Fél éve nyitotta meg Dunavecsén a Schneider Electric ötödik magyarországi gyárát, amely beruházással az elektrifikáció és digitalizációs megoldások iránti megnövekedett kereslet kielégítését igyekszik fedezni. Pontosan milyen termékek készülnek itt, és miért jelentőségteljes ez az üzem?
A májusban felavatott új üzemünk a cég egyik legnagyobb egyedi gyártóüzeme Európában, és ez a fő európai gyártóközpontja a vállalat legújabb SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezésének, az RM AirSeT-nek. A kén-hexafluoridot (SF6) évtizedek óta használják mind a nagyfeszültségű, mind a középfeszültségű kapcsolóberendezésekben, mert tulajdonságai nagyon jól megfeleltek az elektromos áram megszakítására és szigetelésére. Ugyanakkor az egyik legnagyobb globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkező gáz is, GWP-je több mint 25 ezerszer nagyobb, mint a szén-dioxidé.
Az RM AirSeT a hagyományos gázszigetelésű középfeszültségű kapcsolóberendezésekben használt SF6 helyett tiszta levegőt alkalmaz, miközben ugyanazt a megbízhatóságot és teljesítményt nyújtja.
A technológia megfelel a szigorú új európai előírásoknak, amelyek a középfeszültségű kapcsolóberendezések valamennyi felhasználóját érintik a hálózatoktól az infrastruktúráig.
Az új üzem a Schneider Electric 36. intelligens gyára és a legnagyobb egyedi megrendelésre termelő létesítménye Európában (ETO, engineering-to-order), amely segít kielégíteni az elektromos és digitalizációs megoldások iránti megnövekedett keresletet Európa-szerte. Az itt előállított termékek 90 százalékát Európába exportáljuk. Ezt a keresletet az energiaátállás hajtja, mivel az áramszolgáltatók nagyobb rugalmasságot és ellenállóképességet biztosító megoldásokat keresnek hálózataikban, valamint az adatközpontok, felhő- és szolgáltatói szegmensek boomja, amit a digitalizáció és az új technológiák fellendülése hajt.
A fenntartható működés egyik fontos sarokköve a fogyasztás csökkentése lenne, ugyanakkor ez nehezen egyeztethető össze a bővülő gazdasági termeléssel. Milyen megoldások jöhetnek szóba az energetikai infrastruktúra korszerűsítésében?
Meg vagyunk győződve arról, hogy a fenntarthatóság és a versenyképesség nem kizárja, hanem kiegészítheti egymást. Az infrastruktúra fenntarthatóságának fokozása érdekében növelni kell az energiahatékonyságot, miközben előtérbe helyezzük a digitalizálást és a megújuló energiaforrásokat. Szeretnénk felgyorsítani a fenntarthatóságra irányuló erőfeszítéseket a villamosítás, a digitalizálás és az automatizálás révén, mert a villamosenergia a leghatékonyabb és legoptimálisabb eszköz a szén-dioxid-mentesítéshez kombinálva a körkörös gazdaság megközelítésével.
Olyan megoldásokat kínálunk, amelyek elősegítik a tiszta energiaforrások integrálását és hozzájárulnak a dekarbonizációhoz – az intelligens hálózati megoldásoktól a fejlett mikrohálózat (mikrogrid) vezérlésen át az energiatároló rendszerekig.
Automatizálási és energiamenedzsment megoldásaink célja az energiafogyasztás optimalizálása, a működési hatékonyság növelése és ennek következtében a versenyképesség javítása. Ezen a területen intelligens épületfelügyeleti rendszereket, energiahatékony ipari automatizálási technológiákat és fejlett energiamenedzsment szoftvereket kínálunk. Mindezen technológiák használatával a vállalkozások és az egyének valós időben nyomon követhetik, szabályozhatják és optimalizálhatják energiafelhasználásukat, ami jelentős energiamegtakarítást és csökkentett környezetterhelést eredményez.
Milyen típusú létesítményekben működnek jól a vállalat energiagazdálkodási megoldásai, és milyen körülmények között teljesítenek a legjobban? Új épületeknél működnek jól, vagy meglévő rendszerekhez is adaptálhatók?
