A német szövetségi közüzemi hálózati felügyelet tavaly december közepén stabilról kritikusra változtatta a gázfogyasztás mértékének megítélését, és a várható időjárást is kritikusnak minősítette. Az ellátásbiztonság megőrzéséhez 20 százalékkal kellett csökkenteni a fogyasztást az utóbbi négy év átlagához képest. Habár ez sikerült - az év utolsó hetében 30 százalékkal csökkent a fogyasztás -, és ismét stabilra váltotta megítélést a hatóság, jól mutatja, hogy milyen ingatag helyzet alakult ki az ellátásbiztonság terén.
Magyarországon egyelőre nincs ok az aggodalomra, a hazai földgáztárolók töltöttsége novemberben elérte az 5,38 milliárd köbmétert, azaz az összkapacitáshoz képest 85%-os volt a töltöttségi arány, és a betárolt mennyiség félmilliárd köbméterrel meghaladta az egy évvel korábban mért értéket is, így közel 50%-kal sikerült túlszárnyalni a kötelezően előírt gázbetárolási minimumszintet. Az FGSZ saját adatai alapján pedig augusztustól december elejéig
az elmúlt öt év átlagos fogyasztásához képest 23%-kal csökkent a földgázfelhasználás, így a fogyasztás visszafogása is hozzájárulhat Magyarországon az ellátásbiztonság fokozásához.
Az ellátásbiztonság alapjainak megteremtéséhez azonban szükség volt a beszerzési lehetőségek kibővítésére, a szomszédos országokkal földgázinfrastruktúra-fejlesztésekre, amelyek megteremtették az alapot a horvát LNG importnak, a nagyobb román beszállítási lehetőségeknek és különösen a Török Áramlaton érkező források Magyarországra jutásának Szerbia irányából. Utóbbi változás, amely által a korábban Ukrajna felőli domináns betáplálás megszűnt, valamint az ausztriai beszállítási irány is korábban kevésbé tapasztalt fluktuációt mutat, az ország területén a földgáz szállításának irányításáért felelős Rendszerirányító Központ (RIK) munkatársaitól is kiemelt figyelmet igényel.
„Az elmúlt évek során a szállítási útvonalak jelentősen átrendeződtek a korábbi gyakorlatokhoz képest, ez pedig rendszerünk irányításában is új módszerek, új mechanizmusok kialakítását igényelte kollégáink részéről” – mondta a Portfolio-nak Kovács Zsolt, az FGSZ Rendszerirányítás és Egyensúlytartás szervezetének vezetője.
A szállítási útvonalak átrendeződése mellett az elmúlt másfél évben tapasztalt földgázpiaci turbulencia a földgázszállítási rendszer még rugalmasabb üzemeltetését kívánta meg, a gyorsan változó gázárakra a rendszert használó kereskedők is reagálnak, így akár napon belül is változhatnak a szállítási irányok, feladatok.
„Ebből adódóan a szállítási igények napon belül rendkívül dinamikusan, olykor kiszámíthatatlanul változnak, ami miatt napon belül akár többször is fizikailag módosítani kell a szállított mennyiségeket és váltani szükséges az áramlás irányát egyes hálózati pontokon, vezetékekben. Ez szokatlanul nagy számú szerelvénymozgatási, kompresszorindítási, leállítási, vezetékkészlet-menedzselési feladatot jelent. Olyan ez, mintha elindulnánk egy teherautóval egy irányban, majd hirtelen a teherautó rakományát száz különböző autóba kellene szétosztani, és azokat száz különböző irányba elindítani. Ez régebben nem volt jellemző gyakorlat, magas szintű szakértelmet, és adott esetben évtizedes tapasztalatot kíván meg” – tette hozzá Kovács.
A 2021-22-es gázévben (mely az adott év október elsejétől a következő év szeptember végéig tart) összesen 16,8 milliárd köbméter földgáz haladt át a földgáz szállításáért felelős FGSZ Zrt. rendszerén. Ez a mennyiség nem csupán a hazai igények kielégítését fedezi, hanem a környező országokba irányuló exportált és átszállított mennyiségeket is tartalmazza. A teljes rendszer átlátása és működtetése, a gáz mozgatása komoly szakértelmet és tapasztalatot kíván.
„A vezetékhálózat úgy működik, mint egy autópálya: a gázpiac szereplői (kereskedők, tárolók) igény szerint használhatják az általuk mozgatni kívánt mennyiségek szállítására, amiért cserébe „útdíjat” számolunk fel. A különbség annyi, hogy az „autópályánkon” közlekedő földgázt nekünk mozgatnunk és szállításra alkalmas állapotba kell hoznunk annak érdekében, hogy a gáz olyan nyomáson, és olyan minőségben érjen célba, ahogy azt a kereskedő (és a felhasználók) elvárják” – mondta Kovács.
A Rendszerirányító Központ feladata az, hogy a mára közel 6000 kilométer hosszú, egész országot behálózó földgázvezeték-rendszerben napi szinten keresztüláramló 10-80 millió köbméter gáz áramlását irányítsák a betáplálási pontoktól a több mint 400 kiadási pontig.
„A gáz szállításához, mozgatásához a repülőgépekben használt turbinákhoz hasonló, nagyteljesítményű gázturbinákkal meghajtott kompresszorokat használunk – nyolc ilyen kompresszorállomás biztosítja hazánkban a gáz áramoltatását” – tette hozzá a Rendszerirányítás és Egyensúlytartás szervezet vezetője.
A szállítási igényeket számos tényező befolyásolhatja: téli vagy nyári időszak van-e, milyen az aktuális hőmérséklet, sőt, napon belül is gyakori a változás a fogyasztói szokások függvényében.
„A fűtési időszakban az igények a szokásosnál is kevésbé tervezhetők. A gázfogyasztás napon belüli alakulása az emberek életritmusához igazodva egyenetlen eloszlást követ, jellemző egy reggeli és késő délutáni erőteljes igény, míg a déli órákban, illetve éjszaka a felhasználás visszaesik. A rendszerbe belépő források ugyanakkor viszonylag egyenletesen, „zsinórban” kerülnek betáplálásra, így a rendelkezésre álló források folyamatosan eltérnek az gázigénytől, az így kialakuló nyomásváltozásokat pedig folyamatosan kezelnünk kell” – mondta a szakember.
Az FGSZ Zrt. rendszere minden rendszerelemre kiterjedően, folyamatosan (sokszor percenként) szolgáltatja az adatokat a siófoki központ számára, kezeli az összes felmerülő fogyasztói igényt, valamint megtervezi és elszámolja a leszállított gázmennyiséget: az FGSZ 400 gázátadó állomásának minden adata 30 másodpercenként frissül, évente mintegy 68 milliárd, a gázszállításhoz kapcsolódó adatot létrehozva. Az irányítás és a felügyelet az Országos Telemechanikai Rendszer (OTR) segítségével történik, a szállítási igényeket pedig az FGSZ saját fejlesztésű alkalmazásával, az Informatikai Platform használatával figyelik.
A cikk megjelenését az FGSZ Zrt. támogatta.
Címlapkép: Getty Images
