Az európai adatközpontok jelentős kapacitásbővítés ellenére is nehezen tudják kielégíteni a növekvő keresletet, ami veszélyezteti Európa versenyképességét a mesterséges intelligencia területén. Az iparági szakértők szerint ráadásul a kontinens lemaradása tovább nőhet az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Az Advanced Micro Devices (AMD) kedden tette közzé negyedik negyedéves eredményeit, amelyek felülmúlták a Wall Street várakozásait az értékesítés és a nyereség tekintetében is. Ennek ellenére a befektetők mégis csalódottak, mivel a vállalat eredményei a kulcsfontosságú adatközpont-szegmensben elmaradtak a várttól - jelentette a CNBC.
A napokban bemutatott, kínai fejlesztésű DeepSeek mesterséges intelligencia alapjaiban boríthatja fel a nagy nyelvi modellek energiaigényéről alkotott képet: a fejlesztők szerint a nagy amerikai cégek által fejlesztett rendszerek töredék kapacitására volt csak szükség a DeepSeek betanításához. Ez a váratlan „energiatakarékossági” áttörés azonnal megrengette az energiaszektor részvényeit, és a Nemzetközi Energiaügynökség is jelezte, hogy felülvizsgálhatja meglévő előrejelzéseit. Ugyanakkor a szakértők úgy látják, hogy a hatékonyabb AI megoldások összességében növelhetik a globális áramkeresletet, mert a kisebb erőforrásigény még több vállalatot ösztönöz majd a mesterséges intelligencia bevezetésére.
Jelentős zuhanást láthatunk egyes amerikai energiaipari részvényeknél a mai kereskedésben, miután egy kínai mesterséges intelligencia startup, a DeepSeek új fejlesztése kérdéseket vetett fel az amerikai vállalatok AI-dominanciájával kapcsolatban. A technológiai szektorban tapasztalt eladási hullám különösen érzékenyen érintette azokat a cégeket, amelyek szorosan kötődnek az AI-iparág energiaigényéhez - számolt be a Yahoo Finance.
Donald Trump minden idők messze legnagyobb AI-projektjét jelentette be, aminek a megvalósításával, és főként a beruházás nagyságrendjével kapcsolatban sokan szkeptikusak, az viszont látszik, hogy az amerikai elnök eltökélt abban, hogy az Egyesült Államok megőrizze előnyét Kínával szemben a mesterséges intelligencia fejlesztésében, az AI-projekteket országonként futtató Európa pedig csak irigykedhet az amerikai példára. Mutatjuk, hogy mit tudunk eddig a Stargate Projectről.
A Donald Trump amerikai elnök által bejelentett nagyszabású mesterséges intelligencia (AI) kezdeményezés körül máris viták bontakoznak ki. Elon Musk, a tech-milliárdos és Donald Trump tanácsadója nyilvánosan megkérdőjelezte a projekt finanszírozását - tudósít a Politico.
Donald Trump amerikai elnök kedden egy 500 milliárd dolláros beruházás jelentett be a mesterséges intelligencia infrastrukturához kapcsolódóan. A bejelentés hatására komoly emelkedést lehetett látni az AI-kapcsolt részvények piacán.
A ChatGPT fejlesztője, az OpenAI kedden bejelentette, hogy a Stargate Project néven futó vállalkozás keretében a SoftBankkal és több technológiai óriáscéggel együttműködve 500 milliárd dollárt terveznek befektetni az elkövetkező négy évben az Egyesült Államok AI-infrastruktúrájának kiépítésére. A vállalkozás célja az OpenAI szerint, hogy biztosítsa az USA vezető szerepét az AI-fejlesztés területén, miközben új munkahelyeket teremt és gazdasági előnyöket hoz.
Donald Trump amerikai elnök a minden idők legnagyobbjaként jellemzett mesterséges intelligencia infrastrukturális beruházást jelentette be kedden, a fejlesztésének elősegítésére.
A mesterséges intelligencia várhatóan forradalmi változásokat hoz az élet minden területén, ám a világ még nem ismerte fel ennek teljes horderejét - hangzott el a davosi Világgazdasági Fórumon. A technológia lehetőségei és kockázatai, valamint az AI-ba történő befektetések álltak a figyelem középpontjában, miközben a globális gazdasági kilátásokról, különösen Kína helyzetéről is szó esett - írta meg a Cnbc.
A Bloomberg értesülései szerint Joe Biden leköszönő amerikai elnök még a hivatali ideje vége előtt aláír egy elnöki rendeletet, amely a geotermikus energia hasznosítását ösztönzi az adatközpontok energiaellátásának támogatására. A rendelet egy versenyeztetési folyamatot hozna létre a vállalatok számára, hogy szövetségi földterületeken építhessenek adatközpontokat, egyúttal felgyorsítaná az ilyen jellegű beruházások engedélyezését. Bár előfordulhat, hogy ezt a hivatalba lépő Donald Trump gyorsan vissza is vonja, de nemrég úgy nyilatkozott, hogy elnöksége alatt prioritás lesz a mesterséges intelligencia (AI) alapú adatközpontok energiaszükségletének biztosítása.
Az Nvidia, a világ második legértékesebb vállalata, új termékeket mutatott be a Las Vegas-i CES 2025 technológiai konferencián. A cég többek között robotok és autók képzését szolgáló mesterséges intelligenciát, továbbfejlesztett gaming chipeket, és első asztali számítógépét is bemutatta, miközben az üzleti bővítési lehetőségeit is felvázolta.
A Microsoft jelentős beruházást tervez a mesterséges intelligencia infrastruktúrájába a következő években. A vállalat a 2025-ös üzleti évben 80 milliárd dollárt szán adatközpontok építésére, amelyek képesek lesznek kezelni az AI-munkaterheléseket. A beruházások több mint fele az Egyesült Államokban valósul meg, ami megerősítheti az ország vezető szerepét a globális AI-versenyben - jelentette a Cnbc.
Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.
Az Exxon Mobil és a Chevron olajipari óriásvállalatok új üzleti lehetőséget látnak a mesterséges intelligencia adatközpontok energiaellátásában. A cégek arra számítanak, hogy a technológiai vállalatok a jövőben a földgázt részesítik majd előnyben hatalmas energiaigényük kielégítésére - jelentette a Cnbc.
November elején új történelmi csúcsra került az Nvidia árfolyama, azóta viszont úgy néz ki, hogy megremegett a befektetők keze és rendkívül széles kilengések mentén esik az AI zászlóshajójának részvénye. A mostanában látott oldalazását-esését követően sokan érezhetik úgy, hogy kifújt az elmúlt évek legjobb befektetési sztorija - éppen ezért mutatunk most egy olyan AI-papírt, amelyben nagyon izgalmas lehetőségek vannak, és ha az elemzőknek igazuk van, akkor az emelkedés hamarosan el is kezdődhet. De melyik is ez a részvény? Lássuk!
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
