Hol tartanak jelenleg a SolServices Kft. naperőmű-fejlesztési projektjei?
Az elmúlt három évben több mint 700 MW beépített naperőmű-kapacitást fejlesztettünk Magyarországon, amivel az egyik legjelentősebb fejlesztővé léptünk elő a hazai piacon. Miután az utolsó hatósági engedélyt is megszereztük, olyan mérföldkőhöz értünk, melynél számvetést kell készíteni arról, hogy mely fejlesztéseket kívánjuk saját beruházásban és melyeket külső partnerek bevonásával megvalósítani. Elvégzett munkánkat és a nagy beépített kapacitású napelemparkok szükségességét a piac is igazolja. Ebből a szempontból párhuzam vonható az ingatlanfejlesztésekkel, melyek esetében a beruházónak szintén hasonló döntéseket kell hoznia akkor, amikor egy projekt megszerezte a kivitelezéshez szükséges engedélyeket.
Az elmúlt években jelentős fejlesztői tudásbázist építettünk ki azáltal, hogy a hatóságokkal és a helyi civil szervezetekkel együtt végigjártuk a nagy beépített kapacitású napelemparkok engedélyeztetési folyamatát, hiszen ezzel kapcsolatban korábbi gyakorlati tapasztalat nem állt rendelkezésre.
A SolServices Kft. a DNN Solar Partners Kft. jogutódjaként 2017 óta folytat Magyarországon nagy beépített kapacitású, vagyis 50 MW-ot megközelítő teljesítményű fotovoltaikus erőmű fejlesztési tevékenységet. Itthon 2016-ban kezdődött a napelemes piac fellendülése, akkor a jellemző projektméret még 0,5 MW beépített kapacitás volt. A SolServices Kft. Magyarországon az elsők között kezdte el ennek a méretnek a sokszorosát elérő napelemparkok fejlesztését.
Mikor kezdi meg termelését az első, társaságuk által épített naperőmű?
Első, saját beruházásban megvalósuló napelemparkunk terveink szerint 2022 júniusában készülhet el és csatlakozhat a közcélú hálózatra. Jelenleg ennek az előkészítése zajlik, felvonulási terület tereprendezése és megközelítő utak megerősítése már el is kezdődött.
A beruházással Magyarország egyik legnagyobb naperőműparkját fogjuk létrehozni. Az egymás szomszédságában létesülő, kétszer 48 MW kapacitást képviselő projekt jelentőségét jól mutatja, hogy megvalósulása után annyi villamos energiát lesz képes termelni, amellyel a térség teljes lakossági áramfogyasztásának 42 százaléka fedezhető. Pozitív hatása a klímavédelem szempontjából is jelentős. A környezetkímélő technológia alkalmazásának köszönhetően minden egyes évben nagyságrendileg 39 ezer tonna CO2-kibocsátástól óvjuk meg a légkörünket, amely 274 hektár erdő évenkénti CO2 megkötésével egyenértékű.
Emellett ez lesz az első újgenerációs, természetbarát nagyméretű napelempark az országban, amelynek a tervezésekor már kifejezetten cél volt, hogy támogassa az ökológiai sokféleség növekedését, valódi életteret biztosítson a tájegységre jellemző flórának és faunának.
Milyen szempontok alapján döntenek az esetleges értékesítésekről?
Az, hogy egy engedélyeztetett projektet megvalósítunk vagy értékesítünk, meglehetősen sokrétű mérlegelést és tulajdonosi döntést igénylő feladat, semmiképpen nem egy évekre előre „kőbe vésett” elhatározás. Mindenek előtt át kell tekintetni, hogy milyen feltételekkel és ütemezésben lehet az építkezéshez nélkülözhetetlenül szükséges önerő mellett a külső finanszírozást bevonni. Ennek mérlegelésénél fontos szempont, hogy a naperőművek gyorsan kivitelezhetőek, így az önerőt és a külső finanszírozást is ütemezetten kell rendelkezésére bocsátani.
