"Nagyon sokat változott a világ az utóbbi időszakban - adódik a kérdés, hogy gyorsulhat-e a zöld finanszírozás Magyarországon egy ilyen környezetben, illetve mit lehet tenni, hogy ne lassuljon? Milyen jövője lehet a zöld finanszírozásnak?" - szegezte neki a kérdést a panelbeszélgetés résztvevőinek Bozsik Balázs, a PwC Magyarország fenntarthatósági és ESG üzleti szolgáltatások vezetője, a panelbeszélgetés moderátora.
"A zöld finanszírozás kapcsán térben és időben el kell választanunk a formákat: Szolnokon egy 28 milliárdos projektet – az ország legnagyobb naperőművét – zöld hitelezéssel finanszíroztuk. A zöld kötvények használata itthon is elindult, de többségében nyugaton jellemző. 2022 utánra tekintve nehéz megmondani, hogy tudunk-e projektfinanszírozást alkalmazni. Nagyon meg kell majd válogatnunk a lehetőségeinket, akár ki is kell mennünk nyugat felé a zöld kötvényekkel" - kezdte a beszélgetést Kulcsárné Dr. Takács Krisztina, a SolServices Kft. pénzügyi igazgatója. Később még egy kérdésre kifejtette, hogy
a "zöldség" nem áll meg ott, hogy milyen beszállítót használok, mit építek. Be kell vonnunk a beruházásunk környezetét is, a helyi közösséget és folyamatos monitorozásra is szükség van.
Ez egyfajta utat nyit az embereknek arra, hogy elmenjenek a zöld finanszírozás és a fenntartható jövő irányába."
Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a zöld államkötvények evolúciója és kilátásai kapcsán emlékeztetett, hogy még 2020-ban jelentek meg az első zöld kötvénnyel (euró alapon), akkor alkotta meg a kormány is az első akcióterveket egyes szektorok zöldítésére is és így a finanszírozást hozzá kell igazítani a kormányzati stratégiákhoz. "Később japán jenben is bocsátottunk ki zöld kötvényt, de akkor már sokkal ismertebb volt a termék is. A harmadik lépésként jelent meg az első forintban denominált zöld kötvény is 2021 áprilisában, idén pedig elkezdtük a 10 éves lejáratú kötvények kibocsátását is.
A következő cél, hogy középtávon még jelentősebb legyen a zöld kötvények általi finanszírozás,
de ehhez kelleni fog egy benchmarking is". A dollár alapú finanszírozásról még elmondta, hogy ez egy sokkal nagyobb piac és kötött az, hogy mennyit lehet kibocsátani – "ha már van valamennyi kínai, japán és magyar, akkor a keretet egy idő után nem lehet túllépni." A jövő terveit illetően kifejtette, "abba az irányba szeretnénk motiválni az alapkezelőket, hogy növeljék a zöld államkötvények arányát. Adunk nekik egy kis időt, de idővel elkezdünk velük versenyezni velük a lakossági pénzekért is" - zárta egy jóindulatú figyelmeztetéssel.
"A zöld hitelezésen túl elkezdtünk foglalkozni olyan más finanszírozási formákkal is, mint például a fenntarthatósághoz kapcsolódó kölcsönök (sustainability-linked loan.) Olyan időszakban vagyunk, ahol átrendeződnek a vállalatok prioritásai, de fontos, hogy a fenntartható szempontok ne kerüljenek hátrébb a sorban" - mondta Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. A zöld hitelezés fogalmi nehézségei kapcsán úgy vélekedett, hogy "ha világot felosztjuk 100 egységre, akkor biztosan lesz 5-10 olyan terület, ahol nagyon könnyen el lehet dönteni, hogy lehet-e zöld hitelezést alkalmazni, vagy sem. A legtöbb területen azonban nehéz megmondani, hogy lehet-e zöld finanszírozást alkalmazni, és ebben az EU Taxanómia sem segít kellőképpen". A zöld finanszírozás jövőbeli népszerűségéről elmondta, "az, hogy mi a zöld hitel és mi nem, a projekt szempontjából mindegy.
A zöld beruházásokat továbbra is fogja finanszírozni a bankrendszer – ahogy zöldül a világ, úgy egyre több ilyen beruházás lesz.
Az, hogy ki szerint zöld és ki szerint nem, már csak egy formai kérdés."
"Nálunk a kérdés az, hogy melyik szektorban van a legnagyobb szükség a karbonkibocsátás csökkentésére - a legfontosabb ezek közül az energia, az ingatlan és a közlekedés. Az energiaszektorban jelentős állománnyal rendelkezünk főleg a napelemekben. Az ingatlanpiacon a lakossági ingatlanokra lehet fókuszálni, ahol nagyon nagy a pazarlás – el is indítottuk a lakossági zöld hitelünket. A mobilitásban egy piaci ár alatti zöld leasinggel segítjük a vállalatok finanszírozását. Azt azért érdemes tisztázni, hogy mi úgy látjuk, hogy zöld hitelek nélkül is vannak zöld beruházások. Az EU taxanómia valóban nem segít teljesen, de az MNB ajánlásai hasznosak lehetnek" - kezdte Suba Levente, a K&H Csoport Fenntarthatósági Program vezetője. "A zöld hitelezés valamekkora kockázatot behoz a rendszerbe, de nagy transzparenciát is ad. Meggyőződésem, hogy ha a hazai zöld finanszírozást messzire akarjuk juttatni, akkor valami financiális ösztönzőt kell adni mellé – például adókedvezmények formájában a zöld hitelek kamatai után.
Ahhoz, hogy ez napi gyakorlat legyen, az elején mindenképp kell pénzügyi stimulus
- húzta alá. A jövőbeli kilátások terén elmondta, hogy a legfontosabb egyelőre a kellő edukálás - elsőként cégen belül, de idővel a partnereiket is próbálják ráébreszteni, hogy szükségük van a zöld beruházásokra, ez viszont még hosszabb távú perspektíva. "Ez a fenntarthatóság nem egy sprint, hanem egy maraton" - zárta a K&H munkatársa.
"A tőzsdén kereskedhető termékek köre is egyre inkább bővül, főleg zöld kötvények keretében, de vannak állampapírok és jelzálogkötvények is. A részvénypiacon is egyre több olyan vállalat van, akiknek a tevékenysége köthető a fenntarthatósághoz, nekik már a részvényük is zöldnek mondható - válaszolta Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója. Hozzátette, egyre több társaság is felismeri, hogy vannak zöld finanszírozási lehetőségeik. Ennek a hátterében az áll, hogy van erre kereslet is – segít, hogy igazi slágertéma lett az ESG is, de vannak már impact alapok is. Elmondta, hogy "nemcsak a nagyvállalatoknak lesz szüksége a zöld finanszírozásra, hanem a kkv-knak is. Egyre több nagy cég dönt úgy ugyanis, hogy már a beszállítóitól is elvárja a zöldülést, ez pedig hozzánk is el fog érni – készül erre egy EU-s szabályozás is.
Szükséges lenne egy olyan támogatás is, amely a kkv-kat célozza meg igazán, hiszen pár év múlva már egyre nagyobbak lesznek feléjük is az elvárások
- húzta alá. Végh Richárd szerint már látszik, hogy a karbonsemlegesség egy kormánystratégia de fontos, hogy ez vállalati stratégia is legyen.
Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio
