Lehetőség a válságban
Tavaly több szektorhoz hasonlóan a biztosítási ágazatban is visszaesett a befektetési kedv, és ahogy más piacokon, a befektetői pénz elapadása itt is elsősorban a növekedési szakaszban lévő vállalatokat érintette. A feltörekvő vállalatok lassuló növekedésével várhatóan új erőre kapnak majd a hagyományos biztosítók, akik visszaszerezve a piaci részesedésüket egyfajta konszolidációt indíthatnak el a szektorban.
Az infláció a biztosítókat is érzékenyen érinti, ugyanis nőnek a kárfizetési költségek. E mögött az áruk, szolgáltatások megdrágulása, valamint a növekvő szervizköltségek állnak. Ráadásul időbe telik mire a biztosítási díjak felzárkóznak a költségekhez, amely tovább növelheti a cégek veszteségét. További problémát jelent, hogy a biztosítók beszállító partnerei sokszor még magas inflációs környezetben is nehezen tudnak árat emelni, hiszen azok meghatározásra kerültek a szerződésekben. Ilyenkor felmerül a veszélye annak, hogy a beszállítók tönkre mennek, amely nehezen behozható hátrány jelent a biztosítók számára.
Előfordulhat, hogy az eleve mindenhol magas árakkal szembesülő gazdasági szereplők a biztosítási díjak növelésére sokkal érzékenyebben reagálnak, és áremeléssel szembesülve könnyen elfordulhatnak addigi szolgáltatójuktól.
Ezért a szektor szereplőinek a lemorzsolódás megakadályozása érdekében meg kell találniuk az egyensúlyt az áremelés és a működés optimalizálása között.
Soha nem volt talán ilyen fontos a működés hatékonnyá tétele, amelyhez kapóra jöhetnek az insurtechek által alkalmazott egyre kiforrottabb technológiák: a hatékonyabb adatfelhasználással és elemzéssel újabb szegmensek nyílhatnak meg a biztosítók előtt, a hiperperszonalizáció segítségével pedig egyedi ügyfelekre szabott termékekkel is előállhatnak.
Új, összetett kockázati környezet
A kockázatok egyre inkább összefonódnak. Vegyük például az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási jelenségeket, amelyek természeti katasztrófák sorát idézhetik elő. Ezek az események nem csak az üzletmenetet szakítják meg, hanem potenciálisan veszélyt jelentenek a dolgozókra is.
Fokozódik a kiberkockázat is – különösen az egyre jobban elszaporodó zsarolóvírusos támadások miatt – amely folyamatos felkészültséget és védekezést követel meg a cégektől. Éppen ezért már nem lehet egyszerű technológiai kockázatként tekinteni a kibertámadásokra, hanem üzleti kockázatként kell kezelni őket.
A Moody’s tavaly készített felmérést a vállalatok kiberbiztonsági biztosítási gyakorlatáról, amelyből kiderült, hogy a speciális kiberbiztosítások különösen elterjedtek, míg a hagyományos biztosítási kötvények – amelyek a kiberkockázatokat is fedezik – alkalmazása egyelőre kevésbé gyakori. A válaszadók 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a két típus közül alkalmazza valamelyiket: kategóriákra lebontva a pénzügyi szolgáltatók 86 százaléka, a nagyvállalatok 84 százaléka, a közműszolgáltatók 79 százaléka, és az állami szektor 83 százaléka vesz igénybe valamilyen kiberbiztosítást.
Rugalmas működés
A fenti kockázatok megkövetelik a biztosítási szektor szereplőitől, hogy azonnal és rugalmasan tudjanak reagálni a vállalatok és a lakossági ügyfelek igényeire, ez pedig egyfajta technológiai fordulatot is megkövetel a cégektől. Ennek érdekében az inkumbens biztosítóknak az öröklött rendszereiket rugalmasabb technológiákra kell cserélniük, akár úgy, hogy az insurtechek által fejlesztett technológiai képességeket beemelik a megoldási mixeikbe. Ilyen együttműködésre már itthon is láthattunk példát: A magyar fejlesztésű Cherrisk digitális biztosító platform, a UNIQA insurtech-projektje négy éve indult, és úgy tűnik a 200 éves biztosító óriás digitális átalakulásának a motorja lesz a jövőben.
A rugalmasabb működést nem csak a kockázatok, hanem a megváltozott ügyféligények is erősítik. Ahogy arra a PwC tanulmánya is rámutat a fogyasztók harmada akár egyetlen rossz tapasztalat után is elfordulhat a biztosítójától, amely arra készteti a cégeket, hogy a termékközpontú modellről, ügyfélközpontúra váltsanak. A fogyasztókkal való kommunikációnak emellett többcsatornásnak kell lennie, hiszen ma már a fontosabb ügyeiket is egyre többen intézik mobileszközön.
