A körforgásos gazdaság és a tudomány kapcsolata
Prof. Dr. Boros Anita, Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem, egyetemi tanár, intézetigazgató, Greenology Zöldinnovációs és Fenntarthatósági Tudásközpont vezetője előadásában elmondta, hogy a körforgásos gazdaság fogalmi hátterével sokat foglalkozik a tudomány, de mást jelent a különböző ágazatoknak és mást, a különböző értékláncbeli szereplőknek. Sok esetben a körforgásos gazdaságot az újrahasznosítás, az újrahasználat, a hulladékgazdálkodáshoz kötik, és kevés olyan publikáció született amelyben holisztikusan közelítik meg ezt a kérdést. Ugyanakkor nem szabad, csak egy szűkebb értelemben vett gazdasági modellként kezelni, sokkal inkább egy pókhálóként írható le. Amíg tart egy termék életútja, addig arra számos kisebb értéklánc is rákapcsolódik. De még ezen felül is hozzákapcsolódik a társadalom, a gazdaság minden szereplője, illetve a természet is. A körforgásos gazdaság tehát egy eszköze a fenntarthatóságnak, ami makro-, mikro- és mezoszinten is össze kell, hogy kapcsolódjon.
A fenntartható technológiák kapcsán Dr. Boros Anita elmondta, hogy a tudományos megjelenések alapján az látszik, hogy annyi zöld innováció jelent meg az elmúlt 5 évben, mint előtte 50 év alatt.
Henger Károly, a Horge Technologies Kft. ügyvezetője a konferencián egy olyan gyakorlati példát mutatott be, amellyel a vegyes hulladékot - amire a legtöbben már használhatatlan anyagként tekintenek-, körforgásban lehet tartani. Az unióban évente mintegy 300 millió tonna vegyes hulladék keletkezik, Magyarországon ez 385 kilogrammot jelent egy főre lebontva évente. Korábban az uniós hulladék jelentős része exportálásra került például Kínába. Ennek a rendszernek azonban vége a szigorodó szabályozások miatt, ami azt is jelenti, hogy tudunk kell hasznosítani, ahelyett, hogy hulladéklerakóba hulladékhegyeket halmoznánk fel. Magyarországon pl. a hulladékégetők, illetve a Mátrai Erőmű az, ami leginkább hulladékot hasznosít.
Az a hulladék, amit gondosan letakarunk a lerakókban, csak a jogszabályokban fejezi be az életét, valójában elindul egy kémiai bomlás, amelynek következtében szén-dioxid és metán keletkezik, és bejut a légkörbe. 20-25 évig képes egy ilyen domb metánt kibocsátani.
- ismertette a problémát a szakértő, majd hozzátette, hogy van megoldás a vegyes hulladék hasznosítására. "Ehhez egy gázosítóra van szükség, amely tisztított gázt képes előállítani, ez alkalmas arra, hogy gázmotorban áramot termeljen, illetve szintézis gáz létrehozására, ami hidrogén és szén-monoxid keveréke. A szintézis gázból szinte bármilyen kémiai anyag előállítható, például keményítő, cukor, metanol, formalin. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a vegyes hulladék, amiben a szén különböző formákban van jelen, egy 1000-1200 Celsius-fokos reaktorba kerül, így szét lehet bontani a szenet, ami elemi állapotba kerül. A folyamat során olyan reakciók indulnak meg, mint a vízbontás, ami után hidrogén keletkezik, illetve szén-monoxid. Ezt a gázkeveréket tisztítva lehet hasznosítani további feldolgozásra." - mondta el Henger Károly.
Körforgásos gazdaság: építőipartól, az akkumulátorgyártáson át, a hulladékgazdálkodásig
Horváth Bálint, a CBRE Magyarország Senior fenntarthatósági tanácsadója, többek között arról kérdezte a kerekasztal résztvevőit, hogy hogyan alakul a körforgásos gazdaság, mennyire tudott kiemelkedni vállalati szinten az elmúlt 10 évben, valamint, hogy milyen jó gyakorlatok vannak az építőiparban, a közlekedésben, vagy az akkumulátoriparban.
Karakas Ádám, a Boston Consulting Group partnere elmondta, hogy globálisan a teljes gazdaságnak jó, ha a 9%-át körforgásosnak nevezhetjük, és ez a szám évről évre csökken. A vállalatok nincsenek könnyű helyzetben, nem könnyű feladat a körforgásos gazdaságot sikerre vinni. "Készítettünk egy tanulmányt cégvezetők bevonásával, ebből az derült ki, hogy bár hosszú távon látnak értékteremtő potenciált a körfogásos gazdaságban, csupán 51% szerint fordítható ez profitra" - ismertette a szakértő, majd hozzátette, hogy a befektetői igény megjelent ugyan ezen a területen, illetve a fogyasztói oldalon is ott van az érdeklődés, ami hiányzik viszont, az a szabályozási környezet, ami kikényszeríthet vagy jutalmazhat.
