A zöld finanszírozás nemcsak támogatja a zöld gazdaság felé való átmenetet, hanem pénzügyi szempontból is alacsonyabb kockázatot jelent – hívja fel a figyelmet a Colliers és a K&H csoport által „Green Finance Report” címmel kiadott közös jelentése, amelyből az is kiderül, hogy a hitelintézet kereskedelmi ingatlan hitelportfóliójának 2023-ban megkötött vagy még megkötésre kerülő része 40%-ban már a zöld kategóriába sorolható.
"A zöld átállás szempontjából a legfontosabb az energiaipar, az ingatlanszektor, illetve a közlekedés. A zöld átálláshoz szükséges források 80%-át ebben a három szektorban fogja elkölteni az európai gazdaság. Ez nem azt jelenti, hogy csak az ebben működő cégek fogják kapni a forrásokat, de az ingatlanok üzemeltetésére, azok fűtésére, hűtésére, elektromos árammal való ellátására, valamint közlekedésre és közlekedési infrastruktúrára fogjuk a beruházások jelentős részét irányítani. Az átállást alapvetően két irányból támogatja az OTP Bank, az egyik, hogy az ügyfeleinkkel párbeszédbe elegyedünk, megpróbáljuk őket felkészíteni arra változó világra, ami következik, és segítünk nekik megérteni azokat a kockázatokat, amelyek a működésük során felmerülnek a fenntarthatósággal kapcsolatban. Nyilvánvalóan ezekre a kockázatokra gyakran a beruházás a megoldás, ezeknek a finanszírozásában szeretne, és tud az OTP segítő partnere lenni az ügyfeleknek. Így jutunk el a második lehetőséghez, amiben tudjuk segíteni az ügyfelek zöld átmenetét, az a lehető legjobb finanszírozási megoldások nyújtása, és a kedvező zöld hitelek" - mondta el Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2023 konferencia egyik videóinterjújában.
Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
"Az a tapasztalatunk, hogy az EU-s források lehívása ugyan nem rövid folyamat, általában a projektek összeállításától kezdődően a forrásszerzésig másfél-két év is eltelik, de mindenképpen kifizetődő, mert rá vannak kényszerítve a szereplők, hogy elvégezzenek egy revíziót, egy stratégiai átgondolást a fenntarathatóság szempontjából. Akármennyire is komplikáltnak és nehézkesnek tűnik a pályázás, mindenképpen jár helyzeti előnnyel, mert egyrészt partneri kapcsolatok alakulnak ki, valamint létrejön egy fenntarthatósági gondolkodás, épül egy fenntarthatósági kultúra. Úgy véljük, hogy csak ezzel a kultúrával lehetséges érdemi változást hozni. A hazai vállalatok eddig általában elkényeztetett helyzetben voltak, az operatív programoknak a lehívása ugyanis egy könnyített eljárás, így megszokták, hogy kevésbé kellett projektalapon gondolkodni, sokkal egyszerűbben tudtak egyedi elképzelésekre forrást lehívni. A közvetlen források természete más. Rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e megismertetni a hazai szereplőkkel a rendelkezésre állásukat, viszont a tájékoztatási folyamat egyben már projekt-előkészítés is. Aki ezzel a szemmel végiggondolja a saját projektterveit, fejlesztési kapacitásait, az megtette az első lépést a forrásszerzés felé" - mondta el Dr. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2023 konferencián egy videóinterjúban.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio
Az Eximbank 300 millió euró értékű, hosszú lejáratú hitelt vett fel az ING Banktól, melyre a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA) vállal garanciát. A hitelösszeggel az Eximbank a hazai vállalkozások fenntarthatósági fejlesztéseket célzó hitelprogramjait fogja finanszírozni.
Nincsen zöld átállás megfelelő pénzügyi háttér nélkül, ezért is van kiemelkedő szerepe a bankoknak a zöld projektek finanszírozásában, az energiahatékonyság előremozdításában, a lakossági és vállalatok fenntartható útra való segítésében. De vajon hogyan állnak a kérdéshez a hazai bankok? Hogyan tudják a gazdaság egészének zöldítését előmozdítani, miközben a saját finanszírozási stratégiájukat is szem előtt kell tartaniuk? A pozitív vagy a negatív pénzügyi ösztönzők a jellemzőbbek, illetve hatékonyabbak Magyarországon? Miként tudnak kalkulálni a működési, az átállási és a klímakockázatokkal az ügyfeleiknél? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatójával, aki a zöld gazdaság kapcsán előadónk lesz a szeptember 12-i Sustainable World konferencián is.
