelte, a benyújtott pályázatok elbírálásánál fontos szempont az is, hogy hol áll rendelkezésre alapanyag és hogy ne valósuljon meg olyan élelmiszeripari fejlesztés, amelybe alapanyag vagy potenciális piac nélkül kezdenének bele.
Mint arra Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója is kitért, a hazai élelmiszeripari vállalatoknak alapvetően jelentős kapacitásbővítésre és hatékonyságnövelésre van szüksége. Kiemelte, hogy a kereskedelmi láncok felől egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy legyen több versenyképes magyar termék a polcokon, és az is egyre többször merül fel, hogy minél több, a hazai piacon már sikeres és népszerű terméket exportáljon Magyarország.
Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója szerint ugyanakkor fontos arról is szót ejteni, hogy a pályázati folyamatok közel sem olyan ütemben zajlanak, ahogyan azt a vállalatok várták volna, így van egy kis helyben járás a rendszerben. Az is fontos, hogy a rendelkezésre álló támogatásokat a lehető leghatékonyabb módon kell felhasználni, hogy a külföldi konkurensekkel fel tudjuk venni a versenyt. Ám, ha most nem tudnak a vállalatok időben megindulni, akkor ez a folyamat túlontúl is lelassulhat.
Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója egyetértett abban, hogy aki megáll a beruházásokban, az végérvényesen lemaradhat a versenyben. Szükséges lenne, hogy a támogatási összegeket csak akkor ítéljék meg egy vállalatnak, ha kétségek nélkül igazolható az önerő megléte, a megvalósítani kívánt fejlesztés pedig valóban életképes. A legfontosabb szempont ugyanis az, hogy valóban legyen létező piaca annak a terméknek, amit előállítanak.
Sztankó Attila, a Kométa 99 Zrt. gazdasági igazgatója a kerekasztal-beszélgetés során arra is kitért, hogy amit egy vállalat nem tud pontosan mérni, azon javítani sem tud. Minden paramétert tekintve tudni kell a bemenetet és a kimenetet, hiszen enélkül nem lehet elérni olyan megtakarításokat és hatékonysági ugrásokat, melyek révén növelhető lenne egy vállalat versenyképessége.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a támogatási keret rendkívüli lehetőséget kínál ahhoz, hogy ezúttal a közepes és nagy cégek is végrehajthassanak bizonyos fejlesztéseket. Ám, hogy ennek végül milyen gyümölcsei érnek be, az csak később derül ki. Mint mondta, mostanra ténylegesen eljutottunk odáig, hogy a tervezett fejlesztések legnagyobb arányban a digitalizáció és az automatizáció irányába mutatnak, és nemcsak azért, mert ez a jövő, hanem azért is, mert nincs elegendő megfelelően képzett munkaerő.
Digitalizáció és SAP az agrárszektorban
Szűcs Donát, az AB Consulting Group Zrt. szaktanácsadója a témához kapcsolódó előadásában arról beszélt, hogy az SAP, mint vállalatirányítási rendszer hogyan teremthet értéket egy élelmiszeripari vállalat működésében. Mint mondta, a piacon egyre inkább növekednek a költségek, egyre fontosabb a fenntarthatóság kérdése és egyre szigorúbb szabályozásoknak kell megfelelni, miközben van egy kiélezett versenyhelyzet és egy hatékonyságnövelési kényszer is. Egy jól működő vállalatirányítási rendszer ugyanakkor olyan eszköztárat tud adni a cégeknek, amivel felgyorsítható a döntéshozatal és amellyel optimalizálhatók a költségek. Mint mondta, egy állattenyésztéssel foglalkozó vállalatnál például a rendszer bevezetése előtt három-négy különböző rendszerben tárolták a különféle riportokat, így a munkafolyamatok rendkívül lassúak és átláthatatlanok voltak. Ezek integrálását követően azonban a vállalat működése lényegesen hatékonyabbá vált, így egy esetleges fejlesztés kapcsán érdemes erre a területre is erőforrásokat elkülöníteni.
Címlapkép forrása: Portfolio/Mónus Márton
