Ugyanakkor vállalati oldalról nem egyszerű megfelelni ezeknek a kritériumoknak, sőt. A legnagyobb kihívásokat egy ilyen összetett integrált jelentés készítése során az adatgyűjtés és az időfaktor jelenti – mondta el a Portfolio-nak Szabó Beatrix, az Alteo energiaszolgáltató Integrált Irányítás Rendszer vezetője.
„A jelenleg alkalmazott GRI (Global Reporting Initiative) Standards alapján készített jelentéseink során azért már kialakítottuk az elvárásoknak megfelelő adatgyűjtési metódusokat, ugyanakkor ez még most is sok manuális lépést, és extra humánerőforrás igényt jelent” – tette hozzá a szakember.
Egy ilyen jelentés elkészítésének valós költségei is vannak a vállalatoknál,
ez attól is függ, hol áll jelenleg a cég az inputjai és outputjai nyomonkövetésében, van-e valamilyen irányítási rendszere, vagy teljesen a nulláról akarják kialakítani a jelentést lehetővé tévő környezetet.
„Ha a nulláról szeretnénk mindezt kialakítani az időigényes, és komoly összegekbe is kerülhet, azonban ha van már valamilyen alapadatbázis, amiből ki lehet indulni, akkor inkább már csak egy-két jó szakemberen múlik mit hoznak ki belőle. Az általunk is alkalmazott GRI iránymutatás például ingyenesen elérhető, a cégre való alkalmazásnál azonban már jól jöhet tanácsadó, aki segít kiigazodni az elvárásokon. Az pedig már megint egy másik kategória, ha mindezt hitelesíttetni is kívánjuk egy független szervezettel – mondta Szabó Beatrix.
A legfontosabb kérdés azt tisztázni, mi a célja a jelentésnek, például a tőzsdei, befektetési elvárásokat akarja-e a cég ezzel teljesíteni.
Az energiaszolgáltatónál például ESG jelentésnek minősül az idén 5. éve közzétett fenntarthatósági, illetve integrált jelentésük, amit a jelenlegi és mind a cég iránt érdeklődő munkavállalók is gyakran olvasnak, de a partnerek és befektetők részéről is sok értékes visszajelzést kapnak. ESG minősítés esetében viszont elsősorban az élénk befektetői igényeket és érdeklődést tapasztalják.
Fontos a cél, de egyszerűsíteni kellene a szabályokon
Az Alteo szakértője egyébként úgy látja, hogy az ESG pont akkor tudna nagyobb teret nyerni, ha teljesen egyértelműek lennének a jogszabályi elvárások és a különféle szabályozói csoportok is kommunikálnának egymással, egységes elvárásokat támasztanának.
A piaci szereplők azt tapasztalják, hogy bár elindult egy folyamat, még mindig elég zavaros, hogy mi lesz az az irány, amellyel a különféle elvárásoknak egyidejűleg lehet megfelelni.
Egy tőzsdei vállalatnak például egyaránt figyelembe kell vennie
- az EU-s irányelveket,
- a nemzetközi chartákat,
- a hazai jogszabályokat,
- a Magyar Nemzeti Bank,
- vagy a Budapesti Értéktőzsde szabályrendszereit.
Mindezt jelenleg meglehetősen összetett feladat úgy megtenni, hogy ne több különböző jelentést kelljen elkészíteni és közzétenni, ami komoly erőforrásokat igényel. A piaci szereplők szabályozói oldalról világos és letisztázott elvárásokat, iránymutatásokat várnak el, a digitális lehetőségek aktívabb kihasználását, és ezzel párhuzamosan egy kevésbé bürokratikus folyamatot.
De mi egy cég konkrét célja az ESG-minősítéssel?
Az Alteo Integrált Irányítás Rendszer vezetője lapunknak úgy fogalmazott, hogy végeredményként az ESG-vel az a céljuk, hogy egyre több befektető bizalmát elnyerjék, ugyanakkor a cég alapítása óta hisznek is abban, hogy „a jövő vagy zöld vagy semmilyen”.
„Egy ESG minősítés is azt bizonyítaná befektetőink, partnereink és más érdekelt feleink számára, hogy mindez nemcsak a szavak szintjén, hanem a mindennapjaink során valóban vezérel minket. Amellett, hogy hamarosan zöld befektetések esetében az ESG minősítés megkerülhetetlen elvárás is lesz, számunkra is egy objektív visszajelzést adna, mert egy vállalat soha nem dőlhet hátra, mindig lesznek újabb kihívások és elvárások, amiket meg kell oldanunk. Az ESG minősítést erre is egy jó eszköznek tartjuk: segítségével azt is feltárhatjuk ezen az úton éppen hol állunk, milyen témakörök számítanak az erősségünknek, és mibe kell még több energiát fektetnünk, hogy valóban hosszútávon fenntartható vállalatként működhessünk” – tette hozzá Szabó Beatrix.
10-ből 8 magyar érzékeli a környezeti problémákat
2021 tavaszán országos reprezentatív kutatást készített az ALTEO Csoport, hogy felmérje a hazai lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását. A válaszadók 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalékuk pedig úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák.
A megkérdezettek 63 százaléka szerint a környezetvédelem annyira fontos, hogy a következő generációk sorsa függ tőle, de közel egyharmaduk még nincs meggyőződve arról, hogy ez lenne jelenleg az emberek egyik legfontosabb feladata. Az eredmények szerint a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt.
A kutatás arra is választ keresett, hogy melyek ma Magyarországon a legismertebb környezeti problémák. A legtöbben az általánosabb vagy a magyarokat közvetlenül érintő jelenségeket emelték ki, és átlagosan tizenkettőt tudtak felsorolni. Ezek közül a legismertebbek a levegőszennyezés (83%), a túlzott erdőirtás (81%), az étel- víz-, energia-, és ruhapazarlás (75%), a klímaváltozás (73%) és a globális felmelegedés (71%) voltak.
Címlapkép: Getty Images
A cikk megjelenését az Alteo Nyrt. támogatta.