Ezek a megoldások számos létesítménytípusban jól alkalmazhatók, különösen ott, ahol magas az energiaigény, szükség van az energiafogyasztás optimalizálására és fontosak a fenntarthatósági célok. Jellemzően ide sorolhatók az ipari létesítmények, de a kereskedelmi épületek is, és nemcsak az új épületek, de a régiek is, ahol a rendszereket korszerűsíteni kell.
A Világgazdasági Fórum elemzése szerint a lakó- és kereskedelmi épületek felelősek az energiatermelésből és -elosztásból származó CO2-kibocsátás mintegy 39%-áért, valamint a nyersanyag-felhasználás és hulladéktermelés harmadáért. Ezért ezen épületek energiahatékonyságának növelése kulcsfontosságú az éghajlatváltozási célok eléréséhez is. A múlt ősszel bemutatott
kutatásunk szerint a digitális épület- és energiagazdálkodási rendszerek akár 70 százalékkal is csökkenthetik az irodaépületek CO2-kibocsátását.
Magyarországon például a szegedi Cédrus Lakópark a Schneider energiagazdálkodási megoldásait használja az energiahatékonyság növelésére: az egész létesítményt saját geotermikus rendszer fűti, a padlófűtés és a lakásonként alapfelszereltségként szabályozható légkondicionáló rendszer páratlan kibocsátási szintet és több mint 30%-os energiaszámla-csökkenést garantál.
Az irodai környezetben alkalmazott technológiákra jó példa a grenoble-i tudományos parkban található IntenCity, amely egy 26 ezer m²-en terül el, és számos szempontból példaértékű: az EcoStruxure Building megoldásokkal felszerelt épületegyüttes célja, hogy 37 kWh/m²/év fogyasztást érjen el, míg az európai meglévő épületek átlagos fogyasztása becslések szerint 330 kWh/m²/év. Ezt a fogyasztást több mint 4 ezer m² tetőre szerelt napelem és két függőleges szélturbina kompenzálja, amelyek évente 970 MWh-t termelnek, így az épület energetikailag önellátóvá válik.
A mobilitási igények megváltozása a meglévő épületek hálózati rendszerének felülvizsgálatát is sürgeti, vagy megoldható-e kizárólag okoseszközökkel, és irányítási rendszerekkel egy cég járműflottájának e-autókra cserélése anélkül, hogy az épület elektromos rendszerét fejleszteni kéne?
A cégünk által fejlesztett EV-Charging Expert töltésmenedzsment rendszer (Load Management System) segítségével ez megoldható, amely hardvert és szoftvert is magában foglal, és alkalmazkodik egy ingatlan meglévő elektromos hálózatához. A Schneider Electric folyamatosan figyeli az irodaépület töltőpontjainak pillanatnyi terhelését, és lehetővé teszi, hogy az autók a lekötött teljesítmény szintjéig vegyenek fel energiát. Nem kell tartani a hálózat túlterhelése miatti áramkimaradásoktól vagy az áramszolgáltató büntetésétől, mégis minden autó az adott pillanatban elérhető maximális teljesítményszinten tud tölteni. A töltőrendszer intelligens vezérlésnek köszönhetően alkalmazkodik az ingatlan meglévő elektromos hálózatához, így kapacitásbővítés nélkül is telepíthető.
Ezeknek a látványos eredményeknek az eléréséhez ugyanakkor számos olyan okoseszközök használata szükséges, melyek nyomán rengeteg adat keletkezik, melyek tárolása és kezelése további fogyasztást generál az adatközpontok és szerverparkok területén. Ezen a téren milyen megoldásokkel lehet hatékonyabbá tenni a működést?
A mesterséges intelligencia alkalmazások iránti megugró kereslet valóban növeli az adatközpontok terhelését, így azok energiaigényét is. Ez új kihívásokat jelent az adatközpontok megbízható, energiahatékony működtetésében és a fenntarthatósági célok elérésében.
A jelenlegi becslések szerint
a világ energiafogyasztásának körülbelül 2 százalékát használják fel az adatközpontok, de a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek felgyorsították ezt a folyamatot, feltételezések szerint ez a fogyasztás 2030-ra duplázódhat, elérve a 4 százalékot is.
Ez nagyjából annyi elektromos áram, amennyit Japán használ.
