A CCI számítása és képlete
1. A CCI számításánál Lambert bevezette a "tipikus ár" fogalmát, amelyet azóta több indikátor számításának alapjául szolgál. A tipikus ár nem más, mint az adott periódusra (tőzsdenapra) vonatkozó maximum, minimum és záróár átlaga.
2. A "tipikus ár" meghatározása után 20 napos beállítás esetén kiszámoljuk a "tipikus ár" 20 napos egyszerű mozgóátlagát. (SMATP)
3. Meghatározzuk a szórást, vagyis az átlagos értékből kivonjuk a hozzájuk tartozó tipikus árat, és az eredmény abszolút értékét vesszük. Az így kapott értékeket összeadjuk, és elosztjuk 20-al.
4. Az utolsó lépésben az előzőekben kalkulált elemekből létrehozzuk a CCI képletét, amit még megtoldunk egy konstans értékkel, ami 0,15. A CCI képlete a következő:
CCI=(tipikus ár - SMATP)/(0,15Xszórás)
A CCI indikátor, mint azt az Mtelkom grafikonján láthatjuk, a momentum indikátorokhoz hasonlóan a zéróval jelölt középvonal körül ingadozik, de itt megkülönböztetünk még két meghatározó szintet, amelyek a +100 és -100 értékhez kapcsolódnak. A képletbe látható 0,15-ös konstans lehetővé teszi, hogy az indikátor értékeinek 70-80%-a az előbbi két érték közé essen. Az, hogy a CCI értékeinek mekkora hányada esik a +100 és -100-as értékek közé, alapvetően az indikátor paramétere határozza meg. Rövidebb, például 10 periódusra vonatkozó CCI beállítás volatilisabb indikátort eredményez, még hosszabb, 30 periódusos beállítás esetén az értékek túlnyomó része a +100 és -100 értékekkel határol zónába esik.