A pandémia hatása szinte minden iparágban felgyorsította a digitalizációs folyamatokat. A jelenlegi változó környezet kihívásai a tervezési folyamatok frekvenciájában jelentős mértékű változásokat indukálnak, amelyek kihívások elé állítják a kontrolling szakembereket, pénzügyi vezetőket. A nagyvállalatok hatalmas adatmennyiséggel dolgoznak, de ezt a hatékony működés szolgálatába állítani automatizmusok nélkül nehezen kivitelezhető.
Mivel folyamatosan nő a szerepe a rendelkezésre álló adatoknak,
egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy a cégvezetés hogyan tudja adatvezérelt módon beépíteni az adatokból kinyerhető információkat a felgyorsult tervezési, döntéshozatali folyamatokba.
A nagyvállalatoknál, így a pénzintézeteknél is nagy mennyiségű adatok állnak rendelkezésre, amelyeket az adatelemzési eszközökkel a döntéstámogatás megkönnyítésére kellene fordítani. Az adatok tudatos használatával, és az adatok felhasználásának automatizálásával egyértelmű üzleti előny érhető el – mondta el a Portfolio-nak Reé István, a 4iG Nyrt. BI és adattárház csoportvezetője.
A szakember szerint még mindig viszonylag hosszú folyamat az adatok begyűjtése, feldolgozása, kiértékelése, még napjaink fejlett, támogatott rendszereivel is. Ráadásul ezt követően a tervezés, azaz az adatokra alapozott változásmenedzsment előkészítése is kimondottan időigényes – ezért sem mindegy, hogy az adott bank, biztosító vagy vállalat milyen adatmenedzsment-szolgáltatót és megoldásokat választ, valamint milyen mértékben tudja manuális feladatoktól mentessé tenni a belső folyamatait. A tervezésen ugyanis komolyan el lehet csúszni:
„A féléves tervezésből egy pillanat alatt lesz heti tervezés, az egyik tervezési szekció még véget sem ér, már meg kellene mondani a változásokat, azok hatását és az új elképzeléseket. Ebből az informatikai szállító számára evidens, hogy újra kell strukturálni a meglévő adathalmazt ahhoz, hogy minden olyan minőségben álljon rendelkezésünkre, amire építeni lehet” – érzékeltette a helyzetet a 4iG szakértője.
Egy tapasztalt szolgáltató abban tud segíteni, hogy
- megvalósítja az adatok összegyűjtését,
- az adatok feldolgozását,
- támogatja az adatfeldolgozást gátló belső folyamat optimalizációt, manuális tevékenységek kiváltást,
- és ezekre az adatokra alapozott döntéstámogató rendszereket, kimutatásokat, vizulalizációkat készít.
Másrészt felhasználva az adatokat, mélyebb szintű, rugalmasan alakítható, testre szabott megoldást szállít, amelyben automatizálja a tervezési folyamatot, minimalizálja a manuális munkát, és ezáltal a szinte állandósult folyamatos újratervezési folyamatot megtámogatja.
A pénzintézeteknél is kulcskérdés az adatminőség
A társadalom digitalizálódása gyakorlatilag elkerülhetetlen folyamat, még akkor is, ha az elmúlt két év ezt jelentősen felgyorsította. Az okostelefonokon megjelentek a banki és fintech applikációk, amiken keresztül
mérni tudják a pénzintézetek a felhasználói, fogyasztói szokásokat.
„Lényegesen több információ áll a pénzintézetek rendelkezésére, miközben látják annak az ügyfélkörnek a kitettségét, amelyiknek vezetik a számláját, hiteleket nyújtanak. Függetlenül a banki folyamatoktól, például a hitelbírálat esetében, pusztán az adatokból is rálátnak a kitettségekre. Ezt támogatja az is, hogy az emberek döntően nem készpénzzel vásárolnak napjainkban, hanem digitális fizetési eszközökkel” – tette hozzá Reé István.
Ezekben a fejlesztésekben egyébként a magyar bankok nincsenek feltétlenül lemaradva Nyugat-Európához képest; ahogy a szakember fogalmaz, nagyon hasonló banki applikációkat lát a különböző országokban, tehát nem feltételezhető, hogy a magyar bankrendszer szolgáltatási szintben lényeges elmaradásban lenne. Az persze kérdéses, hogy mennyire tudják tartani a lépést a jövőben is a világpiaccal a hazai pénzintézetek
A cikk megjelenését a 4iG Nyrt. támogatta.
Címlapkép: Getty Images