Ezeknek az új igényeknek a kielégítése több tiszta energiaforrást és hálózati infrastruktúra-bővítést követel meg, amelyre holisztikus megközelítést kínálunk, ötvözve a fizikai berendezéseket, a szoftvereket és az irányítási rendszereket.
Az adatközpontok jelentős hőt termelnek, különösen azok, amelyek a nagy nyelvi modellek betanítására és következtetési feladatokra használt AI-szervereket és gyorsítókat tartalmazzák. Ez olyan egyedi hűtési kihívásokat jelent, amelyeket a léghűtés önmagában már nem tud kezelni, ezért a folyadékhűtés az adatközpontok tervezésének kritikus elemévé válik. Célunk, hogy gyakorlati ismeretekkel lássuk el az adatközpontok szakembereit a hűtőrendszereik optimalizálásához: az egyes architektúrák kompromisszumainak és előnyeinek megértésével az üzemeltetők javíthatják adatközpontjaik teljesítményét és hatékonyságát.
Az AI-megoldásokat ugyanakkor a vállalat is használja, említene néhány gyakorlati példát, ahol ez megjelenik?
Az AI ereje abban rejlik, hogy segít a szervezeteknek intelligensebb döntéseket hozni, amelyek tényeken és nagy mennyiségű adaton alapulnak. Az adatok felhasználása páratlan betekintést nyújt az energiadilemma megoldásának részét képező területekbe - működési hatékonyság, elektrifikáció és digitalizáció - a nagyobb fenntarthatóság érdekében.
Az EcoStruxure IoT platformunk és architektúránk például lehetővé teszi adattudósaink (data scientists) számára, hogy nagyon stabil és megbízható adatkészleteket dolgozzanak fel valós időben - és hatékonyan kezeljék a fizikai rendszerek tervezését, építését, működtetését és karbantartását. A platformot kihasználva több területen is kínálunk AI-alapú megoldásokat, beleértve az épületeket, adatközpontokat, infrastruktúrát, ipart, megújuló energiaforrásokat és az elektromos autók töltését. Ennek eredményeként a mesterséges intelligencia ma már szerves részét képezi a vállalat üzleti kihívásokra adott megoldásainak.
A horvátországi Karlovacban működő Gradska Toplana távfűtési közműszolgáltató, amely több mint 8000 lakost lát el, a mi District Energy rendszerünket használja hidraulikus modellezésre AI Load Forecaster modullal. AI-megoldásunkkal előre jelezhetik a távfűtési igényeket és jobban optimalizálhatják a körzet fűtéséhez szükséges energiamennyiséget (mikor kell elindítani és leállítani a fűtést), lehetővé téve az energiatakarékossági politikák bevezetését és a hűtőberendezések, kazánok és energiatároló rendszerek működésének optimalizálását. Ennek eredményeként csökkentették mind a működési és karbantartási költségeket, mind a szén-dioxid-kibocsátást.
Az AI felhasználható az energiaigény időbeli optimalizálására, az energiafogyasztási csúcsok enyhítésére és az energiamix optimalizálására is: hatékonyan kezelhetik a mikrogrid-műveleteket és az elektromos járművek (EV) töltését, végső soron csökkentve a nap magas keresleti időszakaiban az energiatermeléssel járó általános szénintenzitást. Például az Ecostruxure Microgrid Advisor szoftverünk automatikusan előrejelzi és optimalizálja, hogyan és mikor kell fogyasztani, termelni és tárolni az energiát. Ezzel a megoldással olyan ügyfeleink, mint a finnországi Lippulaivában található Citycon bevásárlóközpont, közelebb kerültek a nettó nulla kibocsátáshoz. Itt egy olyan algoritmust használtunk, amely folyamatosan elemzi az energiatermelők, az elektromos járművek töltőállomásai, az akkumulátorok, a tartalék generátorok, a HVAC (heating, ventilation, and air conditioning) rendszerek, a világítási rendszerek, a szünetmentes tápegységek, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (CHP) és a közüzemi mérőórák adatait.
Tehát az AI nemcsak arra teszi képessé a szervezeteket, hogy minimalizálják környezeti lábnyomukat, hanem működési hatékonyságot, költségmegtakarítást és versenyelőnyt is eredményez egy egyre tudatosabb piacon.
A regionális nemzeti infrastruktúráknál, amelyek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megújuló energiaforrásokra, a napelemek és lakossági kiserőművek miatt a korábban egyirányú energiaáramlás is megváltozik, a rendszerek sokkal összetettebbé válnak. Mennyire jelent problémát a közeljövőben a nem megfelelő kapacitású infrastruktúra Magyarországon és a régióban, hogyan lehet ezt a lehető legkisebb ráfordítással hatékonyan fejleszteni?
A délkelet-európai régió minden országában azt látjuk, hogy előrelépések történnek a megújuló energiaforrások energiamixbe való integrálása terén. Magyarország is ambiciózus terveket jelentett be, miszerint 2030-ra 30%-ra növeli a fenntartható energiaforrások arányát a jelenlegi 21%-ról.
Az energiaátállás támogatásában a hálózatoknak jelentős szerepük van, lehetővé kell tenniük a jobb keresletoldali szabályozást, a valós idejű monitorozást és az elosztott energiaforrások, például a nap- és szélenergia integrálását. Smart grid technológiánk segíti az energiaszolgáltatókat ebben a folyamatban, de az energiatárolás területére is beléptünk, amely segít kiegyensúlyozni a keresletet és kínálatot a megújuló energiák túltermelésének tárolásával, tartalék energiát biztosítva a csúcsidőszakokra.
Ezen felül jelen vagyunk a mikrogrid-ek vagyis mikrohálózatok területén is, amelyek lehetővé teszik a lokalizált energiatermelést és -fogyasztást, csökkentve a fő hálózat terhelését. Az energiaszolgáltatók támogatása mellett részt veszünk jelentős nap- és szélenergia projektekben is, ahol átfogó megoldásainkkal segítjük ügyfeleinket az elektromos elosztás, alállomás-automatizálás, monitorozás, szimulációk és egyéb területeken, valamint támogatjuk őket a hálózathoz való megbízható csatlakozásban.
De nem győzzük hangsúlyozni a fogyasztói oldal hatékonyságának fontosságát:
fel kell gyorsítanunk az ipari folyamatok villamosítását, ami jobb és hatékonyabb irányítást tesz lehetővé, például a Digital Twin technológia alkalmazásával, amely lehetővé teszi a villamosított rendszerek jobb szimulációját, monitorozását és optimalizálását, valamint a különböző folyamatok digitalizálását a nagyobb hatékonyság és megbízhatóság érdekében.
Az ipar számára elengedhetetlen a további digitalizáció, például a hagyományos karbantartásról a prediktív karbantartásra való áttéréssel: szenzorok segítségével adatokat gyűjtünk ipari ügyfeleink kritikus berendezéseiről, ezeket aztán a szoftverünkbe tápláljuk, majd szakértői csapatunk valós időben elemzi. Így távolról tudjuk monitorozni a berendezések állapotát, tájékoztatni az ügyfeleket a rendellenességekről, megelőzni a meghibásodásokat vagy leállásokat, valamint konkrét javaslatokat adni ügyfeleink működésének további javítására.
A Schneider végzi Szerbia középfeszültségű elektromos elosztóhálózatának korszerűsítését, milyen szintű beavatkozásokról van szó, és mennyivel növelhető itt például a rendszer hatékonysága?
Több mint 20 éve vagyunk jelen az országban, itt található az elektromos elosztáskezelés optimalizálására szolgáló szoftvereinek globális kutatási, fejlesztési és gyártási központja is. Az említett projekt keretében együtt dolgozunk Szerbia elosztórendszer-üzemeltetőjével, az Elektrodistribucija Srbije (EDS) vállalattal, mi szállítjuk a középfeszültségű (MV) berendezéseket és hálózatkezelő szoftvereket az ország elektromos elosztóhálózatának korszerűsítéséhez. A cél a hálózat megbízhatóságának javítása, a meghibásodások csökkentése és az áramkimaradások időtartamának rövidítése. Megoldásaink lehetővé teszik a hálózati veszteségek csökkentését is, ami hatalmas CO2-kibocsátás-csökkentést és megtakarítást eredményez, a hálózatkorszerűsítés az egyik első lépése zöld energiaátállásnak.
A cikk megjelenését a Schneider Electric támogatta.