Azt is mérlegelni szükséges, amikor a projektek megvalósítása vagy értékesítése mellett döntünk, hogy a kivitelezéseket az eredeti határidőkön belül be kell fejezni, hiszen a szabályozott energiapiacon meghatározott érvényességi idejű engedélyeket adnak ki. Ezzel összefüggésben figyelembe kell vennünk azt is, hogy erőművi portfóliónk meglehetősen diverzifikált, ami a több telephelyen való párhuzamos építkezés lehetőségét is behatárolja, amihez hozzájön az építőipari kivitelezési kapacitás leköthetősége is, hiszen az építőipar mindenki számára ismert nehézségei ezt az iparágat sem kerülik el, kifejezetten korlátos erőforrások állnak rendelkezésre
Fontos kiemelni továbbá, hogy a fentieken túl pedig egy folyamatosan változó gazdasági környezetre hatékonyan reagáló stratégiába kell beleilleszteni egy-egy ilyen döntést.
Míg társaságunk indulásakor 2017-ben egy jelentős beépített kapacitás felépítése volt a kitűzött cél, a körülmények folyamatos változásának eredményeként ma már egy sokkal organikusabb és sokrétűbb portfólióban hiszünk, melynek alapja a házon belüli szerteágazó szakmai tapasztalat és szakembergárda. Ez jelenleg fundamentális értékkel bír számunkra, melyre hosszú távon szeretnénk építeni, erre szolgáltatási üzletágat alapozni. Természetesen a saját erőművek megépítése és üzemeltetése is fontos eleme lesz a jövőben a működésünknek, de ma már nem elsődleges szempont a SolServices üzleti céljai között.
Ez a fajta megközelítés fizikai formát is ölt hamarosan, hiszen az elmúlt időszakban egy rendhagyó iparági fehér könyv megírására irányuló kezdeményezést is elindítottak.
Így van. A kezdetektől kulcskérdésnek tekintjük a környezettudatosságot, és nagy hangsúlyt helyezünk a környezet védelmére, illetve a napelemparkok ökológiabarát megvalósíthatóságára. Célunk, hogy ne csak a villamos energia legyen zöld, hanem magát a fejlesztett létesítmény esetében is odafigyeljünk, hogy azt teljes mértékben belehessen kapcsolni a helyi ökológiai körforgásba. Ezért hívtuk életre azt a kezdeményezést, melynek keretében 12 meghatározó iparági szereplővel összefogva létrehoztunk egy olyan útmutatót vagyis egy White Papert, amelyben az újgenerációs napelemparkok fejlesztésének alapkoncepcióját fektettük le.
Magyarországon ez teljesen hiánypótló kiadványnak számít. Az, hogy a naperőmű egyfajta környezetvédelmi beruházás, már korábban is szerepelt a fejlesztők gondolkodásában, de az erőművi területek természetbe integrálásának célja és ennek átfogó szemlélete mindeddig nem jelent meg a hazai piacon rendszerbe foglalva. A speciális útmutató a nemzetközi irányelvek, eredmények, illetve jó példák összefoglalóját, egyfajta ajánlás-gyűjteményt kínál a napelemparkok fejlesztőinek, beruházóinak és üzemeltetőinek, mérettől függetlenül. Ezen szempontoknak megfelelően a naperőmű projektek több elvárás mentén is optimalizálhatók: úgy lehet maximálni az energiatermelést, hogy közben a beruházási területet vissza lehet kapcsolni az ökológiai körforgásba, ezáltal az ökológiai agrárgazdálkodás alapelveinek integrálása egyértelműen hozzáadott értéket biztosít a fejlesztési elképzelésekhez.
Nagy örömünkre szolgál, hogy az ügy érdekében szakmai szervezetek, energetikai és zöldipari gazdasági szereplők, nemzeti parkok, méhészeti egyesület és a versenytársaink is mellénk álltak, így a közös munka eredményeképpen a közeljövőben publikálhatjuk ezt a fehér könyvet.
Ez a fajta szemlélet szerencsére ma már a törvényi szabályozásban is felbukkan, nevezetesen az agrofotovoltaikus megoldások kiemelésében a termőföld más célú hasznosításának engedélyezése során. Ez egy új megközelítés a jogalkotó részéről, de külföldön már vannak biztató eredmények ezeknek a napelemparkoknak a működése kapcsán. Szerintünk, megfelelő körülmények megléte esetén, ez is valós alternatíva lehet a jövőbeni fotovoltaikus fejlesztések tekintetében Magyarországon is.
A harmadik megújulóenergia-támogatási tenderen a nagy méretkategória felső határát a szabályozó 50 MW-ról ismét 20 MW-ra vitte le. Hogyan értékeli ezt, tekintettel a hazai napenergia-termelési költségek alakulására, valamint a magyar naperőmű-kapacitás bővülésének kilátásaira?
