Keszthelyi Erik elmondta, hogy bízik abban, hogy 2026-ban kivezetésre kerül az ágazatot terhelő extraprofit-adó. Keszthelyi a magyar biztosítási piac 12%-os növekedése mellett megemlítette, hogy az alkuszi piac legalább ekkora növekedésre tehetett szert. Hozzátette, hogy a legfrissebb adatok szerint 2023-ban 7,5%-kal nőtt a világ biztosítási díjbevétele, aminek a katalizátora elsősorban az USA volt, de Ázsia is folyamatosan növekszik.
Van még tartalék a magyar biztosítási penetráció növelésében
– mondta Keszthelyi, aki szerint a nyugat-európai számok a magyar szektor számára egyelőre elérhetetlennek tűnnek: hátulról a második helyet foglalja el az európai országok közül Magyarország a maga 2%-os GDP-arányos díjbevételével.
Célként megjelölte, hogy minél többen foglalkozzanak biztosításközvetítéssel. Aláhúzta, hogy az alkuszok átlagéletkora közel 50 év, míg a többes és függő ügynökök átlagos életkora 37,1 évre, illetve 47,6 évre tehető. Több mint 60% a magyar biztosítási alkuszok piaci részesedése, ennek további növelése érdekében elengedhetetlen az új, fiatal biztosításközvetítők bevonása.
Élet ági díjbevételben Keszthelyi szerint a függő ügynökök a meghatározóak, és ez a jövőben sem lesz másként. Az alkuszcégek több mint 90%-a főként a nem-élet üzletágban dolgozik, és a magas átlagéletkor révén nem is várható, hogy érdemben nyissanak az élet-ág felé.
A vezető bemutatta, hogy Európában négy világméretű biztosításközvetítő cég uralja a piacot, akik közvetve Magyarországon is jelen vannak. Véleménye szerint a magyar szereplőknek is érdemes figyelemmel kísérniük a globális élmezőny teljesítményét.
Keszthelyi szerint a magyar alkuszcégeket hátrányként érte a lakásbiztosítási jutalékszintek besapkázása,
de reméli, hogy így is képesek voltak együtt növekedni a hazai biztosítási piac díjbevétel-növekedésével – erről a friss adatok még nem állnak rendelkezésre.
Keszthelyi kitért a vállalatának aktuális fejlesztéseire is, melyek a holisztikus ügyfélkiszolgálás köré épülnek, és elmondta, hogy a Hungarikum 2024-ben is képes volt megőrizni piacvezető pozícióját: a Hungarikum Csoport árbevétele a 2023-as 22,3 milliárd forintos szint után tavaly 41%-os növekedéssel 31,5 milliárd forintra nőtt. Problémaként jelölte meg, hogy egy külföldi szereplő határon átnyúló szolgáltatás keretein belül meg tudott szerezni egy fontos szerződést, aminek oka részben az volt, hogy őt nem sújtja extraprofit-adó – ez Keszthelyi szerint versenyhátrányt jelent a magyar társaságok számára.
Az elnök-vezérigazgató az előadása végén finoman utalt rá, hogy a következő 1-1,5 évben akár a Hungarikum tőzsdére lépésére is sor kerülhet.
A Biztosítás 2025 konferencia eseményeit itt lehet percről percre nyomon követni.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