Milyen technológiákat alkalmaznak
Vélhetően a biztosítási szerződéskötés és a kárigények feldolgozás terén várható majd a legnagyobb fordulat, elsősorban az egyszerűsített, önkiszolgáló jellegű megoldások iránti megnövekedett igény miatt. A mesterséges intelligenciával javítható a kárigények feldolgozása, és az elbírálás legalább részben automatizálttá válik: a digitalizált, felhőn keresztül elérhető fájlokat az előre programozott algoritmusok elemzik, ezzel csökkentve a felülvizsgálat idejét. A technológiát a kockázatértékelés és a biztosítási kötvények adminisztrációjának támogatására is alkalmazzák. A mesterséges intelligenciával ezentúl a biztosítási csalásokat is könnyebben fel lehet fedni.
Az IoT rendszerek folyamatosan bővülnek, amely a hordozható eszközök elterjedésében is megmutatkozik. A biztosítók az IoT eszközök révén még több adatra tehetnek szert, amellyel egyrészt személyre szabottabb ajánlatokat nyújthatnak, másrészt olyan egészségmegőrzési és személyes biztonságot elősegítő programokat indíthatnak, amelyek csökkenthetik a fedezeti költségeket. A technológia ennek megfelelően nyomon követi az ügyfelek vezetési szokását vagy mérheti egészségi állapotukat és az aktivitási szintjüket is.
Az Accenture tanulmánya szerint 10-ből 7 fogyasztó megosztaná az egészségi állapotára, aktivitására és vezetési szokásaira vonatkozó adatokat, ha cserébe alacsonyabb árakat kapna a biztosítójától. Ez 19 százalékos növekedést jelent tavalyi eredményekhez képest.
A chatbotok alkalmazásával bizonyítottan óriási költségeket lehet megtakarítani. A Juniper tanulmánya szerint a chatbotokkal az élet-, a vagyon- és az egészségbiztosítások területén 2023-ig mintegy 1,3 milliárd dollár költséget lehet megtakarítani. Várhatóan egyre több cég alkalmazna majd chatbotokat komplexebb feladatok elvégzésére is, ám az ügyfelek egyelőre nehezen fogadják el az intelligens technológiát: sokan nem hiszik el, hogy a chatbot valóban érti az utasításaikat, és az sem biztos, hogy szívesen bízzák érzékeny adataikat a virtuális asszisztensekre.
A biztosítók egyre gyakrabban használnak drónokat és robotokat a jobb kockázatkezelés és a kárigények feldolgozási hatékonyságának növelése érdekében. Az ingatlanbiztosításoknál például a drónok adatokat gyűjtenek be az épületekről, így a kockázatokat jobban ki lehet értékelni. A Deloitte adatai szerint a Betterview, egy vagyon- és balesetbiztosítási insurtech két év alatt több mint 6000 tetővizsgálatot végzett el drónok segítségével. Nemrég a Farmers Insurance a Boston Dynamics-szal lépett partnerségre, hogy tesztelje a cég Spot nevű robotkutyáját. A robot egy 360 fokos kamera segítségével olyan helyeken is tud felvételeket készíteni, ahova emberek nem férnek be.
A metaverzumot a biztosítók is felfedezték. A cégek a kiterjesztett valóságban virtuális ügyfeleket hozhatnak létre, amelyekkel kiképezhetik az ügyfélszolgálati munkatársakat a valós kommunikációs helyzetekre. A technológia közvetlenül segíthet a személyes kommunikációban is, hiszen interaktív kapcsolattartást tesz lehetővé. Szintén jól jöhetnek a metaverzum technológiái a kockázatértékelés során, a helyszíni képekből és egyéb adatokból a biztosítók szimulációkat hozhatnak létre, amelyekkel könnyen felmérhetik egy adott objektumra, például egy épületre vonatkozó kockázatokat.
A biztosítók körében is egyre gyakoribb a felhő alkalmazása, mivel költséget lehet vele megtakarítani, növelhető a biztonság, és a rugalmas digitális ökoszisztémák támogatására is alkalmas. A Novarica felmérése szerint 2023-ban a biztosítók 80%-a fogja majd bővíteni a felhőinfrastruktúráját.
Beágyazott biztosítás
A beágyazott biztosítások piaca várhatóan 3 ezermilliárd dollárra bővül 2023-ra. Az előrejelzések szerint a beágyazott biztosítási piac összesített értéke 2030-ra 722 milliárd dollárra nő majd. Az óriási növekedési lehetőség abban rejlik, hogy a bankok, az autógyártók és más forgalmazók biztosítási termékeket értékesíthetnek saját szolgáltatásaikhoz és termékeikhez kapcsolva, amely mindkét fél számára előnyös, hiszen
a biztosítók pénzt takaríthatnak meg a forgalmazási költségeken, a forgalmazók pedig növelhetik a termékeik értékét.
A biztosítási termékek digitális platformokba való beágyazásával a biztosításokat könnyebben el lehet érni, és az ügyfél mindössze néhány kattintással fedezetet szerezhet. Nincs párhuzamos, bonyolult folyamat, az ügyfél azonnal hozzájuthat ahhoz a biztosításhoz, amelyre szüksége van.
Címlapkép forrása: Getty Images