Folyamatosan figyelemmel kísérjük a METÁR-tenderek tapasztalatát, illetve vizsgáljuk a július végéig elérhető harmadik kiírásban való részvétel lehetőségét, feltételeit. Bízunk benne ugyanakkor, hogy a jövőben ismét lesz lehetőség arra, hogy nagyobb projektek is indulhassanak a következő tendereken. Ezek ugyanis nem ördögtől való megoldások, sőt meggyőződésem, hogy szükség van a nagyméretű parkokra villamosenergia-rendszerbe illesztésére. Természetesen mindezt a rendszer- és az ellátásbiztonság, mint elsődleges szempont, figyelembe vételével kell megtenni. Azzal mi sem értünk egyet, hogy az egész Kárpát-medencét napelemekkel borítsuk be, de egy rendszerszintű egyensúly megtartása mellett lehet integrálni a nagyobb méretű parkokat is a hazai áramellátásba. Főleg a természetbarát, vagy éppen a fent említett agrofotovoltaikus megoldások megfelelő alkalmazásával.
Ami a termelési költségeket illeti, a projektfejlesztőknek az árazásban a koronavírus-járvány következményeit is érvényesíteniük kell. Egy olyan tendencia rajzolódik ki előttünk, hogy míg hosszú éveken keresztül a napelemes komponensek ára meredeken zuhant, addig a pandémia hatására fordulat állt be, és a fő beszállítók akár pár óra leforgása alatt is módosítják a listaárat és a szállítási feltételeket. Kíváncsian várjuk, hogy ezek a világpiaci körülmények a kiegyenlítő energia árak idei megugrásával együtt hogyan befolyásolják a tenderen benyújtott ajánlati árakat.
Az eddigi két kiírás alapján megállapítható, hogy egyre kisebb támogatási igénnyel jelentkeznek a pályázók, ami azt is előrevetíti, hogy már az előszobájában járunk annak, hogy mindennemű létesítési és működési támogatás nélkül életszerűvé válhat a magyar piacon is a naperőmű-fejlesztés. Itt azonban felmerül egy jelentős szabályozási akadály, amelyet célszerű lenne felülvizsgálni annak érdekében, hogy a tisztán piaci alapú beruházások itthon is el tudjanak terjedni.
Még 2008-ban vezették be a szabályozási környezetbe a távhőszolgáltatók versenyképesebbé tételéről szóló törvényben a 31 százalékos kulcsú, úgynevezett Robin Hood-adót, amely nagyon szűk kivétellel az energiaszolgáltatókat terheli. Aki nem a KÁT-ban (kötelező átvételi rendszerben), illetve a METÁR típusú támogatásban értékesít, az ennek az adónak az alanya. Bár a METÁR-tenderen a pályázók jelentős része a piaci referenciaár alatti ajánlati árat tartalmazó pályázatot nyújtott be, de pályázaton kívül ez nem megismételhető, hiszen a Robin Hood-adó eredményre gyakorolt hatása ellehetetleníti azt, hogy életszerű üzleti tervvel bíró projektet állítsanak össze a fejlesztők. Mindenképpen célszerűnek tartanánk tehát a szabályozás felülvizsgálatát.
Van egy másik nagy, a beruházási környezetet érintő szabályozási kérdés is. A napelemes fejlesztések egyik kulcsa, hogy alkalmas hálózati csatlakozási pont rendelkezésre áll-e az adott területen. Korábban adminisztrációs díj ellenében hosszú éveken keresztül lehetett csatlakozási pontokat lekötni, amire szinte önálló „iparág” épült fel: sokan azért szerezték meg ezeket a lehetőségeket, hogy majdan extraprofittal értékesíthessék a valódi beruházók számára. Az erre vonatkozó jogszabályi környezet szerencsére módosult és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek megjelenését várjuk, ami a piac tisztulását eredményezheti, illetve azt, hogy a kiosztható csatlakozási pontok azokhoz a projektfejlesztőkhöz kerülnek, akiknek ténylegesen szándékukban áll az engedélyeztetés lefolytatása, a projektek megépítése és hosszú távú üzemeltetése.
Szintén szabályozási hiányosság, hogy az ingatlan-nyilvántartás nincs teljes mértékben felkészítve a napelemes fejlesztésekre, máig nem eldöntött kérdés ugyanis, hogy a naperőmű ingó vagy ingatlan minősítésű-e. Ez különösen a zöldmezős projekteknél probléma, hiszen itt a projektfejlesztő csapat jellemzően gazdasági társasági formában működik, miközben Magyarországon jogi személy a jelenlegi szabályozás szerint termőföld besorolású ingatlant nem szerezhet. Ez azt jelenti, hogy a beruházást nem tudja saját tulajdonú területen megvalósítani, idegen ingatlanon kénytelen építkezni, hiszen a hatályos jogszabályok alapján a terület termőföldi besorolása mindaddig fennmarad, amíg a kész projekt használatbavételi engedélyét a beruházó nem szerezte meg. Illetékes földhivatal kizárólag a használatbavételi engedély alapján jogosult a beruházási területet egyéb ipari területté átsorolni, mely immáron jogi személy is megszerezhet. Idegen tulajdonra építés minden esetben növeli a projekt kockázatát és bankolhatósági szempontból is komoly kérdéseket vet fel, hogy a földterület tulajdonosa dologi kötelezettként milyen mértékben felel a projekt kockázataiért.
Úgy gondolom, amennyiben ezekre a kérdésekre válasz születik, akkor a mostani, 2016 év végén indult fejlesztési boom nem fog véget érni, folytatódhat a kapacitásbővülés és újabb napenergia-termelési rekordok születhetnek, amire annál is inkább szükség van, mivel Magyarország 2030-ra 6000 megawatt napelemes kapacitás beépítését tűzte ki célul. Fontos azonban, hogy ezeket az ambiciózus számokat a rendszerbiztonság és stabilitás teljes körű tiszteletben tartásával kezelje a szektor.
Milyen jövőre vonatkozó fejlesztési tervekkel rendelkeznek? Tervezik például energiatárolók vagy egyéb új technológiák hazai telepítését?
A jövőben mindenképpen szeretnénk új technológiák alkalmazására helyezni a hangsúlyt, azon túlmenően, hogy a klasszikus projektfejlesztést is folytatjuk, akár a METÁR-tender, akár – ha a feltételek úgy alakulnak – szabadpiaci körülmények között is.
A SolServices Kft.-nél komplex fejlesztői tudással rendelkező csapat állt össze az elmúlt évek alatt, amely végigkísérte az elmúlt három év projektjeit. Keressük az új lehetőségeket, és kiemelten vizsgáljuk a barnamezős területek hasznosíthatóságát is, összhangban a jogalkotó termőföld mennyiségi és minőségi, valamint METÁR-tender kiírásában, illetve feltételeiben is megjelenő céljaival.
Az elmúlt években rengeteg energiát fordítottunk a beruházási helyszínek kapcsán a a termőföldvédelmi szempontok érvényesítésének, ennek eredményeként van olyan nagyméretű projektünk, ahol 1,65 AK hektáronkénti átlagot sem érjük el. De szeretnénk ennél is tovább menni és folyamatosan vizsgáljuk mind a klasszikus ipari területek, mind olyan speciálisabb tudást igénylő hasonló területek intenzívebb bevonását, mint például az ipari tavak naperőmű-telepítésre való hasznosítási lehetőségét is. Szeretnénk ezt az új típusú iparági megközelítést itthon is meghonosítani.
Elemezzük az alternatív technológiák, így az energiatárolás lehetőségét is, különösen a kiegyenlítő energia árak emelkedésére tekintettel. Vizsgáljuk azt a kérdést is, hogy miként tehető hatékonyabbá a napelemek üzemeltetése, különösen egy nagy méretű erőmű esetében, amely nem ritkán 150-170 ezer darab napelemtáblát foglal magába. A gyenge pontok, a nem jól teljesítő táblák detektálásának fejlesztésére indult K+F együttműködésünk.
Tanulmányozzuk az energiaközösségekben rejlő lehetőségeket is, amelyek alakításának jogszabályi keretei immár Magyarországon is adottak. Ennek köszönhetően lehetségessé válik, hogy a termelés, illetve felhasználás helye a prosumerek (termelő-fogyasztók) esetében is elkülönüljön egymástól, és hogy ne csak a családi házak esetében, hanem egyéb módon, egy közösség tagjaként is lehessen telepíteni napelemtáblát.
A cikk megjelenését a SolServices Kft. támogatta.
Címlapkép: Képszerkesztőség