Ábrahám András, a Skanska magyarországi kereskedelmi fejlesztési üzletágának projekt igazgatója elmondta, hogy globálisan az építőiparban a legnagyobb feladat az, hogy minimalizáljuk azoknak az anyagoknak a beépítését és felhasználását, amelyek a borzasztó nagy karbonlábnyomot generálják. Hatalmas mennyiségben használ vasbetont és a téglát az építőipar, mindkettő előállítása rendkívül energiaigényes. Másrészt az építési területre történő szállítmányozás is nagy kibocsátást generál. "Nagyon fontos lenne a jogszabályi környezetben is tisztázni, illetve holisztikus szemlélettel elérni azt, hogy a felsoroltakból kevesebbre legyen szükség." - emelte ki a Ábrahám András. Például egy kereskedelmi ingatlan esetében a kötelező a parkolók létesítése, egy többszintes mélygarázs megépítése rengeteg beépített anyagot igényel. Egy másik gyakorlati példa, hogy elterjedt a hatalmas üvegfelületű ingatlanok építése, ez a piaci elvárás, de ha erről lemondanánk, akkor az üzemeltetés során is kevesebb energiát kellene felhasználni a hűtésre, fűtésre.
Dr. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője arról számolt be, hogy a hagyományos autókban lévő ólmos akkumulátorok újrahasznosítása jelenleg is zajlik, ezeknek több mint a 80%-a újra van hasznosítva egy magyarországi vállalat által, a használt akkumulátorokat szétszedik, újraöntik és új ólmos akkumulátorokat hoznak létre. A háztartási gépekben lévő akkumulátoroknak is értéke van, a Szövetség egyik tagja éppen a korszerű lítiumionos akkumulátorok feldolgozásával foglalkozik, laptopokban, mobilokban lévő elektronikai hulladékból készítenek aranyrudakat és platinarudakat.
A korszerű akkumulátorok nagyon értékes anyagokat tartalmaznak, egy új elektromos gépjármű értékének 30-40%-át az akkumulátor teszi ki. Ezt nyilván nem érdemes kidobni.
- mondta a szakértő, majd hozzátette, hogy a jó hír, hogy nagyon sokan látnak fantáziát a 8-10 éves használat utáni gépjárművekből kikerülő modern akkumulátorok második életre keltésében (háztartási alkalmazásra vagy hálózati tároló kialakításra). A nagy gyártók egyébként már 16 évre tervezik ezeket a modern akkumulátorokat, ezután jön a második élete és ezután merül fel, hogy szét kell szedni. Erre is vannak technológiák, Magyarországon is vannak cégek, amelyek az értékes anyagokat - kobalt, réz, alumínium - kinyerik. A káros, és kevésbé értékes anyagok kezelése azonban még nagy kérdés. Az európai szabályozás szigorú ebben az iparágban, a korszerű akkumulátoripart úgy fogadja el Európa, hogy a körforgásos gazdaság alapelvei megvalósuljanak, ennek érdekében végrehajtási rendeletek várhatók a Bizottságtól. Ilyen például annak az útlevélnek a létesítése, amely egy akkumulátor teljes életútját nyomon követhetővé teszi a benne lévő anyagok felsorolásával együtt.
Üzletileg is nagyon izgalmas időszak előtt állunk, Magyarország a harmadik-negyedik legnagyobb akkumulátor-gyártóvá lépett elő, az várható, hogy a több mint 20 milliárd eurós külföldi befektetés érkezésével, 2030-ra kb. 4 millió gépjárműnek megfelelő mennyiségű cella gyártására kerül sor Magyarországon. Ez óriási mennyiség, tehát az újrahasznosítási iparág is biztosan jelentős lesz.
- értékelte a helyzetet Kaderják Péter.
Simon Anita, az Alteo Csoport fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a körforgásos modell legfontosabb üzenete a megelőzés:
Hogyan tudjuk megelőzni, hogy bármi is hulladékká váljon és elérni azt, hogy amit már nem használunk az is benne maradjon a körforgásban.
A közlekedési iparágban - és másutt is - erős összefonódások vannak, akkor lesz az elektromos autózás olcsóbb, ha az akkumulátor is olcsóbbá válik, ehhez rengeteg mögöttes feltételt kell megteremteni. Az elektromos autók elterjedésében a töltőhálózat kiépítése is elengedhetetlen, itthon jelenleg kb. 2000 darab elektromos autó kerül forgalomba havonta, miközben 2100 publikus töltő van Magyarországon, persze a nem publikus töltők száma is jelentős. Külföldön az jellemző, hogy már nem az üzemanyag-töltőállomások mentén létesülnek elektromos töltőállomások, mert ott terhelt a hálózat, hanem létrehoznak önálló állomásokat elektromos autóknak, és idetelepítenek értékláncot, boltot, kávézót.
Az energiamixet illetően a szakértő elmondta, hogy a biogáz is felkerült a térképre, 3-4%-ot képvisel jelenleg. "Mi az Alteo-nál hulladékból elektromos áramot állítunk elő, 60 ezer tonnányi hulladékból, ami lerakóba kerülne, villamos energia készül. Nagyon komoly utat tett meg ez a szektor is, és az energiaválság egyre inkább felértékelte a szerepét. Másként gondolunk ma már a biogázra, amiből lehet hőt és elektromos áramot előállítani, de olyan mellékterméket is, amely helyettesíti pl. a műtrágyát. A szektornak már nemcsak a villamos energia a fókusza, hanem pl. az is, hogy közvetlenül a földgázhálózatba hogyan lehet biometánt betáplálni és ezzel is csökkenteni a földgázigényt." - ismertette a változásokat Simon Anita.
A konferencia besázmolói:
Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio
