Ez a második év, amikor a MOME a design üzleti felhasználásáról készít kutatást. Mi volt a 2021-es felmérés legfontosabb tanulsága?
A legfontosabb megállapításnak azt tartom, hogy a magyar vállalatok tudják, hogy a design hasznos lehet, de csak korlátozottan értik, hogyan. Ez természetes, mert a design, mint tudományág érdemben az elmúlt 30 évben fejlődött ki. Az olyan régóta ismert területek mellett, mint a grafikai tervezés és a terméktervezés, ma már létezik interakciótervezés, szolgáltatástervezés, rendszergondolkodás, részvételi tervezés, üzleti tervezés és még sok más alegység. Néha azt mondom, hogy a design lett az új vezetési tanácsadás, mert inkább jelenti a problémamegoldás megközelítését, mintsem egyetlen tudományágat.
Felmérésünk megerősítette, hogy ez a tudás Magyarországon nem elterjedt: a vállalatoknak mindössze 15%-a számolt be arról, hogy minden tevékenységében alkalmazza a designt. Sőt, szakmai berkekben inkább az a vélemény, hogy a valós szám ennél is alacsonyabb. Mint minden felmérésnél, itt is gyakori, hogy a kutatás válaszadóinak már van némi tapasztalatuk, ismeretük a témában.
Összehasonlítva a nyugat-európai országokkal vagy a KKE-régióval: hol tartanak a magyar cégek ebben a fejlődésben? Melyek lennének a legfontosabb elsajátítandó készségek?
A magyarok gyakran nagyon pesszimistán látják a dolgokat, de kívülálló szemmel nézve Magyarország nagyon hasonló helyzetben van, mint a szomszédai. Valójában nem látni éles versenyt a volt keleti blokkon belül a design vezető pozícióját illetően. Úgy is mondhatjuk, hogy a verseny még mindig nyitott. Ez jó hír, de azt is jelenti, hogy ha a magyarok előnyt akarnak szerezni a regionális versenytársakkal szemben, akkor most kell cselekedni.
Mi a tervezők felelőssége és mi a cégvezetők feladata ebben a fejlődésben? Hogyan kell megosztaniuk a szereplőknek a design fejlesztésének, tervezésének feladatait?
Jelenleg a design gyakran utólag kerül a képbe, például egy projekt végén: a cégünk létrehozott valami újat, és most azt akarjuk, hogy jól nézzen ki. Szerintem egy jó első lépés lenne a magasabb design érettség felé, ha már a termék- vagy szolgáltatásfejlesztés legelején bevonnánk a tervezőket. Idén például volt egy projektünk, ahol a formatervezéssel foglalkozó kutatóinkat felkértük, hogy javítsák egy olyan termék UX-ét, azaz felhasználói élményét, amely addigra már két éve fejlesztés alatt állt.
A felhasználói tesztelések során rájöttünk, hogy vannak olyan fontos elemek, amelyeket meg kellene változtatni, de ez lehetetlen volt, mert
a technológiai fejlesztés már befejeződött, és nem volt elég forrás a felülvizsgálatra, részleges újratervezésre.
Ez nem egy elszigetelt, rossz példa, minden tervezőnek több ilyen története is van. Nem szerencsés, hogy hozzászoktunk ahhoz, hogy elszigetelten dolgozunk, nem pedig multidiszciplináris csapatokban. A vállalat vezetésének feladata, hogy észlelje az ilyen helyzeteket, és változtatást kezdeményezzen, míg a tervezők szerepe az, hogy közösen hozzanak létre egy olyan megoldást, amely az adott esetben működik.
Milyen szerepet játszhat a tervezés egy vállalat hosszú távú versenyképességében? Különbözik-e ez a szerep a B2B és a B2C vállalkozásoknál?
Amellett, hogy jobb termékeket és szolgáltatásokat hoz létre az ügyfelek számára, a design javíthatja a háttérfolyamatokat, építheti a dolgozók együttműködését, és segítheti a vállalat vezetését abban, hogy stratégiailag gondolkodjon a jövőről és a problémamegoldásról. Mindezek együttesen pénzügyi nyereséget is eredményezhetnek - a McKinsey kutatása például kimutatta, hogy
a magasabb szintű design-integrációval rendelkező vállalatok nagyobb bevételnövekedést és magasabb részvényhozamot produkálnak.
Ez az érték a B2B és a B2C vállalatokra egyaránt vonatkozik.
Így az elmúlt években a multinacionális vállalatok minden iparágban kiegészültek vezető dizájnerekkel, UX-tanácsadókkal, akiknek feladata a tervezési megközelítés bevezetése a vállalat valamennyi tevékenységében. Magyarországon elsősorban a digitális B2C szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, például a távközlési cégek és bankok aktívabbak a design felkarolásában, de tudunk arról is, hogy néhány helyi gyár is elkezdett design tanácsadókat alkalmazni
Mik a felmérés fő céljai 2022-ben? Melyek a fő változások 2021-hez képest?
Idén kilépünk Magyarország határain kívülre, és azon dolgozunk, hogy nemzetközi összehasonlítást hozzunk létre. Emellett több olyan kérdést is beillesztettünk, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy a vállalatok mennyire előre terveznek a jövőben, mivel úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan téma, ami eddig nem került a reflektorfénybe, de komoly értéket jelenthet a régió kkv-i számára.
Hogyan profitálhatnak a vállalatok a felmérésből? Kapnak például visszacsatolást?
Először is, bármelyik vállalat, amelyik kitölti a rövid kérdőívet, a végén kérhet egy egyéni jelentést, hogy lássa, hogyan állnak a válaszai az országos átlaghoz képest. Így a felmérést a vállalatvezetés számára is eszköznek tekintjük, hogy felmérjék vállalatuk jelenlegi helyzetét a tervezés szempontjából.
Ezzel párhuzamosan van egy oktatási komponens is, mivel úgy gondoljuk, hogy a kérdések, majd természetesen a jelentés is inspirációt adhat arról, hogy a tervezés milyen különböző módon teremthet értéket a vállalati működésben.
Végül, de nem utolsósorban, Magyarország és a régió számára hiányzik egy közös üzleti és design szakmai együtt gondolkodás a design üzleti megvalósításának sikereiről és kritikus pontjairól. A felmérés kitöltésével a cégek csatlakozhatnak közösségünkhöz, megoszthatják saját tapasztalataikat, vagy tanulhatnak másoktól.
A Portfolio médiatámogatója A design szerepe az üzletben c. kutatásnak, amit ide kattintva lehet kitölteni.