Összefort a gazdasági élet és a fenntarthatóság minden területe, nincs finanszírozás a zöld szempontok nélkül, az energiapiac jövőjét is a megújuló energiamegoldások dominálják, az agrárium egyre inkább szakítani kénytelen a hagyományos, eddig megszokott megoldások alkalmazásával, de a közlekedésszervezés, a városok, épületek, ingatlanpiaci folyamatokat is a környezeti szempontok határozzák meg. Az üzleti világ legnagyobb vállalatai, és már a kisebbek is az ESG szempontoknak való megfelelés jegyében hoznak stratégiai döntéseket, ebben a szellemben választanak fejlesztési pályákat. Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át. Minden iparág, minden szereplőjét érintik azok a kérdések, amiket a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, a fenntartható üzleti élet találkozóján feszegetünk.
Egy tanulmány szerint a világ 30 nagybankja közül egyik sem vette fel a zöld vagy fenntarthatósággal összefüggő kötvények kibocsátási kritériumai közé az atomenergiát, annak ellenére, hogy az Európai Unió tavaly úgy döntött, hogy az atomenergiát fenntarthatónak minősíti.
2023-tól már karbonsemlegesen működik az Erste Magyarországon. Jelenleg még offset projektek segítségével tudja ezt elérni a bank, de 2030-tól ezek nélkül folytatnák a karbonsemleges működést. Az elmúlt hat évben több mint 70 százalékkal csökkentették a szén-dioxid kibocsátást, ennek része, hogy itthon 100%-ban zöld árammal működtetik az irodákat. A környezeti szempontok mellett a társadalmi felelősségvállalást illetően pénzügyi edukációt folytatnak, valamint alapítványokat és civil szervezeteket támogató programokat hoztak létre. A zöld átállás finanszírozásáról, a zöld hitelezési stratégiáról, valamint a bank társadalmi-környezeti felelősségvállalásról volt szó az Erste sajtóreggelijén.
A gazdasági válságok voltak a legnagyobb partnerek eddig Magyarországon abban, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázkibocsátás. A válságok közötti időszakban a kibocsátások inkább stagnáló́ trendet mutattak, például a 2010-2020-as időszak egészére nézve sem lehet következetesen csökkenő trendet megfigyelni. Trendváltás nélkül, ilyen tempóval viszont egyáltalán nem reálisak a 2050-es klímacélok. Ezt az Európai Unió is tudja, éppen ezért köti a támogatási rendszerét energiahatékonysági, kibocsátáscsökkentő, fenntarthatósági programok megvalósításához. A Green Policy Center elemzése szerint több ezer milliárd forint még be nem tervezett felhasználású forrás állhat Magyarország rendelkezésére 2030 végéig az RRF hiteleiből, a REPowerEU forrásból, a kvótakereskedelmi bevételekből, a magyar zöld kötvényekből, illetve a 2028-2034-es uniós költségvetésből és a közvetlen EU-s forrásokból. A pénz tehát meglehet a zöld átállásra, de nem mindegy, hogy mire költjük. A finanszírozási kérdésekről április 25-én, a Sustainable Tech konferencián is szó lesz.
Első alkalommal rendezzük meg a Sustainable Tech elnevezésű konferenciánkat, ami a fenntarthatóságon belül célzottan a technológia és klímasemlegesség közös pályájával foglalkozik. Olyan témákkal találkozhatnak a résztvevők, mint a tech-optimizmus, ami túlzott bizadalmat adhat a szereplők számára, hogy attitűdváltás nélkül is elérhetjük a 20-30 éves célokat, a finanszírozási környezetről, amivel a különböző méretű, zöld projekteket felmutató vállalkozások szembesülhetnek, a körforgásos gazdaság különböző iparágakban való lecsapódásáról, a digitalizációval járó előnyökről, valamint arról is, hogy a munkaerőpiacon milyen új veszélyekre kell felkészülni az új technológiák beköszönésével. A további témák, az előadók és a jelentkezés részletei ezen a linken érthetők el.
