Merre megy a tőke? - A pénzügyi intézmények szerepe a klímaváltozásban címmel tartott előadást Dr. Ács Barnabás, a Londoni Értéktőzsde Fenntartható Befektetések és Finanszírozás Globális Értékesítési Igazgatója. A szakember három területet ismertetett:
Üvegházhatású gázok és bankok
A bankok is egyre aktívabb részesei lesznek az átalakulásnak. Az ellátási láncban a különböző ÜHG-gázok közül a legismertebb a szén-dioxid, a másik a metán. A bank Scope3-as kibocsátása (egy adott cég beszállítóitól, partnereitől, ügyfeleitől, stb. eredő kibocsátása) a befektetéseken keresztül érzékelhető. A részvény- és kötvénybefektetések, a finanszírozás, a befektetési szolgáltatások és nyugdíjalapok, de a strukturált termékek vagy biztosítások is ez alá tartoznak. Minden befektetésnek meg kell határozni a szén-dioxid tartalmát.
Banki kötelezettségvállalások és a megvalósításuk
Minden nemzetközi bank rendelkezik egy részletes szervezeti kormányázással, aminek van egy fenntarthatósági általános funkciók része. A kettős net zéró vállalásra és a részletes tervekre a bankok forrásokat allokálnak, ez 500-1000 milliárd dollárt tesz ki bankonként. A következő években a bankok is nagyon proaktívak lesznek a kibocsátáscsökkentések elérésében. A finanszírozás fenntarthatóvá tételének megvalósítási folyamatában a fenntarthatósági elemzés hatalmas adatmennyiséget igényel annak meghatározásához, hogy az adott technológia hogyan járul hozzá a célszámokhoz. Emellett fontos a fenntartható finanszírozáshoz szükséges összegek allokálása.
Zöldfinanszírozási helyzetkép
2019-ben még sok esetben nagyobb volt a karbonintenzív mint a zöld finanszírozás a nagyobb pénzügyi intézmányek portfóliójában, de 2022-ben már a zöld finanszírozás dominált.
Honnan lesz pénz a zöld átállásra?
A zöld technológiák finanszírozása, a befektetők és a bankok új kedvencei, de hova áramlik a legtöbb pénz? Tudjuk a szükséges technológiát elég gyorsan finanszírozni? Milyen nagyobb folyamatok indultak eddig el? – kérdezte a panelbeszélgetés résztvevőit Bozsik Balázs, fenntarthatósági és ESG üzleti szolgáltatások vezető, PwC Magyarország.
A Raiffeisen csoport klímastratégiája, hogy egyrészt a saját hiteleinket minél konzisztensebbé tegyük a Párizsi Egyezménnyel, és hogy az ügyfeleinket támogassuk az átmenetben: ennek érdekében a vállalati portfóliónkat szeretnénk ESG kompatibilissé tenni 2030-ig. 2022-ben a cégcsoport jóváhagyatta a kibocsátáscsökkentési vállalásait, Scope1 és Scope2 tekintetében ebben az évtizedben 25 százalékkal szeretnénk csökkenteni az ÜHG kibocsátást az általunk finanszírozott befektetésekben. Ennek érdekében ügyfeleinket 3 kategóriába helyeztük: 1.: aki élen jár a fenntartható technológiák alkalmazásában, a 2.: ez az átmenet, akiket tanácsadással és releváns termékekkel szeretnénk támogatni, 3.: aki eddig egyikben sem tett semmit és nem is tervez ilyet – mondta el Kereskényi Péter, ingatlan, akvizíció és szindikált finanszírozási vezető, Raiffeisen Bank Zrt.
A szakértő szerint az ingatlanfinanszírozás jelentősége nagyon nagy, vannak jó példák is ezen a területen. Ugyanakkor nagyon hiányoznak az államilag támogatott alacsony kamatú forint alapú konstrukciók – tette hozzá.
Az EU-ban a kibocsátáskereskedelmi rendszert kell kiemelni, ennek kapcsán már megjelentek az Európai Parlament szerinti szövegek. A kvótaárak rekord közeli szinteken mozognak, 90-105 euró körüli árakat láttunk és a jövőben is magasan maradhatnak. Ehhez kapcsolódnak az iparági ingyenes kvóták kiosztásai: ahol az energia audit követelményeit nem teljesítik, ott lehet valamekkora kvótavesztés. 2024 és 2030 között átlagosan 1,49 százalék energiamegtakarítást kellene tagállami szinten elérni, amihez az energiafogyasztás megújuló arányát is dinamikusan növelni kellene. Ami jó hír, hogy ennek finanszírozására források is rendelkezésre állnak. Az uniós Innovációs Alap a vállalatok számára is lehetőség a közvetlen források eléréséhez. Vannak elvárások, de vannak lehetőségek is, ez az évtized meghatározó lehet a zöld átállásban. A finanszírozás kulcskérdés a technológiai zöld átálláshoz, ehhez vissza nem térítendő támogatásokra van szükség, valamint a zöld projektek hitelezésére, ésszerű kamatok mellett – hangsúlyozta Koczóh Levente András, senior klímapolitikai tanácsadója, Green Policy Center.
A cégünk egyrészt klímabarát projektekbe való befektetéssel foglalkozott, később megjelentünk a kvótakereskedelmi piacon is. A pandémia után jött az energiaválság, ami kihívást jelentett a megfelelés terén is. Az ügyfeleink látszólag csökkentették az emissziót, de ehhez valójában az aktivitásukat kellett csökkenteni, sok cég például a szállítóit finanszírozza a kibocsátáscsökkentési bevételekből. A változást illetően vannak pozitív példák is, egy cementgyár például – bár nem Magyarországon - egy új technológia bevezetésével szinte nullára csökkenteni a karbonkibocsátását, igaz, hogy ehhez komoly önerőre is szüksége volt. A kvótaárakban hosszú távon kialakult egy emelkedő trend, és ez a jövőben is folytatódni fog, közben hatalmas volatilitással. A legtöbb megkeresést mostanában a távhőcégektől kaptuk, nagy kérdés, hogy ha egy cég áttér biomasszára, akkor az vajon a jogszabályok szerint meddig számít majd fenntarthatónak, vagy ha mindenki áttér arra, akkor milyen lesz a beszerzési ár. A vállalatoknak eddig egy-két évekre kellett előre tervezni, most ennél sokkal hosszabb távú döntéseket kell hozni egy nagyon nehéz környezetben – világított rá Papp Bernadett, szenior piaci elemző, Pact Capital AG.
Aki nálunk tőkét kap, annál valamilyen pozitív impakt kell, hogy legyen a fenntarthatóság terén. A kockázatitőke-piac viszont egy szűk piac, így nincsenek cementgyár méretű sztorik. 2021-ben Európában 118 milliárd euró tőke jelent meg a kockázatitőke-piacon, ami nagyon kevés, ennek 15-18 százaléka ment környezeti fenntarthatóság szempontjából pozitív irányú cégekbe, jóllehet ez is duplája, mint egy évvel azelőtt. Európa így is vezető a világon a zöld és fenntartható technológiákban, de még itt is a folyamat elején járunk. Tőkeallokáció terén a népszerű, jó hozamú projektek a kedveltek. A biomassza például valóban izgalmas, de a legnagyobb félelem, hogy az alapanyag honnan jön és annak milyen a lábnyoma. Kockázati tőkebefektetőként nincs elég jó cég Magyarországon, ha leszűkítjük csak vízre vagy energetikára, nem tudunk elég tőkét kihelyezni, ezért is nyitottuk ki ezt a területet, szívesen megyünk például az agrárinnováció felé is, de a smart city vagy a smart logisztika terén is nézelődünk. Így már 6-7 területen keressük a leginnovatívabb technológiákat, amikkel valódi kibocsátáscsökkentés lehetséges – mondta el Török József, Befektetési igazgató, Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio
