Magyarországon tavaly sem fektettek a jövő energiájába
Portfolio
Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) adatai szerint 2012-höz képest csökkent az újonnan telepített szélenergia-kapacitás 2013-ban. A legtöbb szélerőművet tavaly is Németországban kapcsolták a hálózatra, így Németország hegemóniája továbbra is megkérdőjelezhetetlen. Magyarországon csakúgy mint 2012-ben 2013-ban sem került telepítésre új szélerőművi kapacitás. Ráadásul míg az utóbbi több mint egy évtizedben az EU számos tagállama láthatóan az alternatív energiák felé mozdult el, itthon a paksi bővítéssel az atomenergia súlya tovább növekedhet.
Az Európai Szélenergia Szövetség tavalyi várakozásának megfelelően 2013-ban 2012-höz képest csökkent az újonnan telepített szélenergiai-kapacitás mennyisége az Európai Unióban. A szervezet adatai szerint az előző évben 11,2 GW-nyi új kapacitást kapcsoltak hálózatra, ami 2012-höz képest 7,8 százalékos csökkenést jelent. A bázisnál gyengébb év elsősorban a szabályozói környezet kedvezőtlen változásának és a politikai bizonytalanságnak a számlájára írható. Az EWEA adatai szerint a beruházók tavaly 13-18 milliárd eurót fordítottak új kapacitások kiépítésére, míg 2012-ben 12,8-17,2 milliárd eurót fordítottak erre a célra.
Tavaly immár hetedik éve nőtt a tengeri szélerőművek súlya az újonnan telepített kapacitások tekintetében. 2013-ban 1 567 MW off-shore szélerőművet kapcsoltak hálózatra, ami 34,4 százalékos növekedést, és 4,6-6,4 milliárd eurós befektetést jelent. Ezzel szemben az újonnan beépített szárazföldi kapacitás 9 592 MW volt, ami 2012-höz képest 12,3 százalékos visszaesés.
A legtöbb új szélerőművet 2012-höz hasonlóan most is Németországban helyezték üzembe (3238 MW), ami a teljes újonnan telepített kapacitás 29 százaléka. A második helyen most is az Egyesült Királyság végzett 1883 MW új kapacitással, míg a dobogó harmadik helyére ezúttal Lengyelország léphetett fel, 894 MW új kapacitással. A listán az utóbbi években előkelő helyen szereplő Spanyolország és Olaszország jelentősen visszacsúszott, előbbi a 14. utóbbi a 8. helyet szerezte meg.
2013-ban öt olyan ország volt, melyben egyetlen MW-nyi szélerőművet sem állítottak üzembe: Máltán és Szlovákiában már évek óta nem telepítettek új szélerőművet, de a ciprusi és a luxemburgi piac is rossz évet zárt tavaly, sőt ebben a csoportban szerepel Magyarország is, ahol már második éve nem telepítettek új szélerőművet.
A beépített kapacitást tekintve Németország vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, összesen 33,7 GW-nyi szélerőművel rendelkezett tavaly év végén. A sorban következő két helyezett is megőrizte tavalyi pozícióját: Spanyolország 23 GW, míg az Egyesült Királyság 10,5 GW szélerőművel rendelkezik. Magyarország sajnos e tekintetben is a mezőny második felében található, sőt egy helyet hátralépve a 18. helyre csúszott vissza.
Az Európai Unió beépített szélenergia-kapacitása először 2012-ben lépte át a 100 GW-os határt, tavaly 117,3 GW-ra rúgott, ami 10 százalékos emelkedést jelent 2012-höz képest. A régebbi (EU-15) és az új tagállamok között bár 1 százalékponttal csökkent a különbség, az EU-15 továbbra is óriási fölénnyel rendelkezik, az uniós teljes szélenergia-kapacitásának közel 93 százaléka található itt. A két csoport közti csökkenő különbség elsősorban Lengyelországnak és Romániának köszönhető, ugyanis az újonnan telepített kapacitások tekintetében mindkét ország előkelő helyen található (rendre 3. és 5.)
Bár itthon alig pár hete jelentették be a paksi atomerőmű bővítését, az Európai Unióban láthatóan más irányba mozdultak a tagállamok. Az utóbbi 13 évben minimálisan csökkent az új atomerőművi kapacitás az EU-ban, míg az alternatív energiák (szél, nap) óriási népszerűségnek örvendtek, sőt földgázerőművek iránt is jócskán megnőtt az igény.
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