A tavalyi és az idei évben különös hangsúlyt kapott a vállalati szférában az energetikai veszteségfeltárások, az energiafogyasztás csökkentésének támogatása, az egekbe emelkedett energiaköltségek lefaragása, valamint az is, hogy honnan és milyen feltételekkel lehet finanszírozást találni ezekre a projektekre. A magas kamatkörnyezet és az óvatosabb bankok nem épp a projektek gyors indítását támogatják. A CO2-kibocsátás csökkentése cél a legtöbb cégnél, de kérdés, hogy ennek érdekében milyen irányba induljanak. Az európai kötelezettségi rendszer átlátása fontos ezekben a kérdésekben, ami a vállalatoknak kedvezményes finanszírozási lehetőség, az a bankoknak értékes zöld kitettséget jelenthet, így tudnak az energiahatékonysági projektek és karboncsökkentési stratégiai célok a lefektetett feltételrendszer mentén kölcsönösen előnyös folyamatokat beindítani - áll az MN6 Energiaügynökség közleményében.
A fenntarthatóság hamarosan a szabályozási környezet szegletkövévé válhat. A nem pénzügyi szempontok is figyelembe lesznek véve a befektetések döntéshozatali folyamataiban. A 'zöldre festés' nem elég többé; a környezeti és társadalmi szempontok valóban számítani fognak, hiszen efelé fordul a befektetők és a társadalom figyelme. Mindezek próbára teszik a hitel-szektor működését, mely mielőbb fel kell készüljön az átállásra. Ez az összefoglaló a kelet-közép-európai régió olyan kormányzati és szabályozási programjait veszi górcső alá, melyek az átállást a beruházások vonzóbbá és jövedelmezőbbé tételével könnyítik meg.
Az Alteo a BÉT oldalán tájékoztatta a befektetőket, hogy a vállalat kidolgozta és felállította a saját zöld finanszírozási keretrendszerét, amelynek külső szakértői véleményezését (SPO) a Deloitte készítette el.
A klímasemleges bankolás elterjedése a klímakatasztrófa megelőzésének egyik legfontosabb, ám kevésszer szóba kerülő összetevője, pedig a Párizsi Megállapodás is kiemelt célként határozta ezt meg. A klímakatasztrófát kizárólag állami forrásokból nem lehet megakadályozni, éppen ezért a világ fejlett pénzügyi piacain komoly fejlődésnek lehettünk szemtanúi az utóbbi években a magánforrások zöldebb irányba terelése terén. A nagy globális bankcsoportok közel 80%-a vállalta, hogy hitelezési tevékenységét összhangba hozza a nemzetközi klímacélokkal - áll a Green Policy Center legfrissebb tanulmányában, amely a hazai bankszektor leglényegesebb akadályait tárja fel a klímasemleges bankolás elérése kapcsán.
"A zöld finanszírozás az egyik nagyon felkapott téma jelenleg, a másik a küszöbön álló gazdasági válság, illetve ezeknek az összefüggései. Az OTP-nél azt gondoljuk - amit a Sustainable World konferencia is megerősít - hogy a gazdaság zöld átállása nemhogy leállna, hanem fel fog gyorsulni a válság hatására, hiszen azok a beruházások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy energiahatékonyabbak legyünk, valamint olcsóbban és fenntarthatóbb módon termeljünk energiát, szintén felgyorsulnak. Egyre nagyobb igény van erre. Azt is látjuk, hogy nemcsak a vállalatok, hanem a lakosság részéről is egyre nagyobb az érdeklődés főleg az ingatlanok felújítása, és azok energiahatékonyabbá tétele iránt" - mondta el Pókos Gergely, az OTP Bank, Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója.
Az Európai Bizottságot segítő, az éghajlatbarát tevékenységek listáját összeállító öt nonprofit civil társadalmi tanácsadó csoport lemondott, és azt állították, hogy az EU végrehajtó szerve "politikai értelemben beavatkozott" a munkájukba - írja a Reuters.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láthattunk.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatta a legnagyobb izgalmakat.
Németország és az IMF küldte.
Új kabinettel fordulhatnak az új évre.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
